Nagyvilág

Az unió „ide akarja hozni a migránsokat”, de nélküle nem lenne se pénz, se munkahely

Az unió „ide akarja hozni a migránsokat”, de nélküle nem lenne se pénz, se munkahely

Uniós támogatások, migráció és közösség

– a legtöbb magyarnak ez jut eszébe az Európai Unióról, derül ki abból a kutatásból, amelyet a Policy Solutions készített a Friedrich-Ebert-Stiftung támogatásával. Bár a legerősebb asszociációk az EU-val kapcsolatban az uniós forrásokból megvalósult fejlesztések, a különböző pályázati lehetőségek és a pénzügyi támogatások, úgy tűnik, a Fidesz-kormány propagandamunkája az ellenzékiek körében is hatékonynak bizonyult, hiszen a második helyre a migráció csúszott be.

A kérdést alaposabban megnézve még ijesztőbb a kép. Az egyáltalán nem meglepő, hogy a fideszesek 84 százaléka szerint az Európai Unió rá akarja kényszeríteni Magyarországra, hogy bevándorlókat fogadjon be, az már sokkal inkább, hogy ugyanezt gondolja az LMP-sek 61 százaléka, az MSZP-sek 59 százaléka, a momentumosok 55 százaléka és a DK-sok 51 százaléka is. Vagyis még az ellenzéki szavazók többsége is a kormánypropagandát fogadja el tényként a migráció kérdésében.

Mindezek ellenére a magyaroknak általában véve jó véleményük van az Európai Unióról, mindössze minden negyedik megkérdezett értékelte negatívan az EU-t. Pártok szerint nézve az LMP-sek az unió legnagyobb hívei (92 százaléknyi pozitív vélemény), a legkevésbé pedig a fideszesek kedvelik (52 százalék).

Ezzel jól korrelál Magyarország uniós tagságának általános megítélése is, ugyanis

a megkérdezettek háromnegyede véli úgy, hogy az ország szempontjából pozitív volt a csatlakozás óta eltelt időszak és mindössze 17 százalék vélekedett róla negatívan.

A budapestiek és a falvakban élők (72-72 százalék) kevésbé ítélték előnyösnek az elmúlt 15 évet, míg a városokban ugyanez az arány 77-78 százalék volt.

Több pénz, de csökkenő életszínvonal?

A csatlakozás legnagyobb előnyének az uniós támogatásokat tekintik, de sokan említették a határok eltörlését, illetve a külföldi munkavállalás megkönnyítését is. Jobban kibontva a kérdést, a válaszadók 58 százaléka szerint Magyarország több pénzt kapott az EU-tól, mint amennyit befizetett, és csak 13 százalék mondta azt, hogy kevesebbet. Még a fideszes szavazók 46 százaléka szerint is pozitív a mérleg, 30 százalékuk pedig azt mondta, a magyarok annyi pénzt kaptak vissza, amennyit befizettek.

Érdekes ugyanakkor, hogy

miközben sokak szerint az egyik legfontosabb eredmény az volt, hogy az uniós csatlakozás gazdasági fejlődéssel járt és többek között hozzájárult az új munkahelyek létrejöttéhez, mások úgy vélik, hogy a tagság gazdaságilag hátrányos volt.

Szerintük a csatlakozás óta csökkent az életszínvonal Magyarországon, leépült a gazdaság és az ipar, az európai piacra való belépés pedig hátrányosan érintette a magyar mezőgazdaságot. További negatívumként említik a migrációt, valamint a szuverenitás sérülését is.

Ennek ellenére a megkérdezettek 63 százaléka most is a tagság mellett szavazna, a legnagyobb arányban a DK-sok (95 százalék), a legalacsonyabb arányban a fideszesek (54 százalék).

Miután a magyar kormány számos lépését úgy értékelte a nemzetközi közvélemény, hogy azzal megsértette a jogállamiságot, a Policy Solutions rákérdezett arra is, az EU segít-e a demokrácia megvédésében. A magyarok fele igennel válaszolt a kérdésre, 41 százalékuk szerint azonban nincs ilyen feladata.

Ezen felül a magyarok szűk többsége (54 százalék) néptől eltávolodott, személytelen gépezetnek látja az Európai Uniót, amely nem veszi figyelembe az európai állampolgárok akaratát. Amikor pedig arról kérdezték őket, hogy Magyarország véghez tudja-e vinni az akaratát a közösségen belül, szinte ugyanakkora tábor mondta azt, hogy igen (46 százalék), mint azt, hogy nem (45 százalék).

Európai Ügyészséget!

Ha a demokrácia megvédésében nem is remélnek segítséget az Európai Uniótól a magyarok, a korrupció elleni küzdelemben annál inkább számítanak a segítségére. Ennek oka, hogy a társadalom 72 százaléka szerint ellopják az EU-s fejlesztések jelentős részét.

Iskolázottság szerinti bontásban a 8 általánossal rendelkezők négyötöde nem bízik a fejlesztési pénzek tisztességes felhasználásában, a szakmunkás végzettséggel rendelkezők körében viszont ez az arány már csak 64 százalék. Kiemelkedő bizalmatlanság tapasztalható a megyeszékhelyen élők körében is, 87 százalékuk állítja, hogy lopják az uniós pénzeket, míg más településen ez az arány 69 százalék volt.

Ezek után nem csoda, ha

a megkérdezettek 79 százaléka azt mondja, hogy az EU-nak szigorúbban kellene ellenőriznie az uniós pénzek elköltését. Ezzel a kormánypárti szavazók 73 százaléka is egyetért.

Ezzel szemben az LMP szavazói között csak kétharmados a szigorúbb uniós fellépés támogatása, annak ellenére, hogy Hadházy Ákos, a párt egykori társelnöke több éve szisztematikusan tárja fel az EU-s pénzek szabálytalan felhasználásával kapcsolatos ügyeket.

Hadházy az élharcosa Magyarország Európai Ügyészséghez való csatlakozásának is, és úgy tűnik, hogy ezzel egy olyan témát talált meg, amelyre fogékony a lakosság. Legalábbis a megkérdezettek 76 százaléka szerint Magyarországnak csatlakoznia kellene az uniós ügyészséghez, ráadásul az igenek pártszimpátiától függetlenül túlnyomó többségben vannak.

És hogy mit hoz a jövő az EU számára?

A magyarok szerint nem sok jót. A relatív többség, 46 százalék mondta azt, hogy jó irányba mennek a dolgok, 16 százalék nem válaszoló mellett 38 százalék viszont azt, hogy egyre rosszabb lesz a helyzet.

A megítélésén azonban javíthat, ha azokban a dolgokban javít a fellépésén, amelyet a magyar választók fontosnak tartanak. A megkérdezettek egyértelműen a gazdasági fejlődés támogatását és az életszínvonal javítását várják a jövőben az Európai Uniótól, de fontosabb szerepet szeretnének a demokrácia védelmének, az emberi jogoknak és a békének is.

Míg a hagyományos családi értékek megvédése minden ötödik válaszadó számára fontos, a klímavédelem csak 15 százalékuknak uniós prioritás, a kulturális sokszínűség promotálása pedig csak 5 százalékot ért el.

Szakpolitikákat tekintve a magyar választók számára a szuverenitás a nyerő, mindössze négy olyan terület van, ahol többségben voltak azok, akik az EU-val közösen szabályozott és összehangolt döntéshozatal mellett állnak: az energiapolitika, a kül- és biztonságpolitika, a környezetvédelem és klímapolitika, a bűnüldözés és terrorizmus elleni harc.

Kiemelt kép: Christof Stache/AFP

Olvasói sztorik