Augusztus elején írta meg a Magyar Nemzet, hogy egy új törvényjavaslat szerint a szálláshely-szolgáltatóknak kötelező lenne rögzíteni és tárolni az igénybe vevők családi és utónevét, születési helyét és idejét, nemét, állampolgárságát, illetve anyjuk nevét. Ezen felül a szálláshelyeknek el kellene kérniük a vendégek személyazonosító és úti okmányának azonosító adatait, az okmányokról másolatot készíteni, illetve azt is rögzíteni kellene, hogy a vendég mikor érkezett és várhatóan mikor távozik. Ezeket az adatokat aztán a nemzetbiztonsági szolgálatok kikérhetik, meghatározott csatlakozási felületen keresztül.
Az LMP parlamenti képviselője, Szél Bernadett szerint a tervezet miniszteri indoklása számos problémára nem tér ki, így több kérdést tett fel Pintér Sándor belügyminiszternek a javaslattal kapcsolatban:
- A jogszabálytervezet elkészültét megelőzően egyeztettek-e az érintett szakmai szervezetekkel?
- A szálláshely-szolgáltatóknak milyen időtartamra szól az adatkezelési kötelezettségük, lesz-e határidő az adatkezelés vonatkozásában?
- Készült-e hatástanulmány illetve vizsgálat, hogy mennyibe kerül a szálláshely-szolgáltatóknak az erre alkalmas műszaki berendezés kialakítása?
- Az elmúlt hetek magánadat-kiszivárgásainak botrányai után, joggal merül fel a kérdés, hogy alkalmaznak-e titkosítási eszközöket a személyes okmányok fénymásolatát illetően?
- Mi támasztja alá az adatkezelés szükségességét, különös tekintettel arra, hogy a szálláshely-szolgáltatóknál az okmánymásolatok biztonságos őrzése, így az azokkal való visszaélések kiküszöbölése nyilvánvalóan nem biztosítható?
Szél a kérdéseiben utalt arra, hogy nyáron kiderült: azoknak, akik regisztráltak a BKK e-jegy vagy közbringa rendszerében, hozzáférhettek a személyes adataikhoz.
A kérdésekre a belügyminiszter elég szűkszavúan válaszolt. Közölte, hogy a javaslatról előzetesen egyeztettek a közigazgatási és érintett szakmai szervezetekkel. Hozzátette, hogy
Mivel az előterjesztés kodifikációja jelenleg is tart, és a Kormány az ezzel kapcsolatos munkaanyagot még nem tárgyalta meg, az abban foglaltak egyel őre nem tekinthetők sem a Kormány, sem a Belügyminisztérium hivatalos álláspontjának.
Amint a parlament elé terjesztik a javaslatot, azt a képviselők megtárgyalják és módosító javaslatot is nyújthatnak be hozzá – zárta válaszát Pintér Sándor.
Az okmányok lemásolásával kapcsolatban még júniusban Péterfalvi Attila, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság elnöke azt mondta: a kaszinók kivételével máshol nem másolhatják le az ügyfelek személyes okmányait, mert azzal jogot sértenek a szolgáltatók. Kivételek azért lehetnek, például a “terrorizmus, pénzmosás finanszírozásának megakadályozása érdekében lehet rögzíteni az adatokat”, de azt is csak akkor, ha más módszer nem maradt.
