Az Európai Bizottság csütörtökön tette közzé az oktatás és képzés fejlődését elemző, 2019-es adatokat rögzítő Oktatási és Képzési Figyelőjét.
A Magyarországról szóló országjelentésben többek közt az szerepel, hogy a koragyermekkori nevelésben és oktatásban részt vevő gyermekek számának növekedésével párhuzamosan az ezen a területen dolgozó pedagógusok képzettségi szintje is emelkedett.
A jelentésben szereplő statisztikák közül talán a leginkább elkeserítőek az alábbi ábrán látható számok:
Mindez annak fényében még lehangolóbb, hogy az egyes értékek 2009-ben még így alakultak:
Azaz mint látható, a magyarországi arányok elképesztő mértékben romlottak kilenc év leforgása alatt, miközben az EU-s átlag szinte alig változott.
A tanárok munkával való elégedettsége viszont az uniós átlag alatt marad, illetve a jelentés felhívja a figyelmet arra, hogy hazánkban
A jelentésben kiemelték, hogy Magyarországon idősödik a pedagógusállomány: 2017-ben 41 százalék volt az 50 év feletti tanárok aránya, míg a 30 év alattiaké csak 6 százalék.
Megjegyezték továbbá, hogy ugyan a tanárképzésre jelentkezők száma az elmúlt években nőtt, de magas a lemorzsolódók aránya és a diplomát szerzőknek kevesebb mint fele helyezkedik el a szakmájában.
Kitértek arra is, hogy 2001 és 2006 között az alapfokú oktatásban 5 százalékról 15,8 százalékrara, a felső középfokú oktatásban pedig 10,4 százalékról 22,8 százalékra emelkedett az egyházi iskolák aránya.
Ugyanakkor bizonyos iskolákban egyre több a hátrányos helyzetű és roma diák: a 2008. évi 10 százalékról 15 százalékra nőtt 2017-re azon általános iskolák aránya, ahol a tanulók 50 százaléka vagy annál több roma származású.
A jelentésben megjegyezték, hogy továbbra is magas a korai iskolaelhagyók aránya Magyarországon, főképp a hátrányos helyzetű térségekben és a szakképzésben.
Az országjelentésben szó esik a magyar idegennyelv-oktatásról is: mint írták, a középiskolákban tanult idegen nyelvek száma elmarad az uniós átlagtól: a középfokú oktatásban a diákok 49 százaléka tanul kettő vagy annál több idegen nyelvet, míg az uniós átlag 59 százalék.
Szó esik a 9. és 11. évfolyamos diákokat érintő kéthetes külföldi nyelvtanfolyamkról is, azonban a jelentésben aláhúzzák, hogy
a nyelvi tanulmányutak hatása azonban valószínűleg korlátozottan fog érvényesülni, mivel egyre kevesebb a képzett nyelvtanár.
A jelentés készítői kiemelték azt is, hogy a felsőoktatásban való részvétel szigorúbb feltételei valószínűleg visszaszorítják a felsőfokú végzettséggel rendelkezők arányát, pedig a 30–34 évesek körében a felsőfokú végzettségűek aránya már 2018-ban is csak 33,7 százalék volt, ami jóval alatta marad a 40,7 százalékos uniós átlagnak.
Kiemelt kép: Ivándi-Szabó Balázs/24.hu
