Közélet

Részletesen cáfolja az Európai Bizottság Orbán propagandáját

Nincsenek titkos terveik a migráció fokozására, sőt, a menekültválság előtti szintre szorították az illegális bevándorlást.

Az Európai Unió migrációs politikájáról tett közzé részletes tájékoztatót honlapján az Európai Bizottság magyarországi képviselete, a Fidesz-kormány propaganda-hadjáratára reagálva. Azt írják, „számos félreértés, tévhit terjedt el, pedig az Európai Bizottságnak nincsenek titkos tervei a migráció fokozására”.

Hangsúlyozzák: egyébként sem születhet semmilyen uniós döntés a tagállamok és az Európai Parlament nélkül, márpedig a magyar kormány tagjai és a magyarok által választott EP-képviselők is szavazhatnak a Tanácsban, illetve az Európai Parlamentben. Arra is felhívják a figyelmet, hogy a tagállamokkal együtt, közösen visszaszorították az EU-ba irányuló illegális migrációt a 2015-ös menekültválság előtti szint alá.

Mint írják, az Európai Parlament korábban elfogadott egy határozatot, amiben arra kérik a Bizottságot, hogy terjesszen elő javaslatot a humanitárius vízumok bevezetéséről. A Bizottság viszont egyértelművé tette, hogy nem akar ilyen javaslatot tenni, enélkül pedig uniós jogszabály sem születhet róla.

Szerepel a tájékoztatóban, hogy a Bizottság tavaly az Európai Határ- és Parti Őrség további megerősítését javasolta, ez az alakulat segítené a tagállamokat, hogy megvédjék az EU határait. Az Európai Határ- és Parti Őrség személyzete azonban az ilyen akciók során azon ország irányítása és felügyelete alatt működne, amelyben éppen szolgál, tehát nem gyengítené a tagállamokat.

Az Európai Bizottság azt is javasolta, hogy hozzanak létre európai Menekültügyi Ügynökséget. Ennek kizárólag az lenne a célja, hogy gyorsabbá és hatékonyabbá tegye a menedékkérelmek elbírálását, a tagállamok segítséget kérhetnének tőle, de a döntés a tagországok hatásköre maradna. Az ügynökség abban is támogathatná a tagállamokat, hogy az elutasított menedékkérőket mielőbb visszaszállíthassák az EU-n kívülre.

A bevándorlóknak adott bankkártyákról azt írják: Görögországban létezik olyan program, amiben az Európai Bizottság támogatást ad, hogy a regisztrált menedékkérők fedezni tudják alapvető szükségleteiket, ezt pedig nem készpénzben, hanem előre meghatározott összeggel feltöltött, mindenki számára biztonságosabb és ellenőrizhetőbb kártyák formájában. A kártyatulajdonos személyazonosságát és jogosultságát havonta ellenőrzik, visszaélés esetén letiltják a kártyát. A program az EU-n belül egyedül Görögországban létezik, nem az Európába bevándorlást segítik, hanm a jogszerűen Görögországban tartózkodók integrációját a helyi társadalmi és gazdasági életbe.

Az érvényes uniós menedékjogi szabályok nem tartalmaznak semmilyen kötelező kvótát az EU-ba érkező menekültek elosztására – áll a tájékoztatóban. A mostani szabályok átalakításáról már egy ideje tárgyalnak a tagállamok és az Európai Parlament, a végső jogszabályról az EP-nek és a tagállami minisztereket tömörítő Tanácsnak közösen kell döntenie.

EU-n kívülről való kötelező áttelepítésekről sincs szó a Bizottság szerint. Azt írják: humanitárius megfontolásokból számos uniós tagállam jelenleg is telepít át korlátozott számban különösen veszélyeztetett menekülteket például afrikai, vagy éppen dél-amerikai országokból, a Bizottság pedig azt javasolta, hogy jobban hangolják össze ezeket az önkéntes alapú tagállami tevékenységeket, és hozzanak létre uniós keretrendszert. Ez azonban semmit nem változtatna a tagállamok arra való jogain, hogy önállóan eldöntsék: részt vesznek-e ebben.

Végül pedig arra hívják fel a figyelmet, hogy a Bizottság 2021-2027-es időszakra tett uniós költségvetési javaslata nem büntet egyetlen tagállamot sem, sem a migrációs politikája, sem más miatt. A Bizottság a korábbiaknál sokkal több pénzt javasol a közös határvédelem megerősítésére és az illegális migrációval szembeni fellépésre, és forrásokat biztosítana az EU-ban jogszerűen tartózkodó menekültek integrációjára. Külön támogatná a Bizottság azok visszaküldését, akik nem jogosultak arra, hogy az EU területén tartózkodjanak. Az ezekre a feladatokra szánt pénzekből olyan mértékben részesülhetnek az egyes tagállamok, amilyen mértékben érintettek. Magyarország továbbra is lakosságarányosan a legtöbb uniós támogatásban részesülő országok egyike marad, csak a regionális fejlesztés és mezőgazdaság területén 32 milliárd euró támogatást javasol a brüsszeli testület hazánknak.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik