A 24.hu megrendelésére a Závecz Research által áprilisban készített reprezentatív felmérés alapján
vagyis a közös döntéshozatal kiterjesztését újabb területekre. A megkérdezettek 42 százaléka ezzel szemben a jelenleginél lazább együttműködést és szélesebb tagállami döntési jogköröket szeretne, míg 7 százalék nem tudott vagy akart válaszolni.
Nem meglepő, hogy az ellenzéki szavazók között nagyobb a mélyebb integrációt támogatók aránya: 69 százalékuk válaszolt így, és mindössze a negyedük ellenzi ezt. A Fidesz szimpatizánsai között viszont 55 százalék inkább visszaadna hatásköröket a tagállamoknak, de még közülük is 41 százalék további területeken szeretne közös döntéshozatalt, ami a Brüsszel-ellenes kormányzati kampányok sora után váratlan.
Az integráció elmélyítésével kapcsolatban a fiatalok és a budapestiek a leglelkesebbek, a 18 és 29 év közöttiek 57 százaléka pártolja a szorosabb európai együttműködést, míg a fővárosban élőknek a 62 százaléka.
Ugyanakkor bár a felmérés alapján a magyarok többsége integrációpárti, a megkérdezettek nagyja (54 százalék) még csak nem is hallott az Európai Egyesült Államok gondolatáról, ráadásul azok között is, akik ismerik az elképzelést, relatív többségben (49 százaléknyian) vannak azok, akik nem támogatják a megvalósítását. 11 százalék pedig nem tudja vagy nem válaszolt erre a kérdésre.
ami nem nevezhető soknak, de mivel a hazai pártok közül egyedül a Demokratikus Koalíció kampányol az ötlettel, ez a párt most 8-10 százalék körülire mért támogatottságának így is a duplája.
Európai Egyesült Államok és többsebességes Európa
Nem is könnyű kérdés persze, hogy valaki támogatja-e egyesült Európa gondolatát, hiszen az ötlet évszázadokra nyúlik vissza, és igen eltérő dolgokat értettek alatta. Az Európai Unió mai működését az Amerikai Egyesült Államokéhoz hasonlítva az EU egy laza együttműködés. Bár a nemzetközi szövetségek kiemelkedően erősnek számít, a szövetségi államokhoz viszonyítva jelentős az uniós tagországok önállósága. Az Európai Egyesült Államok támogatói pedig olyan szoros együttműködést javasolnak, ami közelítene a szövetségi (föderatív) állam felé.
Az Európai Egyesült Államok gondolatának egyik hangadója Guy Verhofstadt, a liberális ALDE európai parlamenti frakcióvezetője. Az Európai Alkotmány 2005-ös elbukása után Verhofstadt Európai Egyesült Államok címmel könyvet írt, amelyben amellett érvel, hogy az alkotmány nem azért bukott el, mert túl nagy előrelépés lett volna az európai integrációban, ellenkezőleg, szerinte nem volt elég merész, nem ajánlott elég nagy előrelépést ahhoz, hogy az európaiak támogassák. A belga liberális politikus az alábbi területeken javasolt szorosabb együttműködést:
- szociál- és gazdaságpolitika,
- technológiai fejlesztések,
- közös igazság- és biztonságpolitika,
- külpolitika
- és európai hadsereg.
Az Európai Egyesült Államok gondolata ugyanakkor gyakran összekapcsolódik a két- vagy többsebességes Európára vonatkozó elképzelésekkel.
Az Emmanuel Macron francia elnök által is támogatott többsebességes Európa koncepció lényege, hogy azon tagállamok, amelyek mélyebb integrációt szeretnének, az együttműködés kiterjesztését vétózó országok kihagyásával is előre tudjanak lépni szövetségük szorosabbra fűzésében. Tartalmi kérdésekben viszont nincsenek jelentős különbségek, az Európai Egyesült Államokat és a többsebességes Európát támogatók jelenlegi integrációs céljai nagyjából megegyeznek.
Európai szinten elsősorban a liberális ALDE és a szociáldemokrata pártok egy része támogatja az Európai Egyesült Államok gondolatát, Martin Schulz, az EP korábbi német szocdem elnöke például kimondottan sürgette a megvalósítását. Az ötletet azonban nemcsak az euroszkeptikus pártok, hanem a mérsékelt jobboldal nagy része is ellenzi, ide értve az unió sorsát az elmúlt években meghatározó Angela Merkel német kancellárt vagy éppen az Európai Bizottság leköszönő elnökét, Jean-Claude Junckert.
Magyarországon az Európai Egyesült Államok gondolatról a legtöbbet a Demokratikus Koalíció és a Fidesz politikusai beszélnek. A Fidesz politikusai szerint az ötlet további centralizációt jelent, ami a nemzeti függetlenséget és a nemzeti hagyományokat veszélyezteti. Velük szemben a DK listavezetője, Dobrev Klára (ahogy a minap készült interjúnkban is kifejti) elsősorban az egyenlőtlenségek csökkentését reméli a koncepciótól: a multiadó, valamint európai minimálbér és nyugdíj bevezetését. Érdekes módon a liberális ALDE frakciójába készülő Momentum EP-választási programjában viszont nem is említik az Európai Egyesült Államok gondolatát.
A falvakban végképp nem kérnek az Európai Egyesült Államokból
A Závecz Research által készített felmérés alapján tehát a magyaroknak csak a 43 százaléka hallott az Európai Egyesült Államok gondolatáról. A legnagyobb arányban a felsőfokú végzettségűek (61%) mellett a 60 évesnél idősebbek (57%), a többi korosztálynak alig több mint a harmada tájékozott a kérdésben. A Fidesz-szavazók között kevesebben vannak (41 százaléknyian) azok, akik hallottak már az ötletről, mint az ellenzék támogatói között (53%).
Ahogy említettük, az informáltak között is többen vannak azok, akik nem örülnének egy Európában létrejövő szövetségi államnak (49:40 az arány az ellenzők javára). Itt azonban nagyon jelentősek az eltérések a különböző társadalmi csoportok között:
- a Fidesz-szavazóknak mindössze a 13 százaléka támogatja az elgondolást,
- a javaslatot ismerő ellenzéki szimpatizánsoknál viszont 72 százalék ez az arány.
- Jelentős a különbség a Budapesten és városban, illetve a falun élők között is, míg a budapestiek 45, a városiak 50 százaléka nyilatkozott kedvezően (45, illetve 41 százalékuk pedig elutasítóan), addig a falusiaknak csak a 22 százaléka támogatja az Európai Egyesült Államok gondolatát, 61 százaléka ellenzi.
