– derül ki a 24.hu megrendelésére a Závecz Research által áprilisban készített reprezentatív közvélemény-kutatásból. (A kutatás eredményeit részleteiben közöljük, az eddig megjelent cikkek itt olvashatók.)
A felmérésben megkérdezettek fele (49 százaléka) szerint Magyarországnak nincs szüksége a közös európai fizetőeszközre, 13 százalék pedig nem tudott vagy nem akart válaszolni a kérdésre.
Nem sietünk a forint euróra cserélésével
Az Európai Unió 28 tagállamából 19 tagállam már bevezette az eurót, és a Magyarországgal egy időben csatlakozó kilenc ország közül hétben is az euró a hivatalos fizetőeszköz. Ennyiben a magyar lakosság idegenkedése nehezen magyarázható, érthetőbbé válik azonban a kormányzati nyilatkozatok tükrében. A kormány ugyanis – bár Magyarország a kritériumok nagyobb részét teljesíti, vagy egyre közelebb kerül hozzá – még jó ideig biztosan nem siet megválni a forinttól. Orbán Viktor miniszterelnök januárban azt mondta, nincs céldátuma az euró magyarországi bevezetésének. Ezt azzal indokolta, hogy nem látni egyértelműen az euró jövőjét, másrészt az eurózóna sem ugyanaz már, mint amihez eredetileg csatlakozni akartunk.
Úgyhogy én itt a kivárás és az óvatos duhaj politikáját követem
– jelentette ki.
Május elején a konvergenciaprogramot bemutató sajtótájékoztatóján Varga Mihály pénzügyminiszter is hasonlóan fogalmazott:
A kormánynak nem szándéka, hogy olyan övezethez csatlakozzon, amelynek jelenleg is változnak a szabályai, átalakulás alatt áll.
A velünk együtt csatlakozók közül egyébként Szlovénia volt a leggyorsabb, már 2007-ben áttért az uniós valutára. Szlovákia 2009-ben cserélte a szlovák koronát euróra. A balti államok közül Észtország 2011-ben, Lettország 2014-ben, Litvánia 2015-ben csatlakozott az eurózónához. Magyarországon kívül így már csak Lengyelország és Csehország marad ki az eurózónából a 2004-ben csatlakozottak közül (és nem tagja annak az utánunk csatlakozó Románia, Bulgária és Horvátország sem).
Az EU-tag, de egyelőre saját fizetőeszközt használó országok közül Dánia és a kilépésre készülő Egyesült Királyság kivételével minden tagállamnak, így Magyarországnak is a csatlakozási szerződésben előírt kötelessége az euró bevezetése. Azonban a csatlakozásnak nincsen előírt határideje, így a bevezetés feltételeit teljesíteni képes országok áttérésének időpontja lényegében a tagállamok döntésén múlik. Svédország például az 1994-es csatlakozási szerződésében vállalta, hogy a konvergenciakritériumok teljesítése után belép az akkor még csak a tervezőasztalon létező eurózónába, de amióta 2003-ban egy népszavazáson elbukott az euró bevezetése, kerülik a svéd korona lecserélését.
A Fidesz-szavazók elutasítják, az ellenzékiek támogatják
A kormány idegenkedését ismerve nem csoda, hogy a Fidesz-szavazók többsége (57 százaléka) is ellenzi az euró bevezetését, és kevesebb mint a harmaduk (31 százalék) támogatja. Az ellenzékiek között fordított az arány: minden második válaszadó híve a közös pénz használatának, és 33 százalékuk tart tőle.
A nagyobb társadalmi csoportok közül viszont mindössze a felsőfokú végzettségűek és a budapestiek között vannak – legalább relatív – többségben a magyar eurót támogatók, az előbbieknél 48:42, az utóbbiak között 46:39 a támogatók, illetve az ellenzők aránya. A korcsoportokat nézve pedig csak a legfiatalabbaknál, a 18 és 29 év közöttieknél döntetlen az állás (43 százalék támogatja, és ugyanennyi ellenzi az euró bevezetését), az összes többi korosztályon belül azok vannak többen, akik nem pártolják az euró bevezetését.
