Az InfoRádióban az egyetemi tanár azt mondta, a magyar oktatási rendszerből hiányoznak a szellemi mozgások. Azok nem tudnak lábra kapni a központosított irányítás miatt.
Óriási probléma az a szemlélet, amely szerint a gazdaság igényeinek megfelelő oktatást kell végrehajtani, miközben fogalmunk sincs arról, hogy a mostani tanulók mit fognak dolgozni a pályájuk csúcsán, hiszen teljesen más munkakörök lesznek. Túlságosan arra koncentrálunk, hogy a mai feltételeknek megfeleljen a képzés.
Az az oktatásból nemcsak a pénz hiányzik ahhoz, hogy eredményesebb legyen. Szemléletváltás kellene.
Van egy unokám, kislány, Anni-Panni, most lett elsős. Egy hét után azt mondta, tulajdonképpen nem rossz dolog az iskola, egy probléma van vele, semmi olyat nem csinálnak, amit a kisgyerekek szeretnek. Ez egy szomorú mondás, és annyira leírja a helyzetet, hogy nem adekvát az, amit kapnak a gyerekek, ahhoz képest, ahogy folytatni szeretnék az életüket.
A közgazdász szerint a felsőoktatás is nagy problémákkal küzd, a duális képzés pedig számára a egyfajta szimbóluma a hibás útnak, hiszen a gyerekek azt tanulják meg, miként legyenek egy-egy multinacionális cég kiváló munkásai legyenek.
Ezt a gazdasági felsőoktatásban az alapoktatás színvonalának rovására csinálják, amelynek a színvonala olyan mértékben esett vissza az elmúlt 20-25 évben, hogy azt leírni nehéz.
A fiatalokat elsősorban tanulni kellene megtanítani, hogy alkalmazkodni tudjanak az előttük álló változásokhoz.
Az emberek nem bíznak a jövőben
A közgazdász szerint Magyarország az elmúlt években 2-3 hellyel visszaesett a versenyképességi rangsorban. A Világgazdasági Fórum listáján 60. vagyunk, miközben az első Orbán-kormány idején, 2001-ben, még a 29. helyen voltunk. Nagyon súlyosan visszaesett a versenyképességünk és a növekedés fő akadálya az intézményrendszer iránti bizalmatlanság.
Egy jól fejlődő országnak az emberek bevonásával, hatékonyan kellene struktúrában működnie. Mi a 130 rangsorolt ország listájában e téren mindig száz fölött vagyunk.
Olyan tényezőket mérnek, mint a korrupció, a jogi helyzet rendezésének esélyei, kormányzati stabilitás, a politikusokba vetett bizalom. Ezekben évek óta a legrosszabbak vagyunk. Van tehát egy társadalmunk, amely egyáltalán nem bízik az intézményrendszerében, és ezt különböző módon ki is fejezi.
Chikán Attila szerint akkor viszont nincs valódi növekedés, ha az emberek nem bíznak az intézményrendszerben és a jövőben. Orbán Viktor első gazdasági minisztere korábban a korrupcióról azt mondta, az utóbbi években a korrupció a rendszer működésének mindennapos része lett. A korábbi kormányok idején is erős volt a korrupció, de szégyenkeztek miatta. Ma a hatalmon lévők nem szégyellik, nem titkolják, inkább megmagyarázzák, miért szükséges, jó ez.
