A bírósági végrehajtás minősége jelentősen befolyásolja a jog érvényesülését, valamint a jogba és az igazságszolgáltatásba vetett bizalmat, és ezáltal a jogrendszer egészének működését.
Az idézet Völner Pál tollából származik. A fideszes politikus igazságügyi államtitkárként a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar (MBVK) Executio című tájékoztató füzetében közzétett írásában néhány éve arról értekezett, hogy a végrehajtói szervezet átalakítása mögött az volt a kormányzati szándék, hogy erősítsék az igazságügybe vetett közbizalmat. A 2016-ban kiadott füzet bevezetőjét Schadl György írta, aki akkoriban, éppen a kormányzat beavatkozásának köszönhetően lett a végrehajtók országos vezetője.
Polt Péter keddi közleményéből azonban kiderült, hogy kettejük viszonyában az elmúlt időszakban valójában mégsem a kormányzati szándék, az igazságszolgáltatásba vetett bizalom erősítése és a szakmaiság dominálhatott. Schadl Györgyöt november elején minden magyarázat nélkül letartóztatták. Az őrizetbe vételről, majd a többhetes hírzárlatról a 24.hu részletesen írt a múlt héten. Azt viszont a legfőbb ügyész csak most jelentette be, hogy Schadl azért is kerülhetett rács mögé, mert rendszeresen 2-5 millió forintos kenőpénzcsomagot juttatott el Völner Pálnak.
Az államtitkárt, aki kedden délelőtt lemondott posztjáról, „vezető beosztású hivatalos személy által a hivatali helyzetével visszaélve, bűnszövetségben, üzletszerűen és folytatólagosan elkövetett hivatali vesztegetés elfogadásának bűntettével” gyanúsítják.
Ahhoz, hogy megértsük az ügy hátterét, érdemes visszaugorni az időben egy évtizedet.
Az igazságügyi vezetés 2012-ben, megváltoztatva az addigi rendszert, törvényben írta elő a végrehajtók számára, hogy az új kinevezések alapfeltétele az egyetemi jogi végzettség. Korábban ugyanis bármilyen végzettség elegendő volt az igen jól jövedelmező állások megszerzéséhez. Mivel a módosítás azt is előírta, hogy a kamara régi tagságának is jogi diplomát kell szereznie, ha tovább akar működni a pályán, súlyosan megromlott a köztestület és tárca között a viszony.
A háborúskodásba belebukott az IM korábbi államtitkára, Patyi Gergely, aki egy darabig az irányítója volt a végrehajtói kamara elleni kormányzati fellépésnek. Patyi távozása után azonban a kormányzati ellenőrzések nem szűntek meg. Az igazságügyi tárca közigazgatási államtitkára, Molnár Zoltán csapata büntetőfeljelentetést is tett pénzügyi visszaélés és korrupció gyanújával a kamara akkori vezetése ellen. Ezután a Schmidt Zoltán vezette elnökség – engedve a kormányzati nyomásnak – több hónappal mandátumának lejárta előtt, 2015 márciusában lemondott. A kamarát meg is szüntették, helyébe a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar lépett. Schadl 2015 őszén lett az új szervezet első elnöke.
Nagyjából ezzel egy időben lett igazságügyi államtitkár Völner Pál is. A korábban ügyvédként is praktizáló, 2010 óta több kormányzati pozíciót betöltő Völner a menet közben kegyvesztetté vált Répássy Róbert helyét foglalhatta el a Trócsányi László által vezetett tárcánál, majd ezt követően elődeitől átvette az akkoriban kiemelt fontosságú területnek számító végrehajtói ügyek intézését is.
Völner soha nem tartozott a széles körben ismert fideszes vezetők közé. Pedig már az egyetemi időkből jóban volt Orbán Viktorral.
A kötet szerint Völner nem kötött alkut, inkább kiment a teremből. Orbán – saját elmondása szerint – kényszeredetten felállt, miután néhányan távoztak.
Völner a gyerekkorát Győr-Szabadhegyen töltötte, vallásos nevelést a Pannonhalmi Bencés Gimnáziumban kapott, majd az ELTE jogi karán tanult, a Bibó-szakkollégiumban a Fidesz-alapítók többségével kapcsolatba került, de saját bevallása szerint soha nem tartozott a belső körbe. Diplomaszerzés után dolgozott az APEH-nél, később jogtanácsos lett a nyergesújfalui Eternit Vállalatnál, majd önálló ügyvédi praxisba kezdett és csaknem tíz évig saját ügyvédi irodáját vezette.
Független képviselőként 1998-ban került be lakóhelye önkormányzatába, és csak 2004-ben lépett be a Fideszbe, innentől viszont egyre feljebb ívelt a karrierje: 2006-ban a Komárom-Esztergom megyei közgyűlés elnöke lett, 2010-ben egyéni országgyűlési képviselői mandátumot szerzett, és azonnal államtitkári rangot is kapott, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium infrastruktúráért felelős államtitkára lett. Az infrastruktúra-fejlesztés, azaz a legnagyobb uniós támogatásra érdemesített terület felügyelete mellett egy ideig a gázár-megállapítás is Völner hatáskörébe tartozott, de jelentős ügyleteket kellett menedzselnie, így például a regnálása idején dőlt be a Malév, és erre az időszakra esett az elektronikus útdíjfizetési rendszer kiépítése is.
Az IM-hez 2015-ben csatlakozott államtitkárként, 2019-ig Trócsányi László volt a főnöke, az utóbbi közel három évben pedig Varga Judit, akinek már miniszterhelyettese is volt. A tárcavezető a Pegasus-botrány kitörése után azt is tudatta, hogy az igazságügyi tárcánál Völner Pál dönt a megfigyelési engedélyekről.
2019 júliusában Varga Judit igazságügyi miniszter miniszteri biztosnak nevezte ki kollégáját. A kinevezési okmánya szerint elég széles feladatköröket kapott a végrehajtói kar működésével kapcsolatosan. Egyebek mellett javaslatot tehetett a végrehajtói álláshely létesítésére és megszüntetésére, jóváhagyhatta a kinevezési javaslatokat, megismerhetett minden kezelt adatot, betekinthetett a végrehajtási adatokba, beléphetett a kar által használt bármely helyiségbe, sőt, munkáltatói jogokat is gyakorolhatott. Az Origo 2019-es cikke szerint előfordult, hogy az újonnan kinevezett önálló bírósági végrehajtók esküjén Völner Pál is részt vett.
Völner az MBVK már idézett lapjában is publikált. Az egyik ilyen írásból tudható, hogy 2018-ra már kifejezetten konszolidálódott a helyzet a karral, és kifejezetten elégedetten számolt be a Schadllal kialakult bizalmi kapcsolatáról is.
A végrehajtók szabad döntése volt, hogy a Kar elnökségében más szellemiségű végrehajtókat, a szembenállás politikája helyett egy együttműködésben érdekelt vezetői csapatot szeretnének látni. Elnök úr meghívásának eleget téve több találkozón és rendezvényen is részt vettem az elmúlt években, ahol előadásokat hallgattam meg a végrehajtói munkáról, és a jövőbeni elképzeléseket is megismerhettem. Úgy vélem, hogy az az irány, amerre a végrehajtói kar új jogi hivatásrendként elindult, egy helyes irány. A köztünk lévő bizalom újraépítése egy biztos alap lehet a további szakmai építkezéshez.
Völnert politikustársai higgadt embernek írták le. Ő is ezt a képet igyekezett kiépíteni magáról. A Hír TV-nek adott 2019-es interjújában emellett a vallásosságát, keresztényi elkötelezettségét emelte ki. Arról beszélt, hogy vallásos nevelést kapott, a Pannonhalmi Bencés Gimnáziumban végzett, tanárainak – köztük Várszegi Asztriknak – rengeteget köszönhet.
Völner Pál vagyonnyilatkozatai szerint egyáltalán nem tűnik vagyonos politikusnak. Politikai karrierje kezdetén az ügyvédi irodáját a feleségére hagyta, céges érdekeltségei nincsenek (fia, Völner Marcell Pál cégeit a 444.hu dolgozta fel), és számos fideszes képviselőtársával ellentétben a nagy poszthalmozók közé sem sorolható. A legutóbbi, 2021-es nyilatkozatban arról számolt be, hogy a havi 2,2 milliós képviselői és államtitkári fizetés mellett egy nyergesújfalui családi házzal rendelkezik és összesen 13 millió forintot kitevő megtakarítást tudott félretenni.
A Polt Péterék megfogalmazta gyanú ugyanakkor jelentős illegális pénzmozgást feltételez, ám szűkebb pátriájában egyelőre többen szkeptikusak az ügyben.
– El nem tudom róla képzelni – mondja Völner Pál gyanúba kerülése kapcsán lakhelyének közelében egy jól szituált középkorú asszony munkatársunknak. Kint áll a kerítésénél, és mutatja, merre lakik a képviselő. Nyergesújfalu népe döbbenten áll a kedd reggel közzétett hír előtt, miszerint Völner ellen büntetőeljárást akarnak indítani.
A főút menti presszóban parázs a hangulat, mindenki a Völner-ügyről beszél. – Itt a Palit szereti mindenki, egy közvetlen, aranyos ember. Meg okos. Nagyon rosszba kötött bele, aki ezt a vesztegetés dolgot így kitalálta, mert a Pali meg fogja magát védeni, ide a bökőt – mondja egy enyhén már kapatos férfi.
– Ja, mint mindegyik politikus – vágja rá egy idősebb asszony. „Kimásznak ezek minden szarból, meg kimossák egymást. Holló a hollónak nem vájja ki a szemét” – véli.
Nem egy járókelő az újságírói kérdésekből értesült a vádakról. Egy kerékpárját toló férfi a főutcán az mondja:
Én igazából az esti híradót szoktam nézni, és abban nem volt.
