A 100 leggazdagabb magyar toplistáján legutóbb az ötödik helyen végzett Bige László 220 milliárd forintra becsült cég- és magánvagyonnal, a Forbes magazin viszont ennek csak a felére, 110 milliárdra tette az ország legnagyobb műtrágyagyártójának javait. A két számítás között csupán néhány hónap telt el: az előbbi lista tavaly májusban jött ki, az utóbbi pedig az év végén. Megpróbáltuk megtudni, mi okozza a drámai különbséget, vagyis mitől eshetett a felére a Bige-vagyon hét hónap alatt.
Ez már csak azért is érdekes kérdés, mert a műtrágyakirály szolnoki gyárát novemberben 300 rendőr szállta meg, akkora volt a felhajtás, hogy éjszakára is a területen maradtak. Hogy egy újabb oligarchaleszámolás egyik felvonását láttuk-e, még mindig nem világos, legalábbis a rajtaütés részletesebb indoklásával máig adósak a hatóságok. Kérdésünkre, hogy milyen gyanúval nyomoznak, hány embert hallgattak ki eddig, egyáltalán hol tart az ügy, nem kaptunk érdemi választ. A Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda a hulladékgazdálkodás rendjének megsértése és más bűncselekmény gyanúja miatt nyomoz, és az eljárás ismeretlen tettes ellen folyik – a rendőrség ennél bővebb tájékoztatást nem kívánt adni a nyomozás érdekeire hivatkozva.
Rendőrségi rajtaütés a címlapokon biztosan nem tesz jót egyetlen cég reputációjának sem, a Forbes szerkesztője, Zsiborás Gergő kérdésünkre azonban azt mondta, az akciót nem vették figyelembe a számításoknál. Tény, hogy egyelőre csak a nyomozás megkezdéséről jelentek meg hírek, konkrét bűncselekmény, esetleg bírság, a csoport eredményét, üzletmenetét befolyásoló információk nem láttak napvilágot.
Márpedig mindkét toplista készítői csakis a nyilvánosan elérhető adatokból dolgoznak, jobbára cégértéket számolnak, lényegében azt becsülik meg, mennyit fizetnének az adott milliárdos cégeiért, ha mindet eladnák és persze vevő is lenne rájuk. Csak nem teljesen ugyanazokat az adatokat veszik figyelembe.
A 100 leggazdagabb magyar védjeggyel megjelenő lista esetében a kiindulási pont a saját tőke, de figyelembe veszik a nyereséget, a piaci részesedést, az exportot, külföldi cégekben való részesedést vagy például az ingatlanportfóliót. A 220 milliárd forintos Bige-vagyon kiszámításához a 2017-es adatok álltak rendelkezésre, de a birodalom cégeinek teljesítményét összesítő konszolidált mérleg még nem készült el, azt csak októberben adták le a cégbíróságon – ebben látja az eltérés fő okát Szakonyi Péter, aki 18 éve szerkeszti a milliárdosok rangsorát. A Forbes szakértői több információt láthattak, leginkább a hitelekkel, az adóssággal kapcsolatban.
A trend folytatódott, a 2018-ra újabb 20 milliárd forintot izmosodott. Ez összhangban van azzal, hogy a saját tőke egy év alatt 10 milliárd forinttal, 63 milliárdra nőtt, az árbevétel majdnem 17 milliárddal, 91 milliárd forintra bővült, és közben a tartozásokból is faragott a Nitrogénművek, a hitelek, kölcsönök soron legalábbis 78 milliárd szerepel az előző évi 90 milliárd után.
A Forbes kicsit másként dolgozik, az amerikai anyalap módszertanát átvéve összesíti a mogulok vagyonát. Az ebitdát (adózás, kamatfizetés és értékcsökkenési leírás előtti eredmény), azaz a vállalat aktuális üzleti eredményességét veszi alapul és szorozza az iparági szorzóval, továbbá figyelembe veszi a készpénzállományt, valamint a hiteleket és persze a felvett, adózott osztalékokat is. A szorzót alapvetően az iparági tranzakciók alapján lövik be, de nézik a piaci helyzetet, a növekedési potenciált, az exportbevételt, márkaerősséget, amik mind befolyásolják a mutatót.
A főszerkesztői beköszöntő alapján csakis az adatokra és a szakértőikre hallgatnak
bemondásra se lejjebb, se feljebb nem alakítjuk a számokat
– írja Galambos Márton. Az előző évekhez képest jelentősen esett a cégérték a Forbesnál; egy évvel korábban még 120,6 milliárd, 2016-ban, a csúcsévben 182,1 milliárdot hoztak ki. Ez is elmaradt a 200 milliárdos szinttől, pedig a piacon úgy tudják, Bige László presztízsokokból szereti e felett tudni a vagyonát. Állítólag megesett már, hogy bizonyítékképpen a cégeire kötött biztosítást is bemutatta.
A visszaesést két fő okkal magyarázta Zsiborás Gergő. Alacsonyabb szorzóval számoltak, mert jelentősen romlott az iparági környezet. Több lett a versenytárs, ami nem tesz jót az eladási áraknak, ráadásul emelkedtek a gázárak, vagyis nőttek a termelési költségek. Ami a konkurenciát illeti, a magyar piacra belépett Andrej Babis Agrofert-csoportja, aminek Szlovákiában, vagyis elég közel van műtrágyagyára, de Ausztriában, Romániában is termelnek nagy gyárak. Érvágás Bigének, hogy a legnagyobb magyarországi agrárintegrátort, a KITE-t nem tudta megszerezni, sőt, miután, ellenlábasa, Csányi Sándor elszerezte az orra elől a nádudvari céget, fel is mondták a szerződést Bigéékkel.
Az árbevétel kétharmadát adó műtrágyából például csak 7,4 milliárd forint forgalomnövekedést mutattak ki, és nem az ár lett jobb, hanem a mennyiség nőtt.
A másik tényező a jelentős hitelállomány. A Nitrogénművek Zrt.-nél még 2004-ben kezdtek bele egy összességében 140 milliárd forintos beruházássorozatba, hogy Európa egyik legkorszerűbb gyárává alakítsák. A modernizáció finanszírozására tavaly 200 millió dollár kötvénykibocsátást hajtott végre, és ezt tartják a piacon a Bige-birodalom legkomolyabb kockázatú tételének. Egy 2013-ban kiadott devizakötvényt refinanszíroztak, amivel 2020 helyett 2025-ig nyert időt Bige, akkor jár majd le a most kiadott sorozat. Azt nem vitatják, hogy valóban korszerű gyártóbázis jött létre, ugyanakkor a beruházások finanszírozása miatt jelentős az eladósodottság. (A konszolidált mérleg kiegészítő mellékletében a hitelek, kölcsönök, kötvényekkel kapcsolatos feltételek között olyasmi szerepel, hogy az ebidtához mért nettó eladósodottság a megengedett 3:1 arányhoz képest bőven 5:1 fölött volt.) A Forbesnál úgy értelmezik az adatokat, hogy Bige az új kötvénysorozattal nem tudta érdemben csökkenteni a finanszírozási költségeit – a tavalyi mérleg szerint
És nem ígérkezik könnyűnek a hitel kitermelése a továbbiakban sem.
Kiemelt kép: Balázs Attila /MTI
