Inzulinért kiált, olyan édeset puncsolt önnek az imént a napirend előtt felszólaló Orbán Viktor. Szent Lászlóról szólva jegyezte meg „kellő szerénységgel” a miniszterelnök, hogy „ül az MSZP-frakcióban történész, különb, mint bármelyikünk”. Ez még egy jogásztól is derekas dicséret.
Az.
Jólesett?
Erősen kapaszkodtam a padba.
Az állandóan egymás lábán taposó szoci frakciótársai mit szóltak a haverkodáshoz?
Kétségtelen, hogy a körülöttem ülők mind felém fordultak.
Vajon mi a célja egy ilyen orbáni mondatnak?
A miniszterelnök hihetetlenül nem egyezteti velem a felszólalásait, de még kiszólásait sem.
Szívatta önt Orbán, vagy segítette?
Nem tudom, mi a célja, de tény, nem először tesz ilyet, aztán meg magyarázkodhatom. De hadd hangsúlyozom, hogy a demokratikus ellenzék képviselője vagyok, a kormányváltásért dolgozom. Jöhet még három, négy, akárhány ilyen megjegyzés, akkor is a demokratikus ellenzék tagja maradok, s továbbra is a kormányváltásért dolgozom.
Szóval kiszúrt önnel.
Annyiban igen, hogy lehet nekem kínos kérdéseket föltenni. De a történészmúltamat meg nem tagadom, politikai elveim pedig szilárdak.
Az sem kizárt, hogy Orbán nemcsak mondja, hanem tényleg tiszteli önben a történészt, nem?
Ezt csak ő tudja. Megjegyzem, Szent Lászlót sosem kutattam, ő ugyanis középkor, én pedig a kora újkorral, a reneszánsz korral foglalkoztam, annak is a nemzetközi kapcsolatrendszerével.
Ült bent valaha is Hiller-órán Orbán Viktor?
Egy évvel idősebb nálam. Meg hát ő jogász. Mondjuk a kollégiumunk ugyanabban az utcában volt.
Ült bent önnél?
Egyetemi oktató koromban a jelentős túljelentkezés miatt nehéz volt bejutni az óráimra. Megesett, hogy háromszáz embernek tartottam előadást, de sose kértem olyat, hogy „aki Orbán Viktor, tartsa föl a kezét”.
Sokat szentlászlózott ma a t. Ház. Orbán Viktor lényegében saját magát látja a nagy királyban. „Nem véletlenül egyensúlyozott, neki is volt esze, tudta, Európán kívül is vannak hatalmak, ő nem szenvedett Nyugat-vakságban.” Ezt emelte ki az uralkodó életművéből, csak azt nem tette hozzá, hogy „pont olyan volt, mint én”. Az MSZP frakcióvezetője, Tóth Bertalan pedig párhuzamot vont a kemény kezű, szálfatermetű, a történetírók szerint még ötvenéves korában is kiváló kondíciónak örvendő Szent László és korunk szocialista szent Lászlója, Botka László között, oda futtatva ki mondandóját, hogy jövő tavasszal szálfatermetű Botka László váltja majd Viktort.
Szép gondolatok.
Szent Orbán Viktor vagy Szent Botka László a Szent László-kompatibilisebb személyiség?
Az ilyen kérdésért három évszázaddal ezelőtt még máglya járt.
Kockáztassunk.
A történelem nem receptes könyv, nem úgy működik, hogy megnézem, mi volt, hozok egy párhuzamot, és kinyílik előttem a jövő. Marha egyszerű lenne, jós helyett mindenki történészt alkalmazna, mondjuk, ez legalább anyagi felemelkedést hozna kollégáimnak. Elárulom, hogy ha Szent Lászlót nem is, de például a hivatalát az ezerhatszázhúszas, -harmincas és -negyvenes években betöltő VIII. Orbán pápa életét a Vatikánban és Magyarországon is kutattam. Méhecske volt a címerében! Szóval, ha Orbánt és Szent Lászlót összegyúrva valódi történelmi nagyságot akarunk, akkor én VIII. Orbánra szavazok.
Nyolcadik? Nem lesz sok?
Ugye ebből nem az fog kisülni, hogy a szocialista Hiller szerint a harmadik Orbán-kormány idején van még hátra öt Orbán-kormány?
Szent Botka vagy szent Orbán?
Határozottan Botka László miniszterelnöksége mellett kardoskodom.
Fotó: 24.hu / Berecz Valter
Ahogy idéztük is, Orbán szerint Szent László „egyensúlyozott, volt esze, tudta, nem szenvedett Nyugat-vakságban”. Helyes interpretáció?
Az, hogy hová tartozunk, nem Szent Lászlónál dőlt el, hanem nyolcvan évvel korábban, Szent Istvánnál, amikor is államalapítónk Rómából kért koronát, pedig kérhetett volna máshonnét is. Szent István az országot szimbolikusan is Nyugat-Európához kötötte. Én lelkes híve vagyok a Szent István-i gondolatnak. És ezt javaslom mindenki másnak is.
