Az elmúlt tíz évben megduplázódott, és csaknem 40 ezerre nőtt a Magyarországon élő ázsiaiak száma, miközben az európai országok polgárai közül negyvenezerrel kevesebben laknak hazánkban, mint 2007-ben – derül ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adataiból.
A bevándorlók jelentős részét ma is az európaiak teszik ki, közel százezren élnek a kontinens más országaiból hazánkban. Érdekesség, hogy bár még mindig Romániából érkeztek a legtöbben, a számuk egy évtized alatt majdnem a harmadára, 68 ezerről 24 ezer főre csökkent. Hasonló a helyzet az ukránok esetében: 2007-ben még 15 ezren voltak Magyarországon, mára alig 6 ezren maradtak.
Megkeresésünkre a KSH a komoly visszaesést azzal magyarázta, hogy
az egyszerűsített honosítási eljárás 2011-es életbe lépése óta sok magyar felmenőkkel rendelkező személy kapta meg a magyar állampolgárságot, így köztük sok román és ukrán állampolgár is, akik tudták igazolni, hogy magyar felmenőkkel rendelkeznek. Feltételezhetően ezzel magyarázható az ukrán és román állampolgárok számának csökkenése.
Mint válaszukban fogalmaztak, a kettős állampolgársággal rendelkező személyekről nem rendelkeznek külön statisztikával, akinek magyar állampolgársága is van, azt magyar állampolgárként és nem külföldiként jelenik meg a statisztikában. (Tavaly novemberre elérte az egymilliót a könnyített honosítással, magyarországi lakóhely nélkül magyar útlevelet szerzők száma, de mint látható, csak a töredékük telepedett le Magyarországon.)
A tendencia ugyanakkor nem minden esetben csökkenő. A németek 3 ezerrel lettek többen az országban, az osztrákok magyarországi létszáma kétezerről négyezerre duplázódott, de jelentősen emelkedett a szlovákok és az oroszok itthoni jelenléte is.
A kínaiak száma hatalmasat ugrott, 9 ezerről 19 ezerre, a grafikonon felsorolt országokon kívüli, egyéb ázsiai nemzetiségűek száma pedig megtriplázódott. Szíriaiak és japánok is egyre többen vannak nálunk, 2007 óta az izraeliek és a mongolok száma esett vissza, de csak elhanyagolható mértékben.
A kiugró emelkedésben gyaníthatóan komoly szerepet játszik a már felfüggesztett letelepedési kötvény is, bár Rogán Antal decemberben azt állította, hogy egyetlen kötvényes sincs Magyarországon. A Bevándorlási és Menekültügyi Hivatal adatai szerint a programon keresztül 2013 óta összesen majd’ húszezer pénzes bevándorló érkezett Magyarországra. Összesen 6585 külföldi vett részt a programban, 13 300-an pedig családegyesítés miatt kaptak letelepedési engedélyt. A legtöbbjük (több mint 80 százalékuk) kínai, de sokan jöttek olyan közel-keleti muzulmán országokból, mint Irak, Afganisztán és Irán, illetve Ázsia más országaiból.
Minden bizonnyal a letelepedési kötvény hatását szemlélteti jól az alábbi grafikánk is, amelyen az látszik, hogy a Magyarországon élő kínaiak száma 2013-tól lőtt ki igazán. A számuk négy év alatt 11500-ról 19 ezer fölé nőtt.
Bár amerikaiak és afrikaiak együttvéve sincsenek annyian Magyarországon, mint az ázsiaiak, igen komolyan megnőtt a jelenlétük idehaza. 2007-ben háromezer, az amerikai kontinensről érkező ember élt hazánkban hivatalosan, tavaly már hatezren voltak. Az Egyesült Államokból jövők száma nőtt a leglátványosabbat, ezerrel, de a kanadaiak is kétszer annyian vannak, mint tíz éve.
Egyiptom toronymagasan vezeti a Magyarországon élő afrikaiak listáját 1187 emberrel, pedig tíz éve alig haladta meg a számuk a 300-at.
A rendelkezésre álló adatok szerint 2017-ben összesen hatezer afrikai bevándorlót tartottak számon itthon, ami azt jelenti, hogy közösségük megtriplázódott 2007 óta.
A KSH adatbankjában arra is figyelmesek lettünk, hogy aránytalanul csökkent a Magyarországon élő külföldi nők száma. Miközben a férfiak száma gyakorlatilag tíz éve stagnál, a nőké 16 ezerrel csökkent tavalyig.
Arról is érdeklődtünk a KSH-nál, hogy összesen hány ország állampolgárai élnek Magyarországon. Erre vonatkozó kérdésünkre azt felelték,
2017. január 1-jén 181 ország állampolgára tartózkodott vagy szándékolt tartózkodni 12 hónapot vagy azt meghaladóan Magyarországon.
2009-ben az Index kérte ki ezeket az adatokat a Bevándorlási és Állampolgársági Hivataltól, akkor még kevesebb, 172 ország szerepelt a listán.
Kiemelt képünkön Magyarországon élő kínaiak Budapesten, a Hősök terénél a kínai miniszterelnök tavaly novemberi látogatásakor. Fotó: MTI/Balogh Zoltán