A Külügyminisztérium helyettes államtitkára egy máltai lapnak adott interjúban „elismerte”, hogy Magyarország befogadott 1294 menekültet, de a kormány ezzel nem állt ki a nyilvánosság elé. Altusz Kristóf közölte, olyanokról van szó, akik azért menekülnek, mert politikai nézeteik miatt bántalmazták őket, vallási okok miatt kellett elhagyniuk a hazájukat, vagy azért, mert szexuálisan bántalmazták őket. Hozzátette, hogy azok az emberek, akiknek menekültstátusra van szükségük, jöhetnek Magyarországra.
A Times of Malta című lapnak adott interjúban a helyettes államtitkár arról is beszélt, hogy nem szabad összekeverni a különböző fogalmakat, mivel „a gazdasági bevándorlók nem menekültek”. Ezt a két fogalmat egyébként épp a kormány keverte – nem először – össze az Őcsényben történtek kapcsán, amikor az oltalmazott státusszal rendelkező menekültek miatt kitörő lakossági botrány után a például a „véleménynyilvánítást” helyeslő miniszterelnök közölte:
annyit hazudtak már a magyaroknak migránsügyben, hogy nem hiszik el, hogy csak gyermekek érkeznének.
Orbán Viktor ugyanígy egy kalap alá vette az Európai Unióba érkező menekülteket, amikor egy német lapnak adott interjúban „muzulmán inváziós erőnek” nevezte az érkező tömeget. A kifejezés a nemzetközi sajtót is bejárta.
A Kormányzati Tájékoztatási Központ a máltai lapban megjelent nyilatkozat után közleményt adott ki, ebben azt írták, a nemzetközi védelemben részesülők 90 százaléka már nincs Magyarországon, ugyanis nem létesítettek lakcímet, hanem a kiállított okmányokkal elhagyták az ország területét. A Belügyminisztérium illetékes helyettes államtitkárságának oldalán is vezetnek statisztikákat az országba érkező menekültekről, bár itt az 1294-től eltérő adatokat találtunk. Eszerint tavaly január és december között 93 menekült került a magyarországi nyilvántartásba, oltalmazottként ugyanebben az időszakban 781 fő.
A Bevándorlási és Menekültügyi Hivatal honlapján is elérhetők a tavalyi év menekültekre vonatkozó statisztikái, ezekből az derül ki, hogy 2017. január és november között összesen
- 95 személyt ismertek el menekültként,
- 980 főt oltalmazottként,
- 73-at pedig befogadottként.
Elutasítást ez idő alatt 2761 ember kapott. A befogadottak száma egyébként 2016-hoz képest nagyot nőtt: akkor mindössze heten kapták meg ezt a státuszt.
A menedékkérők száma ugyanekkor tavalyi évhez képest drasztikusan csökkent a hazánkban:
A hivatal adatai között szerepel továbbá, hogy tavaly novemberig összesen 2295 letelepedési engedélyt állítottak ki, és tavaly június végéig 1833-an kaptak menekültként, 1542-en pedig oltalmazottként személyi igazolványt.
A Bevándorlási Hivatal magyarázata szerint a menedékjog arra jogosítja fel a külföldi személyeket, hogy Magyarországon tartózkodjanak, ezen kívül védelmet biztosít számukra a visszaküldés, a kiutasítás és a kiadatás ellen.
Menekültként az ismerhető el, aki faji, vallási okok, nemzeti hovatartozás, meghatározott társadalmi csoporthoz tartozás, avagy politikai meggyőződése miatti üldöztetést szenvedett el hazájában vagy ilyen üldöztetéstől megalapozottan fél, és jelenleg Magyarország területén tartózkodik.
Oltalmazotti státuszt pedig az kaphat, aki nem felel meg azoknak a feltételeknek, amik következtében menekültként ismernék el, de fennáll annak a veszélye, hogy hazájába visszatérve őt súlyos sérelem érné: halálbüntetés, kínzás, kegyetlen, embertelen vagy megalázó bánásmód vagy büntetés fenyegetné, vagy megkülönböztetés nélküli erőszak eredményeként életének vagy testi épségének súlyos fenyegetettsége állna fenn.
Nagy Boldizsár nemzetközi jogász a 24.hu-nak elmondta, ami ellen a kormány valójában hadakozik, az a menedékkérők áthelyezése: soha senki nem kötelezte Magyarországot már elismert menekültek átvételére. Illegális bevándorlókat pedig az Európai Unió egyetlen állama sem fogad be, az illegális bevándorlás ellen az EU tagállamai egy emberként küzdenek, például közös kitoloncolással.
Az EU 2015. szeptember 22-i, sokat támadott döntése a menedékkérők áthelyezésére vonatkozik, ez az unión belül átadandó emberek egy százalékát akarta Magyarországra helyezni az eljárás lefolytatása céljából.
Ez a soha meg nem érkezett csoport nem vethető össze azokkal, akiknek az esetében már lefolytatták az eljárást, és megállapították, hogy nemzetközi védelemre szorulnak. Olyan eljárást, mint amilyenre az EU kért bennünket, a Bevándorlási és Menekültügyi Hivatal 2017-ben több mint háromezer alkalommal lefolytatott, ehhez jött volna még az 1294 emberre vonatkozó procedúra két év alatt
– közölte a nemzetközi jogász. Hozzátette, a háromezer hazai eljárás vezetett 1200 elismeréshez a tavalyi évben. Azt nem tudjuk, hogy a hozzánk áthelyezendők közül végül is hány embert ismertek volna el menekültnek, feltehetően sokat, hiszen eleve csak azokat lehetett volna átadni, akiknek nyilvánvaló igénye van nemzetközi védelemre.
Ezeket az embereket, akiknek az ügyében végül a döntés megszületett, Szerbiában várakoztatták, olykor hetekig, hónapokig, mert naponta tíz embert engednek be a két tranzitzónába, hogy beadhassák a kérelmüket. A bejutás feltétele, hogy felkerüljenek egy teljesen informális listára, aminek a létét hivatalosan tagadják, de számtalan módon dokumentálták
– fejtette ki Nagy Boldizsár. Legtöbbjüket a magyar-szerb határkerítésbe vágott ajtón erőszakkal „kísérik ki”, azzal, hogy a szerb oldalon várják ki, amíg bejutnak a tranzitzónába, tehát ha valamiről szó lehet a hazai viszonyok között, az éppen az eltávolítás, nem a befogadás.
A kérelem benyújtása után döntik el, hogy az illetőnek valóban szüksége van-e nemzetközi védelemre, illetve hogy azt a védelmet nekünk kell-e adnunk, vagy a dublini rendszer értelmében például Bulgáriának, magyarázta a nemzetközi jogász.
Nem arról van szó, hogy hazudott a kormány és a Fidesz, azt állítván, hogy Magyarország senkit nem fogadott be, azután mégis befogadott: valóban senkit nem fogadott be az ország titokban. Hacsak a Balog Zoltán emlegette koptokat nem, akik nyomtalanul tűntek el, ha egyáltalán itt voltak.
Ha a befogadást nem az engedélyezett belépésre, hanem a védelemre való elismerés utáni időszakra vonatkoztatjuk, akkor a helyzet a következő: a menekülteknek addig van joga a maradásra, amíg fennáll az üldöztetés veszélye. Ha ez már nem áll fenn, akkor csak abban az esetben tudnak letelepedni, ha az összes egyéb feltételnek megfelelnek, azoknak, amiknek például az Esztergomban dolgozó japán mérnököknek kell megfelelniük.
A menekültstátusz meglétéből sem következik a letelepedés, más szóval a befogadás, az erről való döntés egy külön folyamat, és egy másik szabályrendszernek való megfelelés a feltétele.
Az elismert menekültek ezt megértik és sokan közülük továbbindulnak, akkor is, ha újabb elismerésre az EU-n belül nincs reményük
– tette hozzá a menekültügy szakértője.
A nemzetközi jogász szerint a máltai lapnak adott nyilatkozat is csak azt mutatja, hogy az egész diskurzus hazug, manipulált és félrevezető.
Amikor kiderül az igazság, akkor azt próbálják más színben feltüntetni. A kormány terminológiájának lényege, hogy ne lehessen értelmezni, mi történik
– jegyezte meg.
Nagy Boldizsár azonban úgy véli, az elmúlt napok eseményeinek semmilyen következménye nem lesz, hiába látja megint mindenki, hogy a kormány folyamatosan hazudott, nem lehet rábizonyítani, mert úgy fognak csinálni, mintha valóban védelemre nem szoruló illegális bevándorlókról beszéltek volna, nem pedig a menekültekről, nem arról, hogy Magyarországon milyen eljárások folynak. Arról mélyen hallgatnak.
Kiemelt kép: Europress/AFP/Hanna Sonia
