Az EKINT szerint az MTVA székházában történtek igazolják azt, amire még tavaly májusban felhívták az ellenzéki képviselők figyelmét, hogy a választások után az Országgyűlés súlya elenyészik. Amikor ugyanis az érdemi döntések már nem a parlamentben születnek, felértékelődik a képviselők parlamenten kívüli politikai, jogvédelmi és érdekvédő szerepe.
Az EKINT elemzése szerint az állami hírtévébe bejutó képviselők követelései jogosak voltak. A műsort szerkeszteni, az élő adás helyszínére, a stúdióba meghívás nélkül belépni nem lett volna joguk. Amíg ezt nem próbálták meg, addig a biztonsági őrök egy ujjal sem nyúlhattak volna hozzájuk.
Az EKINT furcsállja, hogy a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságnál nem hallottak arról, hogy a nemzetközi és a hazai joggyakorlat szerint még a titkos fénykép-, hang-, videofelvételek készítése is elfogadható bizonyítékként, ha azt súlyos jogsértés bizonyítékaként szerzik be.
Az MTVA épületében a képviselők ráadásul nem titkos felvételeket készítettek, teljesen nyíltan videózták azt, hogy akadályozzák őket jogköreik gyakorlásában, bántalmazzák őket.
Az EKINT szerint a törvények alapján nem lehet vitás, hogy a képviselőknek szabad bejárásuk van a közmédia bármely intézményébe (és bármely más közintézménybe). Elég képviselői igazolványukat felmutatni. Az, hogy a gyakorlatban nem ez történt, az rávilágít a NER működési gyakorlatára, az egyetlen központból irányított illiberális állam alaptermészetére, amely a bukása előtti pillanatokig aligha változik.
A képviselőt tehát az MTVA épületéből kizárni; ha bejutott, őt megverni, gáncsolni, földre vinni, lebirkózni az épületből kihajítani nem szabad.
Ha ezek együtt vagy akár a felsorolás némelyike külön-külön megtörténik, az még a nemzeti együttműködés joga szerint is nagyon kemény büntetési tételekkel fenyegetett hivatalos
személy elleni erőszak. A Büntető Törvénykönyv szerint súlyos, több éves börtönt jelentene a biztonsági őröknek, vezetőjüknek.
Az MTVA kötelességei és a képviselői jogok
Mint köztudott az MTVA-ba bejutott képviselők az összes ellenzéki párt óhaját megfogalmazva követelték öt pont beolvasását, amit a közmédia megtagadott. Ez az EKINT szerint ellentmond a NER úgynevezett Médiaalkotmányának.
Mindenkinek joga van arra, hogy megfelelően tájékoztassák a helyi, az országos és az európai közélet ügyeiről, valamint Magyarország polgárai és a magyar nemzet tagjai számára jelentőséggel bíró eseményekről.
Ezt a helyes és általánosan elfogadott elvet a médiatörvény a közszolgálati médiaszolgáltatás kötelességeként tovább részletezi.
A közszolgálati médiaszolgáltatás célja… m) kiegyensúlyozott, pontos, alapos, tárgyilagos és felelős hírszolgáltatás, valamint tájékoztatás, n) az egyes eltérő vélemények ütköztetése, a közösség ügyeivel kapcsolatos viták lefolytatása, a megbízható tájékoztatáson alapuló, szabad véleményalkotáshoz való hozzájárulás, o) sokszínű, gazdag választékú, többféle értékrendet bemutató műsorok közzététele…
Nincs a világon olyan, hogy a közszolgálati média a teljes parlamenti ellenzéket negligálja. Az ellenzéki pártok mindegyike és a gyülekezési jogát gyakorló sokadalom követelésének közzétételére a közszolgálati médiumokat a törvények nemcsak együttesen, hanem külön-külön is kötelezik, nincs olyan érv, amely alapján ezt kétségbe lehetne vonni.
A közszolgálati televízió köteles lett volna (lenne) arra, hogy az ellenzék követeléseit ismertesse, és azonos súllyal megszólalást is kellett volna biztosítania a kormány képviselőinek, illetve az ellenzéknek és a tüntetőknek.
Az EKINT ökölszabálynak nevezi a szerkesztői szabadságot, hiszen köztudott, hogy a közmédiában egyáltalán nincs ilyen, a működés irányait megszabó alapvető döntések távoli politikai kamarillákból érkeznek, erre a formális jog nem, legfeljebb a kerülendő forradalmi hevület hivatkozhat.
Közjogi körkörös abszurd
Az elemzés szerint azt el lehet felejteni, hogy Kövér László házelnök fejében megfordulna, hogy a munkájukat végző ellenzéki képviselők jogait az államszervezeten számonkéri. A hatalom sem mond le erőszakmonopóliumáról, az állami szervek segédletével ma bármely állami, közintézményi szemétdombon kis magánhadseregek garázdálkodhatnak.
Mivel a NAIH önmagában kevés lett volna a képviselői ellenőrzési jogok hézagmentes kiiktatásához, ezért kellett a belügyminiszter, majd a Központi Nyomozó Főügyészség, ahol feltehetően nem hallottak arról, hogy a mentelmi jog nálunk és a világon mindenütt a parlamenti képviselők fizikai sérthetetlenségét is biztosítja.
Az MTVA épületében történtekből logikusan az következne, hogy az országgyűlési képviselőket a közintézményekből mostantól ki lehet zárni, ha bejutottak, szabad bántalmazni, ki is lehet hajítani őket. Bár másodszorra mégsem ez történt, Szél Bernadettet és Hadházy Ákost nem dobták ki, a hírhamisítónak nevezhető vezérigazgató még szóba is állt velük, de az EKINT szerint a NER alkotmányos elveket, normákat sértő gyakorlatához képest új szintet lépett.
Eddig nem merészkedtek, ez nem egyszerűen újabb határsértés.
Ez nyílt önkény. Búcsú Európától?
