A magyarok nemcsak a tizenöt évvel ezelőtti csatlakozáskor várták azt, hogy jobban fognak élni az Európai Unióban, de továbbra is ebben reménykednek – derül ki abból a reprezentatív közvélemény-kutatásból, amelyet a Závecz Research készített április második felében a 24.hu megbízásából.

A megkérdezettek a következő öt évben is leginkább azt várják az EU-tagságtól, hogy annak köszönhetően növekszik majd a jólét (26 százalék) és fejlődni fog a gazdaság (18 százalék), és valamivel kevesebben, 14 százaléknyian válaszolták azt, hogy a migráció megállítását és a határok védelmét szeretnék elsősorban.

Ebben minden bizonnyal szerepe van a kormány bevándorlásellenes kampányának, de azt sem lehet mondani, hogy a Fidesz-kritikus hangok nem jutnak el a választókhoz. A megkérdezettek 10 százaléka ugyanis inkább abban reménykedik, hogy az Európai Unió kontrollt fog gyakorolni a magyar kormány felett.

Részletesebb bontásban jobban látszanak a különbségek. Az nem okoz meglepetést, hogy a Fidesz-szavazóknak mindössze a 4 százaléka vár erősebb uniós ellenőrzést a kormány felett, az azonban már érdekes, hogy a pártnélkülieknél ez az arány (13 százalék) az ellenzi szavazók között mértet (15 százalék) közelíti.

A budapestieknek a 20 százaléka támogatna egy erősebb uniós fellépést a kormánnyal szemben, míg a falusi lakosoknak csak az 5 százaléka, és nagy különbség látszik az életkori csoportok között is. A legkevésbé az 50 és 59 év közöttiek támogatják a szigorúbb ellenőrzést (2 százalék), a leginkább pedig a 30 és 39 év közöttiek (13 százalék).

A kutatás során feltették azt a kérdést is, hogy melyek az Európai Unió előtt álló legnagyobb kihívások, a válaszadóknak a felsorolt válaszlehetőségek közül kellett kettőt kiválasztani. Itt messze a legnagyobb arányban a migráció kezelését jelölték meg a válaszadók (66 százalék), ezt pedig a pénzügyi stabilitás követi (42 százalék), ám

mindössze 1 százalékponttal maradt le a klímavédelem (41 százalék).

Jóval kevesebben említették az élelmezést (14 százalék), az energiabiztonságot (10 százalék) és az orosz fenyegetést (8 százalék).

Ha a válaszokat pártszimpátia alapján csoportosítjuk, átalakulnak az arányok. A Fidesz-szimpatizánsoknál 85 százalék említette a migrációt az unió előtt álló fő kihívásként. Az ellenzékiek között viszont nagyobb arányban vannak azok (54 százaléknyian), akik a klímaváltozást tartják súlyos gondnak, míg a migrációt 41 százalékuk említette, ez kevesebb, mint ahányan a pénzügyi stabilitás fenntartását emelték ki kihívásként (45 százalék). Ők tartanak az orosz fenyegetéstől is (16 százalék nevesítette), ami viszont a kormánypártiakat szinte teljes mértékben hidegen hagyja, mindössze 2 százalék tekint rá kihívásként.