Korábban a témában:

Leginkább azt várták a magyarok az európai uniós csatlakozástól, hogy emelkedni fog az életszínvonal, és ez részben be is jött azok szerint, akiket a Závecz Research kérdezett meg a 24.hu megbízásából egy reprezentatív felmérésben április második felében.

A válaszadók 15 százalékának ugyan nem voltak semmilyen várakozásai az Európai Unióval szemben (a résztvevők egyébként nagyjából ilyen arányban ellenezték a magyar tagságot a 2003-as népszavazáson), a legnagyobb részüknek azonban igen, és 30 százalékuk szerint teljes mértékben vagy egy-két hiányosságtól eltekintve teljesültek is ezek. Volt azonban 14 százaléknyi megkérdezett, aki részben vagy egészében csalódott az EU-tagságunk miatt.

Az átlagos osztályzat 3,2 pont lett egy ötös skálán, amikor arról érdeklődtek a közvélemény-kutatás készítői, hogy a válaszolóknak mennyire teljesültek a csatlakozással kapcsolatos várakozásai.

Azok közül, akik érdemben feleltek, a legtöbben (26 százaléknyian) az életszínvonal emelkedését várták a belépéstől, 12 százalékuk pedig az uniós pénzből megvalósuló fejlesztéseket.

A gazdaság erősödésére, illetve a szabad utazásra 8-8 százalék számított, 7 százalék a munkahelyek számának növekedését várta, az euró bevezetése viszont 4, a demokrácia kiteljesedése csak 2 százalékukat foglalkoztatta.

Ezek után nem meglepő, hogy arra kérdésre, melyek az EU-tagság legfontosabb előnyei, messze a legtöbben, 40 százaléknyian azt válaszolták, hogy a Magyarországra érkező uniós pénzek és az azokból megvalósuló fejlesztések. Ettől jóval lemaradva következik csak a szabad munkavállalás (14 százalék) és az útlevél nélküli utazás lehetősége (12 százalék). Ez az eredmény egybevág a Policy Solutions korábbi felmérésének megállapításaival.

A számokat jobban megvizsgálva az látható, hogy a többi korcsoporthoz képest a 30-39 évesek tekintik a legfontosabbnak az EU-s támogatásokat, 60 százalékuk választotta ezt a lehetőséget, miközben a 60 évesnél idősebbeknek csak a 28 százaléka.

A lakóhelyet tekintve is vannak különbségek: míg a Budapesten élőknek az 53 százaléka mondta azt, hogy az uniós pénz a legfontosabb előnye a tagságnak, a falvakban élőknek csak a 30 százaléka. Ez már csak azért is érdekes, mert az uniós támogatások alapvetően a szegényebb régiók felzárkóztatását szolgálják.

A főiskolát, egyetemet végzettek szintén ezt a lehetőséget választották a leggyakrabban, de náluk egy másik válasz is kiemelkedett a többi közül. Jóllehet, az összes megkérdezettnek csak a 3 százaléka emelte ki a közösséghez tartozást mint legfőbb előnyt, a felsőfokú végzettségűek között ez az arány 10 százalék volt. Ebben valószínűleg szerepe lehet az Erasmus-programnak, amelynek segítségével sok magyar egyetemista tölthetett el több-kevesebb időt külföldi egyetemeken.

A magyarok szerint ugyanakkor meg kell fizetni az uniós támogatások árát, 26 százalékuk ugyanis azt mondta, hogy az EU-tagság legfontosabb hátránya az, hogy nem magunk döntünk a sorsunkról. 13 százalékuk pedig úgy véli, hiába ad pénzt az Európai Unió, mert azt fölösleges dolgokra költöttük el. Ugyanennyien mondták ellenben azt, hogy nem volt semmilyen hátránya a csatlakozásnak.

Az összes megkérdezett 12 százaléka véli úgy, hogy az EU rosszul kezeli a migrációt, a falvakban élők közül viszont 19 százalék említette ezt.

A legfeljebb 8 általános végzetteknek a 16 százaléka gondolja így, a felsőfokú végzettségűeknek viszont csak a 4 százaléka.

A munkaerő elvándorlása leginkább a 18-29 éves korosztályt zavarja, az itt talált 21 százalék jóval több, mint az összes megkérdezettnél mért 9 százalék. A 60 évnél idősebbek viszont nem igazán aggódnak amiatt, hogy külföldön keresnek munkát a magyarok – mindössze 3 százalékuk jelölte meg ezt hátrányként.

Érdekes azonban, hogy miközben

a Budapesten élők több mint fele tartja a legfontosabb vívmánynak az uniós támogatásokat, 15 százalékuk szerint fölösleges dolgokra megy el a pénz.

A városokban, megyeszékhelyeken még ennél is nagyobb arány, 17 százalék gondolja így. A falvakban viszont, még ha nem tartják is annyira fontosnak az EU-s pénzeket, azt gondolják, hogy azok jó helyre mennek – csak 4 százalékuk mondta azt, hogy nem jól költik el.

Azt a sokszor előkerülő érvet pedig, hogy az EU-s termékek kiszorítják a hazait, az összes megkérdezett között is mindössze 6 százalék említette hátrányként.

Módszertan

Az adatfelvétel április 18. és 24. között készült, az ország felnőtt népességét reprezentáló 1000 fő telefonos megkérdezésével. A közvélemény-kutatás során kapott adatok legfeljebb plusz-mínusz 3,2 százalékkal térhetnek el attól, amit akkor kaptunk volna, ha minden választókorú személyt megkérdeztünk volna az országban.

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.