Közélet

A közmédiában szedte ízekre a Stop Sorost az ENSZ emberi jogi képviselője

Vaskor Máté
Vaskor Máté

újságíró. 2018. 02. 24. 21:33

Magyarországon az elmúlt években egy jól bevált séma alapján válik egyre bonyolultabbá a civil szerveződések működési környezete - mondta Birgit Van Hout, az ENSZ emberi jogi főbiztosának európai képviselője szombaton az M1 aktuális csatornának nyilatkozva.
Korábban a témában:

Az emberi jogi szakértő a Stop Soros néven ismert törvénycsomagról szólva kifejtette, ez a javaslat nem az első olyan intézkedés, amely korlátozza a civil társadalom cselekvési lehetőségeit.

Hangsúlyozta, a magyar kormánynak joga van intézkedéseket hozni az átláthatóság növelésére, de azok nem bonyolíthatják meg annyira a működési környezetet, hogy a civil szervezetek gyakorlatilag ne tudjanak tovább működni, vagy megbélyegezve érezzék magukat.

Birgit Van Hout megerősítette, szerintük a Stop Soros törvénycsomag a megkülönböztetés tilalma és a támogatásokhoz történő hozzáférés szempontjából is sérti a nemzetközi emberi jogi törvényeket.

A kormányoknak megvan a teljes szabadságuk a migráció irányítására, a megkülönböztetés tilalmát azonban tiszteletben kell tartaniuk, ez a javaslat pedig kipécézi azokat a szervezeteket, amelyek a migránsokkal és a menedékkérőkkel foglalkoznak

– fejtette ki.

A Hungarian soldier patrols at the Hungarian border fence at the Tompa border station transit zone on April 6, 2017 as the Hungarian Interior Minister Sandor Pinter (not pictured) presents the camp to the media.  
The migrant transit complex on the Hungarian side of the border has been expanded to become one of two new detention centers for asylum seekers in the Hungarian transit zone and contains shipping containers that are used to automatically detain migrants in the transit zone while their claims are investigated.   / AFP PHOTO / ATTILA KISBENEDEK
Europress/AFP/Kisbenedek Attila

Emlékeztetett, hogy az emberi jogi főbiztos emellett aggályosnak találja a támogatások megadóztatását is, mivel az azokhoz történő hozzáférés a gyülekezési szabadság elidegeníthetetlen része, vagyis emberi jog, túlzott megbonyolításuk pedig nem felel meg a nemzetközi emberi jogi törvényeknek.

Birgit Van Hout szólt arról is, hogy a törvénytervezet bírálatakor a magyar emberi jogi hagyományrendszerre próbálnak hatni, és bíznak a javaslat átgondolásában. Magyarország az ENSZ Emberi Jogi Tanácsában mindig is vezető szerepet játszott, éppen a civil társadalmak mozgásterének biztosításával vagy az emberi jogi harcosok védelmével kapcsolatban – mondta. Hozzátette, ezért bíznak abban, hogy az ország fontosnak tartja az összhangot a tanácsban a külföldön képviselt álláspontja és a belföldön tanúsított politikája között.

Az emberi jogi szakértő arra is felhívta a figyelmet, hogy Magyarország aláírta a politikai és polgári jogokról szóló nemzetközi egyezményt, tehát a főbiztos megszólalásában olyan kötelezettségekre hivatkozott, amelyek tiszteletben tartását Magyarország is vállalta.

A migráció az életünk része

Az ENSZ migrációs egyezményének tervezetéről elmondta, az országoknak továbbra is szuverén joguk marad a határigazgatás és a migráció irányítása, ugyanakkor a javaslat abból a perspektívából indul ki, hogy a migráció az életünk része, akár szeretjük, akár nem, mert globális jelenség.

Birgit Van Hout szerint globálisan nézve viszonylag alacsony számban érkeznek migránsok Európába, a legtöbben ugyanis a származási országuk környezetében maradnak.

Hangsúlyozta, nem létezik migrációs jog, azonban a lakóhelyként szolgáló ország elhagyása, illetve a visszatérés oda alapvető emberi jog.

Ezzel a joggal nem jár automatikusan a máshol letelepedés lehetősége, ugyanakkor együtt kell kezelni a megkülönböztetés tilalmával

– tette hozzá.

Fotó: Bielik István / 24.hu
Fotó: Bielik István / 24.hu

Az emberi jogi szakértő szerint ezért tekintik elfogadhatatlan diszkriminációnak, ha a migránsoknak nincs joguk az oktatáshoz, vagy nem kaphatnak egészségügyi ellátást.

Minden emberrel méltósággal és tisztelettel kell bánni

– jelentette ki, majd kifejtette, ezzel nem akarják korlátozni az uniós tagállamok jogait, hogy irányítsák a migrációt, vagy őrizzék a határaikat, azt viszont el szeretnék érni, hogy emberként bánjanak mindenkivel.

A migránsok nem gazdagok

Kitért arra, hogy közös európai menedékügyi politika nélkül az emberek valóságos labirintusba érkeznek, amikor megjönnek Európába. Kiemelte, határozottan fellépnek a befogadási eljárások közben alkalmazott elzárással szemben, szerintünk ugyanis a bebörtönzést csak akkor kell alkalmazni, ha valaki bűncselekményt követett el. Megjegyezte, a gyermekek elzárását feltétlenül el kell kerülni, mivel az sohasem állhat a gyermek érdekében.

Birgit Van Hout irreálisnak nevezte a műsorvezető ENSZ-sajtóközleményre hivatkozó számítását, amely alapján a világon élő 258 millió nemzetközi migráns átlagosan havi 2900 amerikai dollárt (aktuális árfolyamon több mint 730 ezer forintot) keres.

Az ENSZ munkatársa azt mondta: sok migránssal és menekülttel találkozott, többségük Európában sem volt tehetős, hanem nagyon alacsony összegből kellett megélniük, ezért ezt a számot csak az magyarázhatja, ha a külföldről felvett európai bizottsági alkalmazottakat, vagy a Coca-Cola Amerikából áttelepült európai elnök-vezérigazgatóját is a migráns munkavállalók közé számítják.    Az ukrajnai magyar kisebbség helyzetére vonatkozó kérdésre válaszolva elmondta, szervezetük mostani különleges mandátuma kizárólag az ottani konfliktusra, a károk felmérésére fókuszál, azonban ha Ukrajnában is teljes körű emberi jogi monitorozást végezhetnek, biztosan foglalkoznak majd a magyar kisebbség ügyével is.

vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

Kommentek

Fotó: Bogdán Réka /24.hu
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.