Több mint egymillió magyar akar külföldön dolgozni

Mellbevágóan sok, még a legkonzervatívabb becslések szerint is több százezer, legalább félmillió magyar hagyta el az országot és vállal munkát tartós időre külföldön az elmúlt néhány évben. És bár vannak hazaköltözők is, de a kivándorlás, ha hinni lehet az alábbi előrejelzésnek, nem áll meg.

A Publicus Intézet a Vasárnapi Hírek megbízásából végzett reprezentatív közvéleménykutatást. A megkérdezetteknek átlagosan majdnem hat közeli családtagja, vagy ismerőse vándorolt külföldre, és lényegében ugyanennyien vállalnak tartósan munkát külföldön.

Ez – különösen az utóbbi – a két évvel ezelőtti kutatáshoz képest enyhe visszaesés, ami azt jelzi, hogy a tartósan munkát vállalók egy része hazatért, vagy a másik végletet választva kivándorolt.

A válaszadók majd’ háromnegyede érintett, és vándorolt ki, vagy vállal tartósan munkát közeli családtagja, vagy ismerőse. A Fidesz szavazók alacsonyabb érintettségről számolnak be (60 százalék), míg a Jobbik és MSZP szavazók, valamint a bizonytalanoké magasabb (83, 78 és 73 százalék).

A megkérdezés alapján nagyságrendileg 1,2 millió fő tervezi, hogy a jövőben külföldön vállal munkát – a fiatalok, a felmérés szerint a 30 év alattiak körében különösen magas, majdnem 40 százalékos ez az arány; ez körülbelül 530 ezer főt jelent. A középkorúak körében viszonylag magas még a külföldre való költözésen vagy az ottani munkavállaláson gondolkodók hányada, 13-15 százalék ez az arány.

A külföldön munkát vállalni szándékozók leginkább az alacsony fizetéseket, a bizonytalan jövőt, és a hazai közélet viszonyait említik okként. Meglehetősen kevesek számára elsődleges ok a szakmai kihívás, a tapasztalatszerzés, a világlátás, vagy akár a nyelvtanulás.

A megnövekedett kivándorlásért a legtöbbek szerint az alacsony fizetések (43 százalék), a Fidesz kormány és Orbán Viktor (26 százalék), valamint a rossz gazdasági helyzet (12 százalék) a felelősek. Csupán 7 százalék említi az okok között a előző kormányokat, és szintén ennyien azt, hogy nincs elég munkahely.

Ez utóbbit két évvel ezelőtti kutatáshoz képest sokkal kevesebben említették; akkor több mint háromszor ennyi megkérdezett, 23 százalék tartotta ezt oknak.

Tízből hat megkérdezett tapasztalja, hogy munkaerőhiány van a környezetében. Ez elsődlegesen az egészségügyben, a kiskereskedelemben, és a vendéglátóhelyeken okoz gondokat a válaszadók szerint. A munkaerőhiány elsődleges oka az alacsony fizetések, és a külföldön munkát vállalók – mondják a megkérdezettek.

További részletek és ábrák itt találhatók.