Pénteken reggel a Kossuth Rádió vendége volt Orbán Viktor, aki a migrációról, a koronavírusról és Soros Györgyről is beszélt. Arra hírre reagálva, hogy Törökország úgy döntött, tovább már nem tartóztatja fel sem tengeren, sem szárazföldön az Európába igyekvő szíriai menekülteket, a miniszterelnök azt mondta:
A kérdés az lesz a következő 10-20 évben, hogy a délről történő feláramlást hol sikerül megállítani.
A miniszterelnök szerint a mostani események azt az általa már korábban is hangoztatott elképzelést támasztják alá, hogy a migránstömegek inváziója hullámszerű, hol előtérbe kerülnek, hol háttérbe szorulnak. Ugyanakkor
szeretném világossá tenni, (…) hogy a magyar határrendészeti szervezetek (…) képesek arra, hogy a jogi, a műszaki és a humán erőforrásokat biztonságos határzárrá fejlessze.
Orbán bejelentette, hogy a visegrádi országok vezetői a közeljövőben csúcstalálkozón egyeztetnek Recep Tayyip Erdogan török elnökkel, még a migrációval foglalkozó uniós csúcs előtt.
Arra a riporteri felvetésre, hogy Görögországban a bevándorlási hullám és a koronavírusjárvány most együtt okozhat problémát, a miniszterelnök megjegyezte: minden tisztelete és együttérzése a görögöké, de az látszik, hogy Görögország nem tudja vagy nem akarja megvédeni a határait, másképp ugyanis nem lenne lehetséges, hogy migránsok eljussanak a magyar-szerb határig.
A koronavírussal kapcsolatban Orbán Viktor arról beszélt, hogy két új fejleménnyel kell számolni: az egyik az európai gócpont kialakulása Olaszországban, a másik, hogy a betegség már megjelent a szomszédos országokban.
Lehetetlen Magyarországot légmentesen lezárni,
ezért a kormány arra készül, hogy hazánkban is meg fog jelenni a Covid-19. Emiatt már egy hónappal ezelőtt létrehoztak egy operatív törzset, megelőző intézkedéseket dolgoztak ki, tartottak szemléket, hogy rendelkezésre állnak-e a járványkezeléshez szükséges eszközök, a vírus azonosításához szükséges, nemzetközileg akkreditált labor is van, szakemberek is, ellenőrizték a parancsolati láncot, a határátkelőhelyeken szűrőmechanizmusokat indítottak.
Mi a jobban szervezett országok közé tartozunk a világban,
jelentette ki a kormányfő, de nagyon fontos az emberek együttműködése is. Például ha azt kérik tőlük, hogy ne menjenek fertőzött országba, akkor az nem parancs, de egy erős kérés.
És persze elvárom az operatív törzstől is (…) hogy tegyenek meg mindent annak érdekében, hogy ne maradjon kivizsgálatlanul gyanús eset.
Hozzátette, hogy a hatóságoknak is megértést kell tanúsítaniuk, mert az igaz, hogy influenzában sokan szoktak meghalni, de a koronavírusnál egy ismeretlen veszéllyel állunk szemben, ezért az emberek pánikreakciója érthető.
A magyar kormány ellátja a feladatát, 24 órában dolgozunk, és ha bármilyen információ van, akkor azt azonnal meg fogjuk osztani. Magyarország egészségügyi, különösen az ilyen fertőzésekkel foglalkozó, szakembergárdája világszínvonalú.
Az interjúban szóba került a nemzeti konzultáció is, amelyre Orbán szerint azért van szükség, hogy az emberek a szerintük fontos, vagy a nemzetközi vitákat is gerjesztő kérdésekben el tudják mondani, mit gondolnak. Ilyen a gyöngyöspatai kártérítés, vagy a kormány által csak börtönbiznisznek nevezett, a nem megfelelő körülmények között tartott raboknak megítélt kártérítés, vagy a korábban szabadlábra helyezett bűnözők kérdése.
A bírósági igazságszolgáltatási tér nem ér véget Magyarország határainál, hogy most ez jó-e vagy sem, ebbe ne menjünk bele,
utalt Orbán arra, hogy Magyarországnak a nemzetközi törvényeknek is meg kell felelnie.
A nemzetközi egyezmények kimondják, hogy az elítélteket nem lehet kínozni, szerintem ez helyes,
hozzátéve, hogy a megfelelő programokkal arra is törekedni kell, hogy a büntetés leteltével ezek az emberek visszatérjenek a társadalomba.
De azt nem lehet elvárni, hogy a börtönökben olyan körülmények legyenek, mint otthon. (…) Kínzás-e, hogy a napközben dolgozó emberek nem négy négyzetméteren, hanem három és fél négyzetméteren alszanak?
Orbán megjegyezte, hogy a kártérítéshez jutó rabok között vannak erőszakos bűnözők is, róluk is beszélünk, illetve az őket képviselő ügyvédekről, akik a miniszterelnök szerint a megítélt pénz nagy részét megtartják maguknak. Mivel 12 ezer ilyen eset volt az utóbbi időben, Orbán Viktor szerint itt bizniszről van szó.
Nekünk nem az ellenzék a fő politikai ellenfelünk, hanem Soros György és az ő világa,
jelentette ki, jelezve, hogy szerinte ki áll az egész hátterében, és hogy kik és miért avatkoznak be: „a végén mindig arról van szó, hogy a Soros-féle pénzügyi birodalom hogyan tud befolyást szerezni kormányzati döntések fölött”.
A miniszterelnök úgy véli, hogy a civil ruhába öltöztetett, de katonai jelleggel szervezett akciónak egy célja van:
Ki akarják fosztani az országot. Már háromszor láttam a szememmel, hogy Soros György a civiljeivel ki akarta fosztani az országot.
Az interjú végén előkerült a kormány által hirdetett klímavédelmi akcióterv is, amellyel kapcsolatban Orbán Viktor kihangsúlyozta, hogy nem klímavészhelyzetet kell hirdetni, hanem cselekedni kell.
Magyarország egy olyan ország, ahol az emberek nem sopánkodnak, hanem felülkerekednek a bajokon.
Kiemelt kép: MTI/Szigetváry Zsolt
