Úgy tűnik, a magyar hatóságok hímes tojásként igyekeznek óvni a Magyarországra látogató kínai vezetőket attól, hogy szembesülniük kelljen a Tibet függetlenségéért demonstrálók véleményével, ám a Társaság a Szabadságjogokért munkatársa szerint jogszerűtlen és indokolatlan volt az az intézkedés, amellyel vasárnap megakadályozták a Tibetet Segítő Társaság elnökét, Hendrey Tibort, hogy tibeti zászlót lengessen a kínai miniszterelnök Budapesten keresztülhaladó konvoja előtt.
Az 1950 óta megszállt ország ügye minden bizonnyal kényes a Kínai Népköztársaságnak – olyannyira, hogy
A dokumentumban, amelyet a fideszes Balog Zoltán, az SZDSZ-es Fodor Gábor, az MDF-es Herényi Károly és a KDNP-s Semjén Zsolt jegyzett, felszólították Kínát, hogy tartsa tiszteletben az emberi jogokat, illetve felhívták a magyar kormányt arra, támogassa Peking és a dalai láma között a tárgyalások megkezdését Tibet autonómiájáról. Ez néhány nappal az után történt, hogy be nem jelentett demonstráció miatt előállították Hendreyéket, akik a Magyarországra látogató, Gyurcsány Ferenc akkori kormányfővel is tárgyaló kínai delegáció érkezése miatt tiltakoztak.
2011-ben már Fidesz-kormányzás alatt érkezett Budapestre Ven Csia-pao akkori kínai miniszterelnök. A látogatás előtti napon, késő este a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal munkatársai – ahogy a Tibetet Segítő Társaság az Indexnek megerősítette – felkeresték a Magyarországon élő tibeti menekülteket és szabályos munkavállalási engedéllyel rendelkező tibeti tanárokat, és beidézték őket a látogatás idejére, személyazonosságukkal kapcsolatos ürüggyel. Emellett egyenruhás és civil ruhás rendőrök akadályozták meg a Tibet mellett kiálló aktivistákat, hogy demokratikus országokban elfogadott módon, zászlókkal vagy jelszavak kiabálásával tiltakozzanak.
Véleménykifejezés van, botrány, balhé nincs
– mondta akkor Orbán Viktor, aki szerint Magyarországnak szüksége van a kínai kapcsolatokra, így az ilyen találkozókat nem lehet megzavarni.
2012 áprilisában Li Ko-csiang még első miniszterelnök-helyettesként látogatott Budapestre. A Tibetet Segítő Társaság tagjai akkor is jelen voltak, de a rendőrök megakadályozták, hogy tibeti zászlókkal demonstráljanak az elhaladó konvoj előtt. A 25 éve Magyarországon tartózkodó Karma Dzsordzse tibeti tanárt nyolc órára elő is állították. Tavaly számára egymillió, egy tibeti társának pedig félmillió forint nem vagyoni kártérítést ítélt a bíróság, megállapítva, hogy a rendőrség sértette véleménynyilvánítási szabadságukat. Idén a Kúria a két tibetivel együtt tiltakozó Hendreynek ugyancsak félmillió forintot ítélt. Mindhármukat Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Iroda vezetője képviselte, aki azt mondta: a rendőrség notóriusan megsérti a tibeti aktivisták jogait.
Idén a 444 videofelvételt közölt arról, hogyan akadályozták meg a rendőrök Hendreyt, hogy a – már miniszterelnökként – Budapestre látogató Li Ko-csiang konvoját tibeti zászlóval „üdvözölje”. A felvételen látható, hogy több rendőr is ráveti magát a férfira, kiszedik a kezéből és földre dobják a zászlót, és egy kirakathoz szorítják, miközben egy másik rendőr a felvétel készítőjét igazoltatja és felszólítja a kamera kikapcsolására.
Szabó Attila, a TASZ politikai szabadságjogok projektjének munkatársa a 24.hu-nak azt mondta: a rendőrség részéről nyilvánvalóan arról lehet szó, hogy igyekeznek a kínai miniszterelnök biztonságát garantálni, de annak nem látja jogszerű okát, hogy valaki ne fejezhesse ki a véleményét akár egy külföldi állam képviselőivel szemben, ezzel ugyanis nem okoz veszélyt a védett személyre nézve. A rendőrség hivatkozhat arra, hogy nem tudták egyértelműen megállapítani, veszélyt jelent-e a tiltakozás, de
Lehet, hogy a rendőrök veszélyesnek gondolták a férfit, ezért intézkedtek, de még ha így is történt, meg kellett volna várniuk, amíg a spontán tiltakozást befejezi – mondta Szabó.
Hendrey Tibort a rendőrség tájékoztatása szerint garázdaság gyanújával állították elő. A TASZ munkatársa elmondta: a garázdaság tényállása, hogy az elkövető erőszakos, közösségellenes magatartást tanúsít, ami alkalmas arra, hogy másokban megbotránkozást vagy riadalmat keltsen. Ám a zászlólengetés, még ha éppen megbotránkozást is kelthet a kínai delegációban, nem erőszakos. Ezért Szabó Attila azt feltételezi, hogy az eljárást meg is szüntetik, mert nem tényállásszerű. A rendőri intézkedés viszont korlátozta, hogy a férfi kifejezze véleményét, éljen a gyülekezési szabadságával, spontán tüntetéssel fejezve ki ellenérzését Kína Tibet-politikájával kapcsolatban.
Az ellenzékben még Tibet függetlensége mellett kardoskodó Balog Zoltán most annyit mondott: ha bárki problémát lát, megvan a jogorvoslati lehetőség. Csakhogy úgy tűnik, hiába kötelezték kártérítésre a rendőrséget, az továbbra is ugyanolyan módszerekkel igyekszik kímélni a Kínai Kommunista Párt potentátjait a tibeti zászló látványától.
Kiemelt kép: MTI/Mohai Balázs
