Ismét a magyar jogállamiság helyzete volt napirenden az Európai Parlamentben négy hónappal azután, hogy a testület elfogadta a Sargentini-jelentést, amellyel kimondta: rendszerszintű problémák vannak hazánkban a jogállamiság és az uniós értékek tiszteletben tartását illetően. Judith Sargentini, a magyar jogállamiság helyzetéről szóló jelentés készítője, zöldpárti politikus azzal indokolta, hogy frakciója vitát kezdeményezett, hogy napról napra romlik a helyzet Magyarországon.
A szerda délutáni brüsszeli plenáris ülés keretében rendezett vitát követően az Európai Parlament nem fogadott el állásfoglalást, a felszólalásokból is kitűnt, hogy a vita célja az volt, hogy az uniós miniszterekből álló Tanács lépjen a Magyarországgal szemben az uniós alapszerződés hetes cikkelye szerint folyó eljárásban. Náluk pattog ugyanis a labda, hogy a szeptemberi EP-szavazás után kimondják: fennáll hazánkban az uniós alapértékek súlyos megsértésének egyértelmű veszélye.
Sokszor megírtuk már, hogyan néz ki az a folyamat, ami a magyar szavazati jog felfüggesztésével végződhet – ha erre egyáltalán sor kerül, akkor is nagyon az elején vagyunk. Az Európai Unió Tanácsa részéről elsőként felszólaló Melania Ciot azt mondta: az Európai Parlamenttől kapott, indoklással ellátott javaslat értékelése folyamatban van,
Míg szeptemberben Orbán Viktor még fontosnak érezte, hogy jelen legyen a vitán, a mostani eseményt Szijjártó Péter külügyminiszter múlt héten már előre színjátéknak nevezte, a kormány pedig azóta is úgy kommunikálja, hogy az a májusi európai parlamenti választás kampányának része. A magyar kormány most nem is képviseltette magát, de fideszes EP-képviselők felszólaltak.
Szembetűnő volt, hogy a Fidesz európai pártcsaládja, az Európai Néppárt a vezérszónoki szerepet átengedte a fideszes Deutsch Tamásnak, aki vehemensen védte felszólalásában a magyar kormányt, ugyanakkor számos, Orbánnal szemben kritikus felszólalás hangzott el más néppárti képviselők részéről.
Frans Timmermans, az Európai Bizottság alelnöke a vita elején azt mondta: a Bizottság osztja az Európai Parlament szeptemberben elfogadott javaslatában szereplő aggályok nagy részét. Több szerződésszegési eljárást indítottak Magyarországgal szemben, és nyomon követik a fejleményeket:
A CEU ügyéről szólva Timmermans példátlannak nevezte, hogy egy egyetemnek kormányzati nyomásgyakorlás miatt kell távoznia egy országból. Kitért arra, hogy vizsgálják a fideszes médiaalapítványt, amelybe úgy vontak össze több mint 400 médiumot, hogy a hatóságok nem ellenőrizhetik ennek jogszerűségét, és figyelemmel kísérik a közigazgatási bírósági rendszer létrehozását is. Utóbbiról azt mondta: sajnálatos, hogy a kormány nem várta meg a Velencei Bizottság véleményét.
Az Európai Bizottság alelnöke jelezte: az uniós pénzek magyarországi felhasználását, valamint a korrupcióellenes ajánlások végrehajtását is ellenőrzik. Mint mondta, a szeptemberben elfogadott jelentésben foglalt legtöbb kifogásolt ügy már az Európai Bíróság előtt van, a Tanácsnak pedig minden eszköze megvan a helyzet értékelésére.
Franciaországban meg verik a tüntetőket
A magyar kormány mellett kiálló felszólalások lényegében mind arról szóltak, hogy „büntetni akarják azokat az országokat, amelyek elutasítják a bevándorlást”. Erről szólt Deutsch Tamás rövid felszólalása is, aki szerint a választási kampány részeként tűzték napirendre a vitát. Közölte: négy hónappal az EP-választás előtt
már végképp felesleges a magyar embereket bántani, az európai emberek fognak dönteni arról, hogy Európa az európaiaké maradjon.
Az Európai Konzervatívok és Reformerek képviselőcsoport (ennek tagja a brit és a lengyel kormánypárt is) vezérszónoka, a dán Anders Primdahl Vistisen azzal indított, hogy nem ismeri a pontos tartalmát a Magyarországot ért kritikáknak, de azt tudja, hogy az országokat nem egyformán kezelik. Hiányolta például, hogy nem reagált az Európai Parlament arra, amikor Katalóniában erőszak érte a tiltakozókat. Szerinte „egyetlen dolog történik ebben a házban, meg akarnak szabadulni Orbántól, Kaczynskitől” és más demokratikusan megválasztott politikusoktól, akik nem tetszenek nekik.
A Szabadság és Nemzetek Európája képviselőcsoport (tagja mások mellett az Osztrák Szabadságpárt, az olasz Liga és a német AfD) holland képviselője, Olaf Stuger egyenesen azt mondta: Orbán Viktort nem bíróság elé kell citálni, hanem szobrot kell neki emelni, mert a határokat akarja megvédeni, és saját népe biztonságát tartja fontosnak. Majd megkérdezte, van-e költségvetési forrás a szobor elkészíttetésére.
Az Európai Néppárt fideszes képviselői közül Gál Kinga és Tőkés László vette védelmébe az Orbán-kormányt. Előbbi szerint
minden elhangzott vád nevetséges,
nem államosították a sajtót, nem zártak be egyetemet. Szerinte a vita ürügy a „Magyarországon zajló frusztrált ellenzéki performanszhoz”, nyomást gyakorolnak Magyarországra, mert nem állt be a bevándorlást pártolók sorába. Tőkés szerint pedig a magyarság megbélyegzésére irányul a vita, ennek „leggyalázatosabb szereplői” pedig a magyar ellenzéki képviselők, akik otthon „puccsista” akciókkal „destabilizálják a társadalmi rendet”.
A jobbikosként az EP-be került, független Morvai Krisztina arra kérte „Sargentini kisasszonyt”, hogy nézzen körül a teremben, hányan vannak – szerinte senkit nem érdekel a zöld képviselő jelentése. Szerinte inkább a francia tüntetőkkel szembeni brutalitással kellene foglalkozni, „15 ember vesztette el a szeme világát az önök kedvenc országában” – jelentette ki. Az RMDSZ-es Sógor Csaba is másra igyekezett terelni a témát, szerinte arról kellene beszélni, hogy a marosvásárhelyi egyetemen nem akarnak magyar kart létrehozni, és a magyar hallgatókat vegzálják.
Mindenki ennyire cinikus?
Sargentini felszólalásában azt mondta: minden okuk megvan az embereknek Magyarországon, hogy utcára menjenek, és megérdemlik a szolidaritást. A magyar kormány rengeteg papírral látja el a tanácsot és azt mondja, hogy együttműködik, de valójában csak az időt húzza – vélekedett. Szerinte szeptember óta csak rosszabbodott a helyzet, és bár értékeli, hogy megszavazták a jelentést, azóta nem történt semmi.
A Szocialisták és Demokraták Progresszív Szövetsége (az MSZP és a DK pártcsaládja) vezérszónoka, az osztrák Jozef Weidenholzer szerint a magyar kormány távolmaradásával semmibe veszi az Európai Parlamentet. Szerinte hazánk egyre inkább látszatdemokrácia, ahol a médiát a kormány mellé állították, az egyetemek szabadsága veszélyben forog, a politikai elemzéseket összeesküvés-elméletek helyettesítik, de ez ellen a magyar társadalom egyre nagyobb része is tiltakozik.
Az Egységes Európai Baloldal francia politikusa, Marie-Christine Vergiat közölte: a magyar népet senki nem akarja megtámadni, Orbán viszont egy új modell bajnoka akar lenni. A negatív fejlemények 2010-ben kezdődtek, „azóta mi történt, miért nem mozdulunk” – kérdezte. Mint mondta, a migráció, a bevándorlás kérdése nem háború, EU-tagnak lenni pedig azt jelenti, hogy tiszteletben kell tartani a közös értékeket.
Míg a jobbikos Balczó Zoltán azt mondta, hogy Orbán rendszerének leváltásáért nem Brüsszelben, hanem otthon, a magyar emberekkel együtt kell harcolni, az Európai Néppárt lengyel képviselője, Barbara Kudrycka a néppárti fideszes képviselőkhöz fordult. Azt mondta: nem érti, miért nem tudják meggyőzni Orbánt, hogy legyen kompromisszumkész, és állítsa helyre az alapjogokat.
Mindenki ennyire cinikus, vagy van még valakinek minimális felelősségérzete?
– kérdezte.
Ingeborg Grässle, az Európai Néppárt német képviselője a költségvetési ellenőrzési bizottság részéről úgy nyilatkozott: aggasztja, mi lesz az uniós pénzek sorsa Magyarországon. Szerinte fontos lenne, hogy hazánk csatlakozzon az Európai Ügyészséghez. A szintén néppárti portugál Carlos Coelho pedig azt mondta, szükség van olyan eszközre, ami nyomon követi az alapjogok sérelmét, a támogatásokat pedig ehhez kell kötni. Szerinte cselekedni kell, mert Orbán rossz példát ad, amihez mások is csatlakoznak.
A vita végén újra felszólalt Frans Timmermans, aki azt mondta: akik szerint csak politikai játszma zajlik, azoknak azt üzeni, hogy a Bizottság konkrét kérdéseket vizsgál, választ vár ezekre, és eljár, ha a válaszok nem felelnek meg az európai jognak. A demokrácia szerinte nem lehet hivatkozás arra, hogy ne feleljenek meg a szabályoknak. Emlékeztetett: Magyarország saját döntése volt, hogy az Európai Unió tagja lesz, ezzel vállalta, hogy követi a szabályokat. Nem arról van szó, hogy egy ország ellen harcot folytatnak, mert nem akar migránsokat befogadni, hanem olyan dologban számoltatnak el egy országot, amit ők vállaltak magukra – jelentette ki.
És ennyi volt
Egy korábbi cikkünkben arról írtunk, hogy a magyar kormány szeretné elérni, hogy júniusra, az EP-választás utánra halasszák az Európai Unió Tanácsában esedékes meghallgatást az uniós szerződés 7-es cikkelye alapján hazánk ellen zajló eljárásban. A szerdai EP-vitáról bizton elmondható, hogy nem hangzott el olyasmi, ami tovább lendítené az eljárást, így feltehetően a kormánynak sem kell új tervet szőnie. (A kiemelt fotó illusztráció: Europress – Dursun Aydemir / Anadolu Agency)
