Közélet

Áder János aláírta a lex Taigetoszt

Hatályba léphet az oktatási törvénymódosítás, miután Áder szerint a szakmai szervezetek se találtak benne kivetnivalót. Ő pedig azt látta, nem ellentétes az alaptörvénnyel a nehézségekkel küzdő gyerekekről szóló jogszabály. Az LMP nem hagyja annyiban a döntést.

Aláírta az oktatási törvények módosítását pénteken Áder János köztársasági elnök. Az államfő nyilatkozatában kiemelte, hogy a jogszabály kihirdetése előtt a módosításokról konzultált az oktatási jogok biztosával, aki arról biztosította, hogy a módosítás nem támasztja alá a törvénnyel szemben megfogalmazott kritikákat és aggodalmakat.

A köztársasági elnök emellett azt is kiemelte, hogy a jogszabály-módosítás irányával és tartalmával számos rangos szakmai szervezet is egyetért.

Áder kiemelte: köztársasági elnökként különösen fontosnak tartja a felnövekvő nemzedékek érdekeinek képviseletét és jogainak érvényesítését, ezért a törvény kihirdetése előtt a lehető legkörültekintőbben vizsgálta azt a kérdést, hogy az új szabályozásnak van-e bármilyen hátrányos hatása az érintett gyermekekre.

Ennek során konzultáltam az oktatási jogok biztosával, aki levélben biztosított arról, hogy a jogszabály szövege nem támasztja alá a törvénnyel szemben megfogalmazott kritikákat és aggodalmakat. Szakmai okfejtésében egyértelműen állást foglalt amellett, hogy a törvény rendelkezései nem okoznak jogsérelmet, sőt, az új normaszöveg alapján az eddiginél is nagyobb lesz az állam felelőssége abban, hogy minden gyermek megkapja a neki szükséges oktatást.

Az államfő közölte azt is, az elmúlt napokban meggyőződött arról, hogy a módosítás irányával és tartalmával azok a rangos szakmai szervezetek is egyetértenek, amik tagjai hivatásuknak tekintik a gyógypedagógusi munkát, valamint a beilleszkedési, tanulási vagy magatartási nehézséggel küzdő gyermekek személyre szabott előmenetelének biztosítását.

A törvény kidolgozásában részt vevő szervezetek közül többek között a Magyar Gyógypedagógusok Egyesülete, az ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Kara, a Magyar Logopédusok Szakmai Szövetsége, az ELTE Gyakorló Országos Pedagógiai Szakszolgálata álláspontját ismerte meg. “E szervezetek egyértelműen támogatják az elfogadott törvényben rögzített szabályokat” – közölte Áder.

Remélem, ezeknek a régóta köztiszteletben álló szakmai szervezeteknek a hitelessége és szakmai véleménye azoknak a szülőknek is megnyugvást nyújthat, akikben riadalmat kelthetett néhány olyan – nagy nyilvánosságot kapó – kijelentés, amelyet a törvény szövege nem támaszt alá

– írta a köztársasági elnök, hozzátéve, hogy az elfogadott jogszabályt alkotmányossági szempontból is megvizsgálta, és mivel az nem bizonyult alaptörvény-ellenesnek, a törvény kihirdetését elrendelte. Az Országgyűlés május 30-án elfogadta az oktatási törvények módosításáról szóló törvényjavaslatot, mely több ponton érintette a nemzeti köznevelésre vonatkozó szabályokat.

Az LMP az AB-hoz fordul

Az államfői döntésre az LMP reagált a leghamarabb azzal, hogy alkotmánybírósági beadványt készít, amihez várja a parlamenti pártok és képviselők csatlakozását. Így indokolják lépésüket és felháborodásukat a zöldek:

A Taigetosz-törvénnyel a Fidesz-KDNP elvenné annak a lehetőségét, hogy a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel élő gyerekeket fel lehessen menteni az osztályzatokkal történő értékelés alól. A kormány célja, hogy mielőbb megbukjanak ezek a diákok és kiessenek az iskolából 16 éves korukban. Ki akarják nyomni a problémával küszködő gyerekeket a közoktatásból, ahelyett, hogy segítenék őket. A Taigetosz-törvény hatályba lépése után még kevesesebben tudnak majd továbbtanulni egyetemeken, főiskolákon.

(MTI+közlemény)

Ajánlott videó

Olvasói sztorik