Nagy nézeteltérések nélkül tartottak vitát pénteken este a budapesti ellenzéki főpolgármester-jelölti előválasztás indulói: a Momentum által indított Kerpel-Fronius Gábor, az MSZP-Párbeszéd jelöltje, Karácsony Gergely, és a DK által felkért Kálmán Olga. Az előválasztás résztvevői hármuk közül választják ki azt a jelöltet, aki mögé beáll az ellenzék (vagy legalábbis annak nagy része).
A telt házzal zajló vitát a Partizán szervezte meg a Vasas Szakszervezeti Szövetség VIII. kerületi székházában, ahol a közönség papírlapokkal legyezve próbálta hűteni magát, Kálmán Olga pedig rákérdezett, hogy ki lesz a főpolgármester-jelölt, ha hőgutát kapnak. Az eseményt Gulyás Márton gyakorlatnak nevezte Tarlós István leváltására, és azt ígérte: nem paktumokról, egyezségekről, hanem programokról lesz szó.
Kerpel-Fronius azt mondta, elég volt abból, hogy egy koncepciótlan problémamenedzser irányítása alatt áll a főváros; az ő Budapestjének legfőbb tulajdonsága a mostanihoz képest, hogy van víziója. A megoldandó problémák közt említette, hogy fel kell készülni a klímaváltozásból adódó kihívások kezelésére.
Karácsony Gergely Garas Dezsőt idézte, aki egyszer azt mondta egy interjúban: ő olyan városban szeretne élni, ahol mindenütt az van kiírva, hogy „fűre lépni szabad”. Arra van szükség, hogy Budapest szabad és zöld legyen – mondta.
Kálmán Olga szerint legfőképpen azoknak vannak igazuk, akik azt mondják: legyen minden szinten gondoskodó városvezetés. Megválasztása esetén több százan dolgoznának a városházán azért, hogy odafigyeljenek arra, hogy ne adódjanak felelőtlenségből eredő kellemetlenségek, például egy felújításnál ne kelljen a buszsávban gyalog bukdácsolniuk az embereknek.
Minden jelölt vállalást tett arra, hogy elvégzik ötéves ciklusuk alatt a közintézmények akadálymentesítését, ismét bevezetnek rezsitámogatást, kerékpárutat alakítanak ki a Nagykörúton. Azt azonban nem ígérték meg, hogy a budapestiek számára Vilnius mintájára ingyenessé tegyék a tömegközlekedést. A nyilvános vécék számát, a zöldfelületet és a bérlakásállományt is növelnék.
Külön vitafordulóban foglalkoztak azzal, hogyan növelnék a budapestiek részvételét a közügyekben, és hogyan növelnék az átláthatóságot. Kerpel-Fronius szerint meg kell nyitni a Városházát, be kell mutatni a közüzemek működését, képet kell adni a város lakóinak arról, hogy miről szól a városvezetés. Minden költést nyilvánossá, átláthatóvá, jól kereshetővé tenne, hogy segítse a tájékozódást.
Karácsony elmondta, amikor zuglói polgármester lett, az első dolog, amit elfogadtak, hogy minden szerződést közzé kell tenni a kerület honlapján. Szerinte nincs olyan beruházás, amit nem kell egyeztetni a lakossággal. A városháza alsó szintjét kinyitná a kormány által üldözött civil szervezeteknek, kiállítást csinálna a városi fejlesztésekből.
Kálmán Olga szeretné, ha lenne Budapestnek szabad sajtója, rádiója és újságja. Evidencia számára, hogy minden, a városházát érintő adatigénylés ingyenes, elfogadhatatlannak tartja azt a gyakorlatot, hogy hónapokig kelljen közadatokért pereskedni. Nem lesz üzleti titokra hivatkozás, ha egy vállalkozó üzleti titokra hivatkozik, nem kell vele szerződni. A civil szakmai szervezeteket bevonná a döntéshozatal előkészítésébe és ellenőrzésébe is.
Kálmán Olga készpénzmentessé tenné a parkolást a fővárosban, és kizárólag fővárosi kézbe helyezné azt a kerületek helyett. A szélső kerületekben, és az agglomeráció szélén minél több P+R parkolót hozna létre, aminek napidíja nem lehetne több egy BKV jegy áránál. A hármas metró szerelvényeit azonnal légkondicionáltatná, a BKV-buszokat pedig tíz év alatt teljesen elektromosra cserélné.
Kerpel-Fronius szerint Budapest költségvetése elég rossz állapotban van, ezért azokra a dolgokra kell koncentrálni, amik az emberek életét azonnal és érezhetően javítják. Összehangolná a MÁV, a HÉV és a buszjáratok menetrendjét, integrált bérletet hozna létre, ami kiterjed a BuBira is. A jelentős forgalmú helyeken buszsávot alakíttatna ki, és összekötné a főbb kerékpáros útvonalakat, hogy az egymástól távol lévő városrészek is biztonságosan elérhetők legyenek. Emlékeztetett: jelenleg mintegy 4200 P+R parkolóhely van Budapesten, de egy ekkora városban legalább húszezerre lenne szükség.
Karácsony szerint Budapesten túl sok az autó, más alternatívákat kell kínálni. Fontos szerinte meghosszabbítani a 3-as metrót Káposztásmegyerig, összekötni a 2-est a HÉV-vel, a Kisföldalattit kivinni a Körvasút sorig, és ezeken a végállomásokon új P+R parkolókat kialakítani. El kell kezdeni a villamoshálózat bővítését, elismerte, hogy Tarlós főpolgármestersége idején történtek jó dolgok e téren.
Elkerülhetetlennek nevezték a jelöltek a dízelautók kitiltását, emellett mindannyian arról beszéltek, hogy támogathatónak tartják a dugódíjat akkor, ha ennek megteremtik a feltételeit – az alternatív közlekedési lehetőségeket.
Kálmán Olga arról beszélt, hogy a Római-partra nem kell gát, Karácsony Gergely pedig leállítaná a városligeti építkezéseket és a „lopakodó olimpiát”, vagyis azt, hogy Csepelnél az olimpiára tervezett építkezéseket valósítanak meg. Csepelen parkerdőt hozna létre. Kerpel-Fronius szintén a Római-partra utalva arról beszélt: nem gondolja, hogy Budapest zöldterületeit azok érdekeinek kellene alávetni, akik tudatosan árterületre építkeztek.
Kerpel-Fronius szerint a Városligetet rehabilitálni kell, de nem kell oda nem illő monstrumokat építeni, a múzeumi beruházásokat rozsdaövezetekbe vinné. Karácsony szerint minden eszközzel fel kell lépni a Liget-projekt ellen, tele van a város olyan pontokkal, ahol szomjazzák a fejlesztéseket. Kálmán Olga ugyancsak azt mondta: a Városliget „nem eladó”, amit nem építettek még meg, azt nem is fogják.
Arra, hogy mit tennének a hajléktalanság csökkentése érdekében, Kálmán Olga azt mondta, igazuk van azoknak is, akik azt mondják, hogy rend és tisztaság legyen az utcákon, és azoknak is, akik azt mondják, hogy egy város vezetése nem lehet embertelen, nem tekintheti pusztán rendészeti kérdésnek a hajléktalanságot. Öt év alatt ötmilliárd forinttal emelné a hajléktalanellátásra fordítandó összeget, és olyan programot is nyújtana, aminek segítségével évente legalább százan kiemelhetők a hajléktalanságból.
Kerpel-Fronius azt mondta, évek óta felháborítja a hajléktalan emberek kriminalizálása, a hajléktalanság mögött emberi sorsok állnak, amiken segíthetnek megelőzéssel, meg kell akadályozni, hogy emberek az utcára kerüljenek, és ha utcára kerülnek, nem elég melegedőket létrehozni. Privát tereket, rehabilitációs, reintegrációs segítséget kell nyújtani ezeknek az embereknek.
Karácsony a félmilliárd forintnál értékesebb ingatlanokra Tiborcz-adót vezetne be, ezt a budapesti lakhatási problémák megoldására fordítaná. Lakásfenntartási támogatással, adósságkezeléssel segítene, rendeletbe foglalná, hogy önkormányzati bérlőt csak elhelyezéssel lehet kilakoltatni.
Minden jelölt támogatná, hogy a tíz évvel ezelőtti romagyilkosságok áldozatainak emlékművet állítsanak Budapesten; Karácsony Gergely ehhez hozzáfűzte, hogy Zuglóban kezdeményezte, hogy egy utcát Csorba Robikáról nevezzenek el.
Főpolgármesterként mindannyian elvállalnák, ha felkérnék őket, hogy megnyissák a Budapest Pride-ot. Karácsony erre felidézte, hogy Zuglóban kitűzték a szivárványos zászlót, Kálmán Olga szerint erre egy főpolgármester nem mondhat nemet, Kerpel-Fronius pedig nagy megtiszteltetésnek venné a felkérést.
A nézői kérdések utáni záróbeszédében Karácsony Gergely azt mondta, nagyon nehezen hozta meg a döntést, hogy elindul a főpolgármester-választáson, mert a kerületi polgármesteri munkáját is szerette, bár nehéz pillanatokon van túl. Szeretné megváltoztatni a fővárost, és egy ideje már komolyan készül erre a feladatra. Amit tanult a politikáról az elmúlt időszakban, azt szeretné ennek a változásnak a szolgálatába állítani.
Kálmán Olga azt mondta, pályafutása alatt csak tévéinterjúból csinált vagy harmincötezret, elhiszik róla, hogy mer kérdezni, és talán már azt is, hogy mer válaszokat adni és cselekedni. Komolyan gondolja, hogy kérdései nem öncélúak voltak, hanem együtt gondolkodva megpróbálták megérteni a világot, és hogy miről szóltak a hírek. Az embereket arra kéri, hogy ezen az úton továbbhaladva együtt csináljanak egy nagyon jó várost.
Kerpel-Fronius Gábor arra kérte az embereket, hogy gondolják végig, miről szól az előválasztás: ez nem szimpátiaszavazás, nem a baloldal legszimpatikusabb, legnépszerűbb jelöltjét kell megtalálni, hanem azt az embert, aki ősszel képes lesz legyőzni Tarlós Istvánt, legyőzni a Fidesz-maffiát, és érdemben el lehessen kezdeni a budapestiek problémáival foglalkozni. Ehhez olyan szövetségre van szükség, amiben helyt kapnak a baloldali polgárok, a polgári Magyarország reményében 1998-ban a Fideszre szavazó, azóta a Fidesz által elhagyott polgárok, jobboldaliak, és a párt és képviselőjelölt nélkül maradt zöldek is. Úgy gondolja, hogy ezt a szövetséget talán egyetlenként tudja megjeleníteni szemben a DK és az MSZP jelöltjével. Csodákat nem tud ígérni, de az együtt munkálkodás lehetőségét, és azt az élményt kínálja, ahogy együtt visszaveszik Budapestet.
(Kiemelt fotó: 24.hu – Ivándi-Szabó Balázs)
