Közélet

Brexit: jön az utolsó esély

Előreláthatólag december 11-én, kedden szavaznak a londoni parlamentben arról az egyezményről, amely az Egyesült Királyság kilépését szabályozza az Európai Unióból. Nem biztos, hogy ehhez meglesz a szükséges többség. Az elmúlt hét ugyanis soha nem látott fordulatokat hozott a brit politikában. Theresa May kormányának gyengülése igen látványos. Kérdés: keddig lesz-e még drámaibb fordulat? Megbukik-e kormány, és ha igen, akkor ezután jön-e egy második népszavazás?

Kulcsfontosságú szavazást vesztett el Theresa May miniszterelnök, ami után kabinetjének ki kellett adnia a parlamentnek a brexitről, illetve az EU-ból való kilépési egyezményről szóló jogi szakvéleményt. A parlament ugyanis példátlan módon kimondta az ellenzék kezdeményezésére, hogy a konzervatív kormány megsértette a törvényhozást, amikor nem tárta a szakvéleményt a képviselők elé. A dokumentum elsősorban a brexitről szóló vita legkényesebb pontját érinti:

az EU-ból való kilépés az Egyesült Királyságot vágja-e el Európától vagy Észak-Írországot választja le Nagy-Britanniáról, azaz Angliáról, Skóciáról és Walesről?

A független Ír Köztársaság számára átjárható észak-ír határ megőrzése miatt az EU inkább a Nagy-Britannián belüli vámellenőrzést javasolná, ha már London mindenképpen el akar szakadni. Azaz az Ír-tenger forgalmát kéne ellenőrizni az Egyesült Királyságon belül, amikor az áruk mondjuk Angliából indulnak útnak Észak-Írország felé.

Theresa May
Fotó: Matt Dunham / AFP

A Brüsszel és London között megkötött egyezmény persze ennél ravaszabban fogalmaz. Az egyezség 2020-ig egyrészt továbbra is fenntartaná a jelenlegi állapotokat, azaz az egész Egyesült Királyság bennmaradna még az EU vámhatárai között, másrészt csak 2020-ban döntenének az észak-ír határátjárást és vámolást érintő ügyekről. Vagyis gyakorlatilag úgy halasztanák el a döntéseket, hogy közben – ha London kilép márciusban az EU-ból – a gazdaságban változatlan maradna a helyzet körülbelül egy évig, de immár Theresa May és politikustársai nem szólhatnának bele a brüsszeli ügyek intézésébe. Ennek a helyzetnek szinte minden eleme elfogadhatatlan May pártjának a hard brexitet, azaz a kemény kilépést támogató képviselői számára.

Úgy tűnik, bármilyen kompromisszumot próbált May az elmúlt napokban bedobni a képviselőknek, nem működtek a trükkjei: olyan egyezséget kínált ugyanis, aminek lényege a sokat bírált egyezményben már eddig is benne volt. A brit és az észak-ír parlament beleszólási jogáról van szó, amit az EU természetesen nem akar korlátozni, csak éppen Brüsszel messzemenően az Ír Köztársaság érdekeit képviseli a vitában, hiszen Írország tagja az európai közösségnek, s az ír sziget politikai stabilitása, az észak-ír polgárháborús helyzet elkerülése láthatóan fontosabb Brüsszelnek, mint a londoni toryknak.

May kompromisszumkeresése kisebb ügyekben azonban azért bukik el állandóan, mert a brit parlamentben ülő honatyák éppen az EU-val kötött egész kompromisszumot utasítják el. Az ellenzéki Munkáspárt elsősorban arra törekszik, hogy megbuktassa a May-kormányt, a DUP nevű észak-ír unionista párt (a London-párti észak-írek) szintén nem akarják megszavazni előzetes nyilatkozataik szerint az egyezményt, hiszen az elszakíthatná őket a hőn szeretett Nagy-Britanniától. (Az észak-ír unionisták döntően oda betelepített protestáns angolok és skótok leszármazottjai, míg az írek – és az „írpárti észak-írek” – nagyrészt katolikusok.)

A hatalmon lévő konzervatívok sem egységesek, sőt köztük lassan a legnagyobb a felháborodás Mayjel szemben. Köztük van ugyanis a legtöbb olyan kilépéspárti, aki hard brexitet szeretne, azaz minél messzebb akar kerülni az EU-tól, és minél teljesebb brit függetlenséget akar elérni. De nem örülnek a kilépési egyezménynek azok a parlamenti képviselők sem a toryk közül, akik ellenzik a brexitet.

Miközben a brexit megoldhatatlan részletkérdéseiről ötnapos vitát rendez a londoni parlament, egyes képviselőknek már elege van a parlamenti vitákból, ezért inkább újra népszavazást rendeznének. Céljuk az, hogy megkérdezzék az Egyesült Királyság választópolgárait, támogatják-e még mindig a brexitet, ha az olyan feltételek mellett valósulna meg, mint amiről Brüsszel és May megállapodott, és amiről december 11-én szavaznak Londonban.

Képviselők ezért egymillió aláírással alátámasztott petíciót nyújtottak be a kormányhoz, amely újabb népszavazást kezdeményez. A pártokon túlnyúló akciót támogatta Theresa May konzervatív párttársa, Justine Greening is.

Caroline Lucas, Chuka Umunna és Justine Greening a Downing Streeten az összegyűjtött aláírásokkal
Fotó: Daniel Leal-Olivas / AFP

A miniszterelnök azonban elutasítja a második népszavazás gondolatát. Pedig az egyik munkáspárti képviselő, Chuka Umunna is azt mondta, hogy „akár a bentmaradásra, akár a kilépésre szavaz valaki”, arra a káoszra, amit az EU-val kötött egyezmény jelent, senki sem voksolna.

Pénteki hírek szerint a brexit támogatói elutasítják May legújabb kompromisszumos javaslatait. A kormány hiába akarja ugyanis a rebelliseket megszelídíteni, ez egyelőre nem sikerült Maynek. Így hiába ajánlja az észak-ír határról és vámellenerőzésekről szóló döntésekben a parlament szerepét erősíteni a miniszterelnök. Pontosabban az általa támogatott képviselői indítvány tenné ezt – ami azonban nem győzte meg a kemény kilépés híveit.

Az észak-ír DUP vezetője pedig továbbra is elutasítja a „törvényhozási bütykölést”. A brexitpártiak mindeközben kétségbeesett, illetve reménytelen kísérletnek tartják a kompromisszumos javaslatot. (A javaslat azért is furcsa, mert az észak-ír törvényhozásnak is szerepet adna az átjárható vámhatár „aktiválásában” a brexit esetében, pedig ez testület jelenleg fel van függesztve.)

Egyelőre tehát az EU vezetői hiába támogatják a brexit-megállapodást, Londonban nem alakulnak fényesen a dolgok. Néhány tucatnyi konzervatív, illetve a kormányt támogató (és hatalmon tartó) DUP sem fogja előreláthatólag megszavazni az egyezményt.

May azonban nem zavartatja magát: a kormányfő állítólag elutasította azt a javaslatot is, hogy halasszák el a keddi szavazást.

Mindeközben a Munkáspárt vezére, Jeremy Corbyn is megszólalt. A Guardianban írt cikkében azt írta, hogy az EU-val kötött megállapodás káros az ország számára és a legrosszabb alkut jelenti, amely senkinek nem fog használni, akár a kilépésre, akár a bennmaradásra szavazott. Vagyis látható, hogy a munkáspárti vezető inkább a kormány bukására játszik továbbra is. Azt is megerősítette Corbyn, hogy ha a megállapodást elvetik, akkor minden lehetőség nyitva áll, azaz új választás és tulajdonképpen egy új népszavazás lehetőségét is nyitva hagyta az ellenzék vezére.

Jeremy Corbyn
Fotó: Adrian Dennis / AFP

A Guardian közben arra figyelmeztet, hogy a konzervatívok a legnagyobb hibát 2016-ban követték el, amikor nem hallgattak a korábbi miniszterelnökökre, John Majorre és Tony Blairre, akik figyelmeztettek arra, hogy az ír kérdés megoldatlansága az egész brexitet veszélyezteti. (Pontosabban a brexit maga olyan károkat és rombolást okozhat Írországban, amit nem mértek fel a toryk 2016-os vezetői.) Különösen May követett el hibát, aki a hatalmon maradását ráadásul egy észak-ír kispárthoz, a DUP-hoz kötötte – ez az a párt most, amelyik leginkább ellenzi az EU-val kötött megállapodást.

Még egy érdekes és fontos szempont is felmerült ezen a héten a brexit ügyében: kiderült, hogy az utolsó pillanatig vissza lehet lépni jogilag a kilépéstől. Az Európai Unió szerződésének 50. cikke ugyanis megengedi a kilépéstől való egyoldalú elállást. Ez a kilépési megállapodás hatálybalépésig van így az Európai Unió luxemburgi bíróságán ismertetett szakvélemény szerint. Ez ugyan nem a bíróság álláspontja, de megelőlegezheti egy ilyen esetben hozandó döntés végkimenetelét.

Mindez azt jelenti, hogy lehet, még a keddi szavazás sem jelenti a huzavona végét, a brit kilépés jövő márciusi hatálybalépése előtt még bármi megtörténhet – talán egy népszavazás is visszafordíthatja az egész kilépési folyamatot.

Kiemelt kép:  Adrian Dennis / AFP

Ajánlott videó

Olvasói sztorik