Csóti Rebeka / 24.hu
Csóti Rebeka / 24.hu

Mintha Pomázon mindenki meghalt volna

Az első, koronavírushoz köthető halálesetet 2020. március 15-én jelentették Magyarországon. Az azóta eltelt egy évben több mint 17 ezerre nőtt a halottak száma. Kedden már hét és fél percenként meghalt egy magyar a járvány miatt. Statisztika az elmúlt 366 napról.

Számos mutató van, amivel mérhető, hogy egy kormány hogyan kezeli a koronavírus-járványt, az egyik közülük az egymillió főre vetített halálozási arány. A coronavirus.app adatai alapján Magyarország a vizsgált bő kétszáz közül jelenleg a nyolcadik legrosszabbul teljesítő állam, de ha leszámítjuk a nagyon alacsony lélekszámú, a lista első helyén lévő brit tengerentúli területet, Gibraltárt, illetve az Olaszországba ékelt miniállamot, San Marinót, akkor a hatodik helyre ugrunk:

a közel tízmilliós Magyarországon egymillió emberre 1783 halott jut.

Ha megnézzük ezeket az értékeket egy Európa-térképen, kitűnik, hogy a rendhagyó utat járó Svédországot leszámítva az északi országok tartották a legjobban a kezükben a gyeplőt, népességarányosan ott haltak meg a legkevesebben. Izland, ami szigetként könnyebben tudja magát izolálni, decemberben jelentett legutóbb koronavírussal kapcsolatos halálesetet, Norvégia „legsötétebb” napja pedig január 14-e volt, amikor 29 halottról számoltak be.

Ezzel szemben Csehországban 2245, Belgiumban 1970, Szlovéniában 1911, az Egyesült Királyságban 1886, Montenegróban 1824 halálozás jut egymillió lakosra – utánuk következik Magyarország, immáron megelőzve az első hullám tragédiáit megszenvedő Olaszországot (1704) is. Idehaza 17421 áldozatot követelt már a járvány, és különösen aggasztó, hogy a legtöbbet, 195-öt éppen előző nap, vagyis félő, hogy kerülünk még előrébb ezen a listán. Kedden hét és fél percenként meghalt valaki Magyarországon a koronavírus miatt.

Made with Flourish

Mennyi 17 421 ember?

Hogy el tudjuk helyezni ezt a számot: a Budapesthez közeli Pomáznak, a hajdúsági Balmazújvárosnak vagy Tolna megye harmadik legnagyobb városának, Dombóvárnak körülbelül ennyi a népessége. De Budapest I. kerületének minden lakására is jutna egy halott, ha az összes áldozat ott élne. A debreceni stadiont 85 százalékig megtöltené ennyi ember, ha pedig egy 33 soros repülővel szeretnének elutazni ennyien, a gépnek 69-szer kéne fordulnia.

Csehországban mindazonáltal egymillió főre vetítve 450 emberrel több hal meg, mint nálunk – arról, hogy mi okozhatta a Covid-katasztrófájukat, itt írtunk bővebben.

Európában egyébként az első évben 864 ezer áldozatot követelt a koronavírus.

A több mint tizenhét ezer magyarországi elhunyt nemét tekintve kirajzolódik egy jelentős különbség. Ha a halottakat életkor alapján, nemekre bontva ábrázoljuk, a nők ábrája deltoid alakú, és a 85 évnél szélesedik ki, ami azt jelenti, hogy abban az életkorban haltak meg a legtöbben koronavírus miatt. A férfiak ábrája 65 és 80 év között ugyanolyan széles, vagyis minden e közötti életkorban közel ugyanannyian haltak bele a vírusba. A legalacsonyabban fekvő pont egy tizenhat éves lányt jelöl, akinek alapbetegségként nyirokrendszert érintő betegséget tüntettek fel a koronavirus.gov.hu-n. A legidősebb áldozat 104 évesen hunyt el, az idős nőnek pajzsmirigy-betegsége és daganatos megbetegedése is volt.

Az elhunytaknak átlagosan két-három alapbetegsége volt.

Made with Flourish

 

Figyelemreméltó tendencia látszik az elmúlt hetekben az elhunytak korát illetően: míg február utolsó napjaiban a hétnapos mozgóátlagot nézve 76,5 volt a halottak átlagéletkora, addig a legfrissebb adatok szerint ez az érték már csak kicsivel van 72 év felett. Ennek két oka is lehet: szakértők szerint a mostanra dominánssá vált brit mutáció nagyobb arányban betegít meg súlyosan fiatalokat is, másfelől a legidősebb korosztály tagjai közül sokan már megkapták a koronavírus elleni vakcinát. A legfrissebb adatok alapján 1 millió 397 ezer embert oltottak már be legalább egy dózissal – minél több idős ember lesz védett, annál alacsonyabb lehet az elhunytak életkora, illetve remélhetőleg mielőbb csökkenni kezdhet a halálozások száma.

Az alábbi ábra első fele (nagyjából szeptemberig) elég zavaros – ezt az okozza, hogy az első hullámban, illetve nyáron a mostanihoz képest elenyésző számú ember halt meg koronavírusban, így az átlagot a kevés áldozat könnyen szélsőségessé tette. A második hullámtól kezdve az életkortetőzés október végén volt: akkor a nők átlagosan 80, a férfiak 75 évesen haltak meg.

Made with Flourish

A budapesti és vidéki halottak összehasonlításánál (a területi adatokat a Radex oldalán lehet nyomon követni) az abszolút számok mellett érdemes megnézni a lakosságarányos adatokat is, ugyanis mást jelent ezer halott az 1,75 milliós fővárosban és a nyolcmilliós vidéken.

Az alábbi ábrán látszik, hogy nagyjából októberig közel ugyanannyian haltak meg a fővárosban, mint vidéken (kicsivel több mint négyszáz ember), így – az első hullám miatt – Budapest sokkal rosszabb halálozási arányt produkált. Az idősor elején az is látszik, hogy május végén, az első hullám végén Budapesten nyolcvannal csökkent az addig jelentett halálesetek száma (360-ról 280-ra), vidéken pedig ennyivel nőtt, így a statisztikában egy (akkor szemmel látható) tömeg került át másik csoportba.

Az olló aztán szeptember végén elkezdett összezárni, amikor elszabadult a második hullám, és bár a fővárosi adatok is romlottak, a vidékiek olyan mértékben, hogy nemcsak az abszolút számukat jelző piros vonal, de a népességarányos halálozást mutató, sötétre színezett oszlopok is egyre közelebb értek a Budapestét jelölő világosabbakhoz. A legközelebb február közepén voltak, azóta újra nyílik az olló. Március 16-ával bezárólag 3223 budapesti halt meg koronavírus-fertőzésben (ez a teljes lakosság 0,184 százaléka, azaz minden 543. budapesti), vidéken pedig 14198-an vesztették életüket, ami az ott élők 0,177 százaléka, tehát minden 564. vidéki halt meg a járvány miatt.

Made with Flourish

Cikkünk elkészítésében nagy segítség volt a Szász Zoltán által vezetett táblázat. Szász a munkáját médiumoktól függetlenül végzi, ha valaki úgy érzi, hogy szívesen támogatná őt, itt megteheti.

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

A cikkhez ide kattintva szólhatsz hozzá.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.