Milyen helyzetben szabad lőni felkelőre vagy civilre?

Nagy Boldizsár – Lattmann Tamás: Tömegbe lövetni. Szabad? Mikor?

Almatiban és Kazahsztán más városaiban az utóbbi napokban 225 ember meghalt, köztük 19 rendfenntartó. Joga volt-e Tokajev elnöknek kiadni a tűzparancsot, ráadásul előzetes figyelmeztetés nélküli halálos fegyverhasználatra?

Általánosabban: mikor lövethet a kormány a politikailag szembenállókra, a kormány politikájával elégedetlen és annak békésen vagy erőszakosan hangot adó csoportokra?

Kazahsztánról fogunk beszélni, de beszélhetnénk Szudánról vagy Eswatiniról (sokaknak Eswatini még mindig Szváziföld), hogy a múltbeli vagy esetleges jövőbeli hazai analógiákat ne is említsük. Célunk a jogi keretek megvilágítása: szabnak-e fegyverhasználati korlátot az emberi jogi szabályok, a terrorizmus leküzdésére vonatkozó normák, valamint a felkelők és a központi kormányzat közötti harc regulái? Megfordítva: milyen helyzetben szabad lőni felkelőre vagy civilre?

Ennek, nem többnek az áttekintése a célunk. Másokra hagyjuk tehát a kazah belpolitika elemzését, a Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezete által küldött (nagyrészt, de nem kizárólag orosz) katonák jelenlétének értékelését, csakúgy, mint a Nazarbajev család vagyoni viszonyainak áttekintését, a kipcsak rokonságról és a fényes tekintetű Türk Tanácsról nem is beszélve.

Megítélésünk szerint a kazahsztáni helyzet négyféleképp keretezhető.

E keretek fogják meghatározni, milyen joganyagot kell áttekinteni. Békés tüntetés (túlkapásokkal). Vandál, fenyegető tüntetés, rombolással. Terrorista és vagy extrém szélsőségesek akciója, amely kihasználja a civilek indulatait. Felkelés, amelynek célja a politikai és katonai hatalom megragadása. A nemzetközi jog az említett helyzetek eszkalációjával párhuzamosan ad egyre nagyobb mozgásteret a kormányzatok számára. Ennek korlátait végső soron az emberi jogi normák fogják meghatározni, a helyzettől függő mértékben.

Bacsák Dániel – Kapócs Gábor: Krízishelyzetben – Miért van sürgősen szükség egy országos lelki egészség programra?

„Telt házzal működik a Vadaskert Gyermek- és Ifjúságpszichiátriai Kórház és Szakambulancia” – közölte az intézmény 2021. november 23-án, hozzátéve, a koronavírus-járványt megelőző időszakhoz képest 40 százalékkal emelkedett az esetek száma, köztük a szorongó, a depressziós és az önsértő gyermekek aránya is ugrásszerűen megnőtt. A Vadaskert Alapítvány igazgatója szerint „a pandémia katalizátorként hatott a serdülők és a családok problémáira, az amúgy is létező gondok a bizonytalanság és a krízis hatására még erősebben jelentkeznek”. Ezek már nem is vészjósló, hanem a katasztrofális valóságot leíró mondatok, ami mellé odatehetünk egy másik szomorú statisztikát is: az Eurostat adatai szerint 2020-ban az elmúlt tíz év csökkenő tendenciája után újra nőtt az öngyilkosságok száma Magyarországon, méghozzá jelentős mértékben, 1550 főről 1706 főre, ami 10 százalékos növekedést jelent. Egyetlen év alatt.

Hegyi Iván: Zalai felvágó

Azt mondta, nem, nem egy humorista, hanem a ZTE jelenlegi elnöke: „Az év végére olyan csapat állt össze, amely nézhető és élvezhető focit játszik. Azt gondolom, szerethető csapatunk van, amely sokkal több nézőt érdemelne.”

A sok hülye zalaegerszegi! Ott virít előttük a helyi Real Madrid, és meccsenként csak 1230-an fizetnek be rá. A nézőszám egyetlen hazai mérkőzésen sem érte el az álomhatárnak azért nem nevezhető kétezret.

Kilenc találkozón együttvéve számláltak 11 066 drukkert, úgy, hogy előfordult 728, 712 és 703 tagú „családi kör” is. Pedig hát a ZTE-ben sorakozik Courtois zalai megfelelője, Demjén, aztán Lucas Vázquez szerepében Lesjak, Éder Militãóéban Szerafimov, Alabáéban Kálnoki-Kis, Mendyében Bedi, Modrićéban Tajti, Casemiróéban Sanković, Krooséban Halilović, Hazard-éban Ubochioma, Benzemáéban Zimonyi, Vinícius Júnioréban Koszta. Ez a magyar királyi gárda az ötödik helyen áll az FTC, a Kisvárda, a Felcsút és a Fehérvár mögött, valamint az ugyancsak nagy hírű Mezőkövesd és a Paks előtt. Ám a hálátlan város nem honorál, nem reagál.

Pedig az elnök éjt nappallá téve dolgozik, hogy Zalaegerszeg legyen a fény és a tömeges szórakozás fellegvára, a hazai Las Vegas. Amikor a ZTE először feljutott az NB I-be, ennek az idén nyáron lesz ötven éve, legföljebb honi Szocsi vagy Várna lehetett. Szocialista aranypart. Ám valamiért tódultak az emberek a Szoc. Realra. Most tessék figyelni: az Újpestet és az FTC-t egyaránt 22 000, a Tatabányát, a Szegedet és a Salgótarjánt 20 000, a Győri ETO-t 18 000, a Vasast, az MTK-t és a Csepelt 15 000, a Videotont 14 000, a Diósgyőrt 13 000, a Pécset 12 000, az Egyetértést és a Komlót 10 000, a Honvédot 8000 néző előtt fogadta a ZTE. A kispestiekkel vívott 4-1-es mérkőzésen is úgy alakult ki a nyolcezres közönség, hogy dupla annyian mentek ki a meccsre, de a hirtelen támadt orkánszerű szél és a lezúduló novemberi eső miatt a szurkolók fele hazamenekült. A „Zete” így is a második helyet szerezte meg a látogatottsági listán.

Berend. T. Iván: Maga alatt vágja a fát?

Az Orbán-rezsim egyik legnagyobb ellentmondása, hogy szélsőséges nacionalizmusa, Nyugat és Európai Unió ellenessége, állandó Trianon-siralma és Nagy-Magyarország nosztalgiája, a romániai, ukrajnai és szlovákiai magyar kisebbségek – egyelőre terület nélküli – visszacsatolása a nemzettestbe olyan magyar anyaországra épül, melynek nincs valódi önálló gazdasága. A magyar gazdaság ugyanis a Nyugat és az Európai Unió olcsóbb munkabért kihasználó fiókvállalkozása. Ennek tényeire és következményeire néhány kiváló közgazdasági tanulmány, melyeket alább idézni fogok, világosan rámutat. A közvetlen külföldi beruházások (FDI) Magyarországon az ország nemzeti jövedelmének 61 százalékát érik el, és a külföldi beruházással létrehozott multinacionális nyugati nagyvállalatok magyarországi leányvállalatai állítják elő a „magyar” feldolgozóipar termelésének több mint 70 százalékát.