A koronavírus-járvány kizökkentette a világot az eddigi menetéből, és egész életünket átalakította. Nemcsak a munkánk folyamatát és környezetét szabta át, de a vírus a szociális érintkezéseinkre is nagy hatással volt, ami arra sarkallt legtöbbünket, hogy visszafogottabban és tudatosabban éljünk, illetve jobban odafigyeljünk magunkra és a környezetünkben élőkre. A járvány alaposan felülírta mindennapi viselkedésünket is, és attól függően, ki miként kezelte a változást, a bizonytalanságot és a bezártságot, úgy alakulhattak át szokásaink.
A ma már mindenki számára ismeretes kockázati tényezők tudatában is, több mint egy milliárdan dohányoznak világszerte, Magyarországon pedig 2 millióan gyújtanak rá rendszeresen, ezért is releváns kérdés, hogy a járvány milyen hatással volt a dohányzási szokásokra. Mivel sokan tudatosabb életet kezdtek élni, ráadásul a szociális érintkezés is drasztikusan visszaesett – elég csak a fizikális távolságtartásra gondolni –, sokaknál enyhülhettek a káros szokások. Petke Zsolt addiktológus szerint ebben az is közrejátszhat, hogy aki tehette, home office-ban dolgozott, sőt, sokan még a mai napig otthonról végzik munkájukat, így az eddigi feladatokat nyugodtabb környezetben tudták ellátni, ami – a munkahelyi stressz esetleges csökkenésével – visszaszoríthatja a rágyújtásra való késztetés. Sokaknál azonban éppen a szorongást erősítette fel az új helyzet.
Kezdetben a járvány miatti korlátozások és a jelenleg is tartó, esetleges bizonytalanság érzet fokozott szorongással járhat sok embernél, ezért minden olyan dolog, ami a szorongást csökkenti, kedveltebb lehet ezekben az időkben
– véli Petke Zsolt. Csakhogy a szorongás időleges csökkentésének súlyos ára lehet: nem szabadna megfelejtkeznünk arról sem, hogy a nikotin erős függőséget okozó anyag és például olyan mellékhatásokkal jár, mint a fejfájás, szédülés – figyelmeztet a szakember.
Stresszesebb időszak nagyobb kísértést jelenthet, hogy valaki rászokjon a dohányzásra, az orvos azt tanácsolja, semmiképp se tegye! Egy szál cigaretta meggyújtását követően a füstben több mint hétezer vegyi anyag keletkezik, amelyek jó része bejut a szervezetünkbe. Köztük 93 olyan, amelyet az Amerikai Egyesült Államok Élelmiszer és Gyógyszerengedélyeztetési Hivatala (FDA) hivatalosan is károsnak, vagy potenciálisan károsnak minősített. A témában jártas vezető tudományos szervezetek szerint ugyanis az égés és az égés során keletkező füst felelős elsősorban a betegségek kialakulásáért, e kettő számít az elsődleges veszélyforrásnak. A füstben keletkezett káros anyagok ráadásul a dohányzók környezetében lévőkre is ártalmasak. Ezért is lenne különösen fontos, hogy ha valaki esetleg most egy kicsit nehezebb időszakon is megy keresztül, akkor se a cigarettát gondolja – tévesen – megoldásnak a feszültség levezetésére, és semmiképp ne kezdjen el dohányozni! A dohányzás fent leírt súlyos egészségügyi kockázatainak kiküszöbölése csak a dohány- és nikotintartalmú termékek teljes mellőzésével lehetséges, ez a kockázatok minimalizálásának egyetlen módja, amellyel nem csak saját szervezetét kíméli meg, de a szeretteiét sem teszi ki kockázatnak.
A dohányzás ártalmaitól teljes mértékben csak úgy szabadulhatunk meg, ha egyáltalán rá sem szokunk. Dohányzás esetén pedig igyekezni kell minél hamarabb leszokni róla, ugyanis azzal egyértelműen csökken a megbetegedések valószínűsége.
Habár a leszokás nem könnyű, aki elhatározta magát rá, minden eszközzel támogatni kell, hiszen már a leszokást követő első napoktól kezdve csökken a potenciális betegségek kialakulásának kockázata
– tette hozzá a szakember.
Az addiktológus azt tanácsolja, ha valaki nem tud ellenállni a nikotinnak, kérjen segítséget a leszokáshoz. Ha valamilyen oknál fogva mégsem szokik le, és minden figyelmeztetés ellenére sem hagyja abba a cigarettázást, tájékozódjon, nézzen utána a dohányzás csökkentett ártalmakkal járó alternatíváinak. Az elmúlt hónapokban egyébként is különösen felértékelődött az információhoz való jutás, a tájékozódás igénye, életünk megannyi területén sokkal tudatosabbak lettünk, napról napra bővült az ismeretanyagunk a körülöttünk és a világban zajló eseményekkel kapcsolatban. Ezt a fajta tudatosságot és éberséget érdemes megőriznünk a jövőben is, és akár olyan területeken is kamatoztatni, ahol arról van szó, mit tehetünk a saját magunk és a környezetünk ártalomcsökkentése érdekében. Ennek pedig első és legfontosabb lépése a hiteles, megfelelő helyről történő tájékozódás.
„Az elmúlt évtized technológiai fejlődésének egyik eredményeként ma már elérhetőek füstmentes alternatívák például a dohányzás területén.” – hozza fel példaként Petke.
A füstmentes technológiákban közös, hogy égés és füst nélkül működnek, így különböző kutatások és tudományos eredmények szerint lényegesen kevesebb káros anyagot szabadíthatnak fel, a cigarettázáshoz képest. Ezáltal nemcsak a használó, hanem a környezete is kevesebbet szív be ezekből, mint a hagyományos cigaretta esetében.
Fontos azonban, hogy bár számos különböző füstmentes technológia létezik, ezek hatása eltérő. A hasonló elven működő technológiákon belül is óriási különbségek vannak, ezért sem árt, ha mindig a megfelelő, hiteles helyről tájékozódunk és utána olvasunk a rendelkezésre álló publikációknak.
Füstmentes kategóriába tartozik például az e-cigaretta, a nikotinsóval működő vagy a dohány-hevítéses technológia. Előbbi kettő dohány helyett nikotintartalmú folyadék, illetve nikotinsó felhasználásával állít elő nikotinpárát, míg a hevítéses technológia olyan hőmérsékletre hevíti a dohányt, amely már elég ahhoz, hogy a dohány- és nikotinpára felszabaduljon, de még ne történjen égés, és így füst se képződjön. Mivel füstmentes technológiák használata során nem történik égés, nincsenek égéstermékek sem, így a cigarettánál kevésbé ártalmasak lehetnek – magyarázza az addiktológus. Nem szabad megfeledkezni azonban arról a tényről sem, hogy a füstmentes technológiák sem kockázatmentesek, hiszen ezek is tartalmaznak nikotint, ami erős függőséget okoz. Fontos tudni azt is, hogy a füstmentes alternatívák hosszútávú hatása nem ismert, és ahogy a brit állami egészségügyi hatóság (PHE) is hangsúlyozta, ezek nem leszokást segítő eszközök. Az ártalomcsökkentés legeredményesebb módja továbbra is természetesen az, ha tartózkodunk a nikotin- és dohánytartalmú termékek fogyasztásától.
ÉRDEKEL A TÉMA?
Amennyiben a téma felkeltette az érdeklődésed, nézz körül a tudományos cikkeink között, ahol naprakész tanulmányokat és friss híreket találsz a dohányzás jövőjével kapcsolatban.
Kiemelt kép: Neményi Márton /24.hu
