A kormányfő úgy fogalmazott: szövetséget kínálnak a reformátusoknak azokra az esetekre is, amikor „a még feltöretlen ugar megművelésébe fognak majd”. Orbán Viktor arról is beszélt, hogy a magyar ma is templomépítő nemzet, amire „a mostani, templomromboló időkben igencsak büszkék lehetünk”.
Kifejtette, az egyház és a kormány együtt dolgozik a templomok megújításáért, újak építéséért. Kormányzásuk 15 éve alatt 3 ezer templom megújulását és 130 felépítését támogatták, ezek közül 1124 református templom újult meg és 47 új épült – közölte, hangsúlyozva: a kormány dolga az épített örökség megvédése és a tettrekész gyülekezetek támogatása.
Azt is mondta, a csömöri reformátusok erejét jól mutatja, hogy néhány év leforgása alatt előbb parókiát és gyülekezeti házat emeltek, majd ehhez templomot és a magyarok összetartozását kifejező emlékművet építettek. A magvető háza templomelnevezést a kormányfő beszédes névnek nevezte, mert az üzeni, hogy az épületen végzett utolsó simítások nem a munka végét, hanem egy út kezdetét jelentik. A magvető példázata kifejezi, hogy az egyház nemcsak a hívők előtt nyitja ki templomait, iskoláit, szeretetintézményeit, hanem azok előtt is, akik még nem részesültek a keresztyén hit áldásában — fejtette ki a miniszterelnök. Orbán Viktor idézte az alaptörvény azon passzusát is, amely szerint a kereszténység nemzetmegtartó erő. A magyarok azt vallják — tette hozzá —, hogy a kereszténység egész Európát, sőt az egész világot is képes megtartani.
Amit ma európai kultúraként ismerünk, az egy kétezer éves magvetés eredménye
— hangoztatta, kiemelve, hogy ebből a magvetésből nőtt ki a Kárpát-medencében ezer éve a keresztény magyar állam is. A másfél évszázados muszlim megszállás alatt pedig „a prédikátorok által elvetett ige őrizte meg, végezte el azt a lélekmentést, ami megtartotta Magyarországot magyarnak” — tette hozzá.
Megfogalmazása szerint az apostolok, misszionáriusok, reformátorok által elvetett magok termése ma ott látható az építészetben, a nyelvben, az irodalomban, a jogrendszerben, számtalan képzőművészeti alkotásban és mindenekelőtt sok-sok család életében. Ugyanakkor azt is látni időről időre, hogy „a vetésbe konkoly is kerül”, és azzal ugyancsak meg kell birkózni, hogy „a divatos ideológiák lármás madárserege is megjelenik vetéskor, és ezek igyekeznek kikapkodni az emberek szívéből a tanítást, ha az nem került elég mélyre” — mondta a kormányfő.
Ezért keresztény magyar embernek lenni — folytatta Orbán Viktor — szeretet és küzdelem egyszerre.
Ma ez a kereszténydemokrata, 21. századi politika krédója is
— jelentette ki. A reformáció emléknapja arra int, hogy magvetés nélkül nincs aratás sem, és arra is emlékeztet, hogy a magyarok mennyi mindent kaptak a kereszténységtől – fogalmazott a miniszterelnök, aki végül hangsúlyozta: „ezt a sok jót nem a múlt kedves, megbecsülendő darabjainak tekintjük, hanem a magyar jövő építőköveinek”.
Kiemelt kép: MTI/Máthé Zoltán
