A globális minimumadó bevezetése olyan nehézségekbe ütközik, amelyeken „nem tudunk átlépni”, „mi az adócsökkentések kormánya vagyunk” – mondta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szerdán Madridban a közmédiának nyilatkozva.
A tárcavezető Antony Blinken amerikai külügyminiszterrel folytatott megbeszéléséről beszámolva kiemelte: minél alacsonyabbak a munkát, a vállalkozásokat terhelő adók, az annál inkább segíti a versenyképességet. Ez Magyarország példáján keresztül be is bizonyosodott, hiszen amióta Európa legalacsonyabb társasági adóját kell fizetni Magyarországon, azóta minden évben megdől a beruházási rekord – magyarázta.
Hangsúlyozta:
mi az adócsökkentések kormánya vagyunk,
és egy ilyen rendkívül nehéz helyzetben, amelyben a világgazdaság, azon belül az európai gazdaság is van, az adóemelés tragikus következményekkel járna gazdasági szempontból és munkahelyek ezreit, tízezreit veszélyeztetné Magyarországon.
Arról is beszélt, hogy az Egyesült Államokban is komoly vitát generált a globális minimumadó ügye, hiszen a demokrata kormányzatnak az az egyik legfontosabb gazdaságpolitikai prioritása, hogy a bevezetéséről minél előbb döntés szülessen a világ lehető legnagyobb részén. Ugyanakkor a republikánusok hevesen ellenzik ezt a jogszabályt – mondta.
„mi nem támogatjuk a globális minimumadó bevezetését” és azért, hogy „növekedésorientált adópolitikát folytatunk”. Folyamatos szakmai konzultáció van a republikánusokkal – tette hozzá.
A miniszter szerint ha a globális minimumadót be kellene vezetni Magyarországon,
a versenyelőnyünket teljes mértékben elveszítenénk.
Tizenkét éve egy világos stratégia mentén alakítják az adópolitikát, a munkára, a vállalkozásokra rakodó adóterheket folyamatosan csökkentették és az adópolitika fókusza a fogyasztáson van – mondta. Hozzátette: ezt nem lehet rövid idő alatt megváltoztatni, ráadásul van egy parlamenti döntés is, amely úgy szól, hogy a kormány ne hagyja jóvá a globális minimumadó bevezetését.
Kifejtette: a csúcstalálkozón nagyon fontos döntések voltak szerdán az asztalon, hiszen 2010 óta nem fogadott el új stratégiai koncepciót a NATO. Tizenkét év alatt a geopolitikai helyzet jelentős mértékben megváltozott, a biztonsági viszonyok is teljesen különböznek a 2010-es állapotoktól, ezért itt volt az ideje annak, hogy reflektáljon a NATO az új valóságra – mutatott rá. Hozzátette: az új stratégiai koncepciót el is fogadták.
Mindenki hitet tett amellett, hogy fenn kell tartani azt az állapotot, hogy ez a világ legsikeresebb védelmi szövetsége. Emellett pedig fontos, hogy elfogadtak egy átfogó támogatási segítségnyújtási csomagot Ukrajnának, amelynek keretében képzési, oktatási, háború utáni újjáépítési pontokról született döntés – magyarázta.
Elmondta: ezt is támogatták, mert a legfontosabb az, hogy olyan döntések szülessenek, amelyek nem növelik a szomszédban zajló háború eszkalációjának az esélyét.
A mi érdekünk mint szomszédos országnak az, hogy a szomszédunkban zajló háború ne terjedjen túl Ukrajna határain
– jelentette ki.
Szijjártó Péter úgy látja, ehhez előfeltétel az, hogy ne jöhessen létre egy közvetlen fegyveres konfliktus a NATO mint szövetség és Oroszország között. Mivel az Ukrajnának szánt támogatási csomag nem megy túl azokon a segítségnyújtási mintákon, amelyeket eddig alkalmaztak, nem jár azzal a veszéllyel, hogy direkt konfrontációba kerül a NATO és Oroszország – fűzte hozzá.
A külgazdasági és külügyminiszter szerint a csúcstalálkozón az látszódott: mindenki egyre erőteljesebbnek érzi azt a kockázatot, hogy ez egy hosszan tartó háború lesz. Most már több mint 120 napja zajlik a háború Ukrajnában – emlékeztetett.
Kiemelte: „mi a magunk részéről ismét a béke szükségessége mellett foglaltunk állást”. Minden perc, amely háborúval telik Ukrajnában, biztonsági kockázatot jelent Magyarország számára, a béke alapvető érdekünk, ezért a stratégiai kommunikációs csatornát fenn kell tartani Oroszországgal – mondta. Hozzátette: ha ezt a stratégiai kommunikációs csatornát nem tartják fenn, az azt jelentené, hogy a diplomáciai megoldásba vetett reményt „teljes mértékben magunk mögött hagyjuk” és ezt nem kellene még akkor sem, ha jelenleg valóban nem nagy az esélye a diplomáciai megoldásnak.
Megjegyezte: szerencsére az erős, nagy tagországok is osztják azt az álláspontot, hogy a direkt konfrontációt és a háború terjedését el kell kerülni és fenn kell tartani valamilyen szintű kommunikációt.
(MTI)
