Akármit csináltunk, mindenről kaptunk papírt, ezért is tetszett.
Ezt mondta idén februárban egy tanú abban a mintegy 10 milliárd forintos károkozásról szóló bírósági perben, amely még 2016 októberében kezdődött el a Fővárosi Törvényszéken. A Fortress-ügyként ismert csalássorozatban Sz.-F. Zsolt vádlott Magyarország különböző pontjain végzett nem létező befektetési tevékenységet, vagyis klasszikus piramisjátékot üzemeltetett, egészen addig, amíg a Magyar Nemzeti Bank (MNB) pénzügyi felügyelete le nem csapott rá.
A sértettek egy része már láthatóan inkább elfelejtené a dolgot, holott vannak olyanok, akik több tízmillió forintot buktak a jó befektetésnek látszó üzleten, amelyben az egyetlen vádlott Sz.-F. Zsolt, de az egyik, sértetteket képviselő ügyvéd szerint nem ő volt az egyedüli, aki profitált a csalásból.
Feltűnően jó üzletnek tűnt
A Fortress-ügyet annak idején az Index több, hosszabb cikkben is feldolgozta, a történet lényege, hogy 2013 decemberében az MNB piacfelügyeleti eljárást indított a Fortress Befektetési és Pénzügyi Kft. és Sz.-F. Zsolt budapesti lakossal szemben befektetési szolgáltatási tevékenység, illetve kiegészítő szolgáltatás engedély nélkül történő végzésének gyanúja miatt, és több számlát is zárolt. 2014 februárjában aztán a Fortress Kft. mellett a jegybank a Flow Money Kft.-nek, a londoni Flow Money Int. Ltd.-nek és a máltai Fortress Holding LLC-nek, illetve magának Sz.-F. Zsoltnak is megtiltotta, hogy engedély nélkül vagy bejelentés hiányában bármely, a jegybank engedélyéhez vagy bejelentéshez kötött tevékenységet végezzen.
Ahogy az a vádiratból kiderült, a Fortress 2012 és 2014 között igen jól jövedelmező üzletet kínált a befektetőinek: rövid lejáratú, azaz 7–100 napos befektetésre legalább 8, de akár 40 százalékos hozamot ígértek teljes tőkegaranciával. A lejárat után ki lehetett venni a pénzt, de aki akarta, rögtön vissza is forgathatta.
A piramis legtetején állt Sz.-F. Zsolt, mellette a Flow Money Kft. tulajdonosai, értelemszerűen ők kapták a legtöbb pénzt. Alattuk álltak a csoportvezetők, akik ugyan maguk is befektetők voltak, de – az Index akkori cikke szerint – az alattuk beszervezett emberek által befizetett tőkéből 4 százalékot megkaptak. Csoportvezetővé akkor vált valaki, ha úgynevezett munkatársként be tudott húzni 100 millió forint tőkét. A munkatárs azt az embert jelentette, aki rövid idő alatt három új befektetőt hozott, ezért 2 százalékot kapott az új tőkebefizetésekből. Ha valaki be tudott szervezni a munkatárs alá három új befektetőt, az ajánló lehetett, és a tőke fél százaléka jutott neki. Alattuk már csak a befektetők voltak, akik nem szerveztek be másokat, csak a tőkéjüket és a hozamukat szerették volna visszakapni a pénz megforgatása után.
„Az elején az volt, hogy nem lesz semmi baj”
Azon a tárgyalási napon, amelyen a 24.hu is jelen volt, ilyen befektetők beszéltek arról, miként kerültek be a szervezetbe. Egyiküknek egy családi barát ajánlotta a lehetőséget, aki maga már profitált az üzletből.
Ha már a családtagjait és a szüleit is belevitte, azt gondoltam, nem akarhat rosszat.
Ez a sértett, aki egy alföldi kisvárosból érkezett, összesen 9 millió forintot fizetett be, a futamidő lejártát követően pedig csak pár tízezernyi hozamot vett ki, az alaptőkét visszaforgatta. A baráti ajánlás mellett tovább növelte a bizalmát, hogy mindenről kapott aláírt, lepecsételt papírt, még kifizetési igazolást is. Hozzátette ugyanakkor:
Én tudtam, hogy ebben van lutri is.
A családból nem csak ő tett be pénzt a Fortress-be, hanem a felesége és az édesapja is, az egész család egyszerre kötött szerződést 2013 májusában. A feleség elmondta, hogy ők mindig a családi barátnak adták a készpénzt, amit aztán ő fizetett be az erre kijelölt számlára, majd pár nap múlva adott róla igazolást. Az asszony elmondása szerint egészen addig, amíg az MNB nem zárolta a számlát, amikor kérték, mindent pontosan fizettek. Utána azonban már semmit nem kaptak.
Egy budapesti asszonyt szintén a magas kamatok győzték meg arról, hogy érdemes lenne befektetnie, igaz, ő részt vett egy előadáson is a Fortress székhelyén, a budapesti Árpád hídnál, ahol a vezetők beszéltek a nemzetközi, pontosabban amerikai hátterűnek mondott cégről. A sértett a forintmilliók mellett több tízezer amerikai dollárt és több ezer eurót is befektetett, ráadásul egy részét a később ugyancsak szerencsétlenül járt Buda Cash-nél vezetett egyik számlájáról vette ki.
Egy vidéki férfinak a testvére ajánlotta a befektetést. A sértett akkor még húszéves sem volt, a 20–30 százalékos hozam pedig kétségtelenül jól hangozhatott a befektetésekben járatlan fiatalnak, aki a 200 ezer forintos megtakarítását szerette volna gyarapítani.
A befektetők egészen addig, amíg nem történt meg az MNB-bejelentés, nem aggódtak amiatt, hogy ne lenne biztonságban a pénzük. A hírek hallatán aztán elkezdték keresni a kapcsolattartókat, akiknek a tanácsai idővel megváltoztak. 2014 márciusában mindannyiuknak felajánlottak két lehetőséget: az egyik, hogy megvárják, amíg az MNB feloldja a zárlatot, ez esetben semmit nem kell tenniük. A másik, hogy áthelyezik a Fortress-nél befektetett pénzüket egy szingapúri hátterűnek mondott pozsonyi cégbe, a Magentába és ott majd tovább gyarapodik.
A sértettek közül többen is ezt a lehetőséget választották, az átvezetésről pedig a Magenta logójával ellátott papíron igazolást is kaptak. Az persze utólag már furcsa lehet, vajon
Persze akkor még nem tudhatták, hogy bár van Magenta nevű szlovák cég, és van egy ilyen szingapúri befektetési cég is, de ezeknek nem csak egymáshoz, de Sz.-F. Zsolthoz sincs közük. Ahogy a magyar Fortress is csak lenyúlta az azonos nevű amerikai befektetési cég nevét, de soha nem volt annak leányvállalata.
Olyan magyarázat is született, hogy egy külföldi számlán ott van mindenkinek a pénze, és azért nem lehet hozzájutni, mert az MNB azt sem hagyja. Aztán idővel már nem csak a befektetők, hanem a piramisban felettük álló közvetítők is érezték, hogy itt valami nagyobb problémáról van szó, és akkor már ők tanácsolták azt a hozzájuk fordulóknak, hogy menjenek el a rendőrségre, és keressenek egy ügyvédet.
Beágyazódott a NER-be
Sz.-F. Zsolt részben érthető, részben érthetetlen okokból ül egyedül a vádlottak padján – ezt már Kelen László ügyvéd mondja, aki 1300 sértettet képvisel. A sikkasztás, csalás és társai szándékos bűncselekmények, vagyis ahhoz, hogy megvádolhassák őket, a tetteseknek, társtetteseknek, ez esetben a Fortress kiajánlóinak tudniuk kellett azt, hogy itt csalásról van szó, és a befektetők nem fogják megkapni a pénzt. Ez esetben azonban a kiajánlók ugyanúgy azt gondolták, hogy egy sima befektetésről van szó, ráadásul maguk is befektetők voltak, az ő pénzük egy része is elúszott, ők is arra várnak, hogy visszakapják azt – ez az érthető ok.
Ami azonban érthetetlen, folytatja az ügyvéd, hogy ezt a bűncselekményt társadalmi hozzájárulás, segítők nélkül nem tudta volna végrehajtani, kellett, hogy legyen mellette valaki, aki segít a pénzek átcsatornázásban. Ezt támasztja alá Kelen László szerint az, hogy egy olyan múlttal rendelkező embernek, mint Sz.-F. Zsolt, nem szabadott volna egy ilyen cég élén állnia. Az Index által is előásott információk szerint már 1996-ban beperelték a Sz.-F.-et a szülei, miután elzálogosította a házukat – akkor el is ítélték csalás és hitelsértés miatt, de a börtönbüntetését felfüggesztették. 1998-ban több rendbeli csalásért és okirat-hamisításért három és fél év börtönt kapott, az ítélet 2004-ben lett jogerős, börtönbe ment, majd – írja az Index – átmenetileg szabadlábra került, és ez alatt újra illegális betétgyűjtésbe kezdett.
Azt pedig már 2018-ban a Pesti Srácok derítette ki, hogy az elegáns Váci úti irodaházban,ahol annak idején a Fortress központja működött, Sz.-F. egykori üzlettársa egy floridai cégen keresztül egy pénzügyi tanácsadót kezdett el működtetni, a Reditus Trade Trust Magyarországi Közvetlen Kereskedelmi Képviseletét.
Kelen László szerint Sz.-F. „társadalmi beágyazottságát” a férfi szponzorációs tevékenysége is segítette, amelynek során nem csak sportcsapatoknak segített, de Havasi Balázs zongoristának is a támogatója volt.
Ő tulajdonképpen beilleszkedett a NER rendszerébe.
Az is furcsa, tette hozzá, hogy amikor 2011-ben megvizsgálta a pénzügyi felügyelet a Fortress tevékenységét, nem jelzett semmi rendellenességet, 2013-ban azonban már annyi szabálytalanságot talált, hogy rögtön zárolták is a számlákat, és fel is jelentették őket a rendőrségen.
Kelen László szerint az is aggasztó, hogy miközben itt egy 10 milliárd forintos csalásról van szó, amely összeg egy részét valakik külföldre mozgatták, a rendőrségnek mindössze 1,5 milliárd forint értékű vagyont sikerült lefoglalnia, abból kellene kártalanítani a befektetőket.
Sértetti részről itt sokkal többről van szó, mint egyszerű pénzvesztésről, jegyzi meg az ügyvéd. A sértettek 75 százaléka kisbefektető volt, 5 millió forintnál kevesebbet fektetett be,
Az már más kérdés, hogy az elmúlt 6–7 évben sokan már túlléptek ezen, és szeretnék ugyan visszakapni a pénzüket, de láthatóan belefáradtak. Amikor a bíró arról érdeklődött a tárgyaláson az egyik sértettől, hogy mire emlékszik a befektetéssel kapcsolatban, az asszony felháborodva válaszolta: ez már olyan régen volt, nem foglalkozik vele. Egy másik sértett pedig rezignáltan annyit jegyzett meg:
Ez az életemnek csak egy nagyon kicsi morzsája.
Kiegészítés: Cikkünk első verziójában azt írtuk, hogy Sz.-F. egykori üzlettársa és a Fortress egykori kiemelt ügynöke között névazonosság fedezhető fel. A Reditus tulajdonosa azóta jelezte, hogy sohasem volt a Fortress ügynöke.
Kiemelt kép: Mohos Márton/24.hu
