Ez derül ki, ha egymás mellé tesszük a jövő évi költségvetés számait és a 2010-es teljesítést.
Ahogy az alábbi ábrán is látható, a növekedés nem rögtön a Fidesz hatalomra jutásakor kezdődött: az első nagyobb ugrás 2013-ban volt, 2014-ben már 158,2 milliárd ment a sportra, azóta pedig nagyjából egyenletes a növekedés évről évre.
Ne gondoljuk, hogy a Fidesz kormányzása alatt minden terület hasonlóan jól járt. Oktatásra például a 2010-es 2071 milliárd forint után az idén 2177 milliárdot fordít a kormány – ez ötszázalékos, az inflációt sem követő növekedés –, jövőre pedig 2342 milliárdot áldoz. Nőtt valamelyest az egészségügyi kiadás is: 2397 milliárdról 2998 milliárdra, ami nagyjából 25 százalékos emelkedés. De, mint írtuk, eközben a jövő évi sporttámogatás a hét évvel ezelőtti összege 350 százaléka lesz.
Ráadásul nem minden jóléti kiadás nőtt Orbán kormányzása alatt:
(Az ellátás összege 2008 óta nem emelkedett, változás legfeljebb a jogosultak számában lehet.)
A sport messze a legkiváltságosabb terület, hasonló növekedésnek egyetlen más ágazat sem örülhetett. Az Orbán-kormány szívügyének számító rendvédelem kiadásai például 562,8-ról 901 milliárdra nőttek – ott tehát nincs meg a duplázódás –, és mindössze közlekedési és távközlési szolgáltatásokra jut nagyjából kétszer annyi, mint nyolc évvel ezelőtt. Időközben egyéb szociális támogatásokra a 2010-es összeg háromnegyede, munkanélküli segélyre annak az ötöde jut.
A sport alatt pedig alapvetően a versenysportot és az ahhoz kapcsolódó beruházásokat kell érteni: írtunk már arról, hogy szabadidősportra a profi sportra jutó összeg fél százalékát költi az állam, ezen az arányon legfeljebb az uszoda- és tornaterem-építési program javít valamelyest.
A stadionépítési program – amelyet részben évközi kormányhatározatokkal finanszírozott a kabinet – elvileg a végéhez közeleg, bár az például nem látszik, hogy mennyi jut jövőre a Diósgyőr vagy épp a Vasas arénájának építésére (az előbbire 14 milliárd mehet el, az utóbbira egy kormánydöntés korábban 7,5 milliárdot határozott meg 2016 és 2020 között).
A sportköltségvetésre egyébként is jellemző, hogy nehéz kibogozni, egész pontosan mire is megy a pénz. A felületes szemlélőt már az is megtéveszheti, hogy a Puskás-stadion elnevezés nem szerepel benne a büdzsé tervezetében, az említett 65,8 milliárdot ugyanis Nemzeti Olimpiai Központ néven fordítják a 2020-as labdarugó Eb-helyszínének – kissé csúszásban lévő – építésére. Szintén nincs részletes felsorolás arról, hogy a Nemzeti Sportközpontoknak jutó 13,6 milliárdot pontosan mire fordítják.
A legnagyobb sportkiadási tételek a 2018-as költségvetés tervezetében:
- Puskás Ferenc Stadion (Nemzeti Olimpiai Központ) építése: 65,8 milliárd
- Hungaroring Sport Zrt. támogatása: 14 milliárd
- Nemzeti Sportközpontok: 13,6 milliárd
- Sportági fejlesztési koncepciók megvalósítása: 12,3 milliárd
- Maccabi Játékok (zsidó sportolók európai versenye): 10 milliárd
- Kiemelt sportágak létesítményfejlesztései: 8 milliárd
- Kézilabda-infrastruktúra: 5,5 milliárd
- Szakszövetségek akadémiai rendszerének kialakítása, a Magyar Labdarúgó Szövetség feladatainak támogatása: 5,2 milliárd
- Kiemelt sportegyesületek működésének támogatása: 3,4 milliárd
- Kiemelt egyesületek létesítményeinek fenntartása: 3,4 milliárd
- Tornaterem-építési program: 3 milliárd
- Tanuszoda-építési program: 3 milliárd
- Sporteredmények anyagi elismerése: 2,9 milliárd
- Rákosmenti csarnok: 2,9 milliárd
A sport kivételezett helyzete egyébként abból is látszik, hogy az összes érvényesített adókedvezmény fele a sportcélú támogatás után járó összeg: tízszer annyi, mint amennyivel a filmgyártást segítik a cégek, és háromszorosa az előadó-művészet támogatására szánt pénzmennyiségnek.
Tavaly 99 milliárd forint társaságiadó-bevételről mondott le az állam az öt látványcsapatsport javára. Az idén pedig – miután az összeg évről évre nő, ráadásul a kedvezményezettek közé a röplabda is bekerül – még nagyobb lehet ez az összeg. Ennek fényében némileg váratlan, hogy a 2018-as költségvetés tervezete mindössze 75,5-85,5 milliárd forint közötti tao-támogatással számol. Igaz, a hiányzó csaknem húszmilliárdra is megvan a forrás, mivel jövőre már a bankadó is csökkenthető lesz a sportklubok és -szövetségek támogatására szánt összeggel. A tao-rendszer bevezetése óta – mint megírtuk – összesen 415 milliárd forinttal gyarapodtak a sportszervezetek, vagyis az idén átléphetjük az 500 milliárdos határt.
