Visszavehet a jogalkotási tempóból a kormány

Minimál tempó

Az elmúlt öt parlamenti ciklus utolsó hónapjait vizsgálva az derül ki, hogy szinte mindegyik kormány lejjebb vett a jogalkotás tempóján. Ha csak a törvényeket és a kormányrendeleteket nézzük, akkor korábbi teljesítményéhez képest a legnagyobb jogalkotási féket az első és a második Orbán-kormány teljesítménye mutatta: 42%-kal kevesebb törvényt, vagy kormányrendeletet fogadtak el, mint a „nem választási években”.

Amennyiben szélesebb értelemben nézzük a törvényhozás és a kormány munkáját, és a törvények, és rendeletek mellett a határozatokat is számításba vesszük, akkor a legaktívabb munkát 2014-ben a második Orbán-kormány végezte. Ez azonban kizárólag a sok kormányhatározatnak köszönhető, amelyeknek  33%-a erópai uniós források odaítéléséről, vagy azokkal kapcsolatos döntésekről szólt. Korábbi kormányzati ciklusokban vagy egyáltalán nem volt döntés az EU-s forrásokról, vagy az Európai Unió költségvetési időszaka miatt nem a magyar választások évében igényelt jelentősebb jogalkotási munkát.

Jogalkotási terv

Nehéz előre látni, hogy pontosan mi várható a választásokig hátralévő négy hónapban. A kormány a jogszabályoknak megfelelően decemberben elküldte törvényalkotási programját a tavaszi ülésszakra. Ebben összesen 1 (!) törvényt tüntettek fel, ez pedig 2006 óta a legalacsonyabb szám, igaz nem sokkal marad el a négy évvel ezelőtti adathoz képest.

Ugyanakkor ez az első alkalom, hogy választások előtt nem tudjuk még körül-belül sem tervezni, hogy a kormány milyen ügyekkel fog foglalkozni. A harmadik Orbán-kormány hivatalba lépése óta ugyanis megszűnt a kormánynak az a jogszabályi kötelezettsége, hogy nyilvánossá tegye munkatervét.

Ez a kötelezettség korábban – számon kérhető módon – tartalmazta, hogy mely minisztériumok, vagy tárca nélküli miniszterek milyen előterjesztéseket készítenek a kormány számára, és azokat mely hónapban tárgyalják majd meg. Ennek hiányában tehát nem tudjuk, hogy a kormány január és március vége között milyen jogalkotási munkát tervez saját maga számára.

Lehetnek még meglepetések?

A parlamenti jogalkotásnak csak egyik kiindulópontja a kormány tevékenysége. Éppen a Fidesz által meghonosított – igaz ebben a ciklusban már visszafogott – frakciókormányzás miatt, sok javalat a kormánypárti képviselőktől ered.

A parlament előtt jelenleg szereplő 31 törvényjavaslat közül hatot a kormány nyújtott be, tízet kormánypárti képviselők, hármat valamelyik parlamenti bizottság és a maradék tizenkettőt az ellenzéki képviselők. A kormány jogalkotási programja alapján ezek közül háromnak a zárószavazására kerülhet sor (területrendezési tervről szóló törvény és két nemzetközi szerződés). Természetesen kicsi annak a valószínűsége, hogy a Parlament egyetlen ellenzéki javaslatot is elfogadjon, és emellett vannak még olyan kormánypárti kezdeményezések is, amelyek akár évek óta hevernek a parlament előtt (például az egyháztörvény módosítása).

Politikai szempontból a kormánypárti javaslatok közül a legérdekesebb az ún. Lex-Heineken. A kezdeményezés lényege, hogy tiltott önkényuralmi jelképet ne lehessen kereskedelmi célból felhasználni. A javaslatot még 2017 márciusában nyújtotta be hét kormánypárti képviselő, de az Európai Bizottsággal történő egyeztetés elhúzódása miatt eddig nem került sor a zárószavazásra. Elvileg a választások előtt erre sor kerülhet, és miután ez akár szimbolikus ügy lehet a kampány során, ezért nem elképzelhetetlen, hogy újra a képviselők elé kerül az ügy.

Az eddigi tapasztalatok alapján más, jelentősebb horderejű kezdeményezét nem terjesztenek a parlamenti képviselők elé, hiszen mindegyik Orbán-kormánynak a választások előtt az volt a célja, hogy kevés jogalkotással, minél kevesebb konfliktus-forrást nyisson.

Kiemelt kép: MTI/Illyés Tibor