Szerdán azt a döntést hozta a magyar állam és az Esterházy-örökösök között zajló perben a Fővárosi Ítélőtábla, hogy a család régi műtárgyai az állam tulajdonában maradnak. Azonban a család ausztriai ágát képviselő Esterházy Privatstiftung (Magánalapítvány) messzemenően nem ért egyet a döntéssel, és fellebbezni fog. Az alapítvány közleményében azt írja, a bíróság a döntéssel
valójában a kommunista önkényuralom jogfosztó intézkedését fejezte be és legitimálta utólagosan, noha az még a korabeli jogszabályoknak sem felelt meg.
A céljuk most az, hogy tovább viszik az ügyet a Kúriára és az Alkotmánybíróságra, ha ez se segít, akkor akár az Emberi Jogok Európai Bíróságára is. Szükségesnek látják, hogy az ügyet a bíróság első fokon tárgyalja újra.
Az Esterházyak szerint a bíróság nem vette figyelembe „sem az elsőfokú eljárás súlyos eljárási hibáira vonatkozó kifogásait, sem pedig az elsőfokú ítélet alapvető tartalmi hibáit és hiányosságait”. Figyelmen kívül hagyta ugyanis, hogy az elsőfokú ítélet jelentős része Gulyás Gergely miniszter másik eljárásban kiadott – az alapítvány szerint hibás – jogi állásfoglalását vette át. Ráadásul az elsőfokú bíróság nem tért ki a kincsek Nemzeti Múzeumban őrzött részére sem a jogi indoklásban.
Az alapítvány szerint még a kommunista államosítási jogszabályok szerint sem vonhatta volna el az állam a műtárgyakat Esterházy Pál hercegtől, ezért szerintük az ítélet „a Magyar Állam utólagos és önkényes tulajdonszerzése a kommunista jogszabályok mai – alaptörvényellenes és formálisan is hibás – alkalmazásával”. Hozzáteszik, a döntéssel a két részre szakadt barokk gyűjtemény művészettörténeti jelentőségét tagadják meg.
Az Esterházy Privatstiftung szándéka szerint a műtárgyak továbbra is Magyarországon maradnának, az állam kezelésében, a tárgyak magyarországi védettségét is tiszteletben tartják. Ha megnyerik a pert, egy budapesti kulturális központot is létrehoznának, ami a több országba került Esterházy-kincsek hatékony kezelését is előmozdítaná.