A 2016 folyamán illetve 2017 elején A szivárványcsaládok helyzete Magyarországon címmel folytatott kutatási projekt célja az volt, hogy feltérképezzék a leszbikus, meleg, biszexuális, transznemű, queer és interszex (LMBTQI) emberek gyermekvállalásának magyarországi jogi és társadalmi környezetét, az érintettek tapasztalatait, és kiadványokkal segítsék az azonos nemű szülők és gyermekeik alkotta családok társadalmi elfogadását.
A projekt keretében online kérdőíves kutatást folytattak az LMBTQI közösség tagjai körében, interjúkat készítettek azonos nemű szülőkkel és gyermeket vállalni szándékozókkal, és meginterjúvoltak pedagógusokat is azzal kapcsolatban, hogy szerintük hogyan lehetne az iskolákban a családok sokszínűségét támogató közeget kialakítani.
A kutatás alapján készült összefoglaló jelentés ismerteti a jogi környezetet, a hátrányos megkülönböztetés megjelenési formáit a mesterséges megtermékenyítés, az örökbefogadás, az oktatás, az egészségügy és a hivatalos ügyintézés során, valamint ajánlásokat fogalmaz meg az azonos nemű szülők és gyermekeik alkotta családok egyenlősége érdekében.
A többség tervezi a gyermekvállalást
A kérdőíves kuttaástanúsága szerint folyamatosan emelkedik azok száma, akik azonos nemű párkapcsolatban élve vállalnak gyermeket.
Az összes nagykorú válaszadó 57%-a pedig a távolabbi jövőben tervez gyermeket vállalni. Míg a 2010-es hasonló kutatásunkban a gyermeket nevelő LMBTQI válaszadók 82%-a még korábbi heteroszexuális kapcsolatból származó gyermekét nevelte, ma már közel 40% azoknak az aránya, akik azonos nemű párjukkal együtt vállaltak gyermeket.
A Háttér Társaság a Melegekért közleménye szerint a fenti számok különösen annak fényében jelentősek, hogy a hatályos jog kifejezetten megnehezíti az azonos nemű párok gyermekvállalását. Az egészségügyi törvény csak házastársak, különnemű élettársak és ‒ bizonyos feltételekkel ‒ egyedülálló nők számára teszi lehetővé a mesterséges megtermékenyítést, de annak nincs akadálya, hogy egy egyedülállóként teherbe esett nő később azonos nemű párt találjon magának; az azonos nemű párok közösen nem fogadhatnak örökbe gyermeket, dönthetnek viszont úgy, hogy a pár egyik tagja egyénileg fogad örökbe; a heteroszexuális házaspár örökbefogadókat ugyanakkor kifejezetten előnyben részesíti a törvény. Az azonos nemű szülőkkel nevelkedő gyermekek jogait a jogszabályok az élet számos területén korlátozzák.
Rejtőzködő családok
A válaszadók arról számoltak be, hogy komoly erőfeszítésbe kerül olyan szülészorvost, védőnőt, gyermekorvost, óvodát és iskolát találni, ahol elfogadó környezettel találkoznak. Gyermeket nevelő válaszadók
Az elfogadás a családon belül sem teljes. Gyermeket nevelő válaszadók több mint 40%-a azt tapasztalja, hogy szülei nem tekintenek teljes mértékben az unokájukként a gyermekeire. A párkapcsolatban élő válaszadók háromnegyedének ugyan jó a kapcsolata a szüleivel, ám csak mintegy kétharmaduk (68%) szülei fogadják el a partnerükkel való kapcsolatukat, és 60%-uk jelentheti ki, hogy a szülei teljes mértékben párként tekintenek rá és élettársára, illetve hogy a családi összejövetelekre, ünnepekre párként hívják meg őket.
A kutatás során meginterjúvolt szülők és a kérdőívünket kitöltő LMBTQI emberek szerint az alábbi lépésekre lenne szükség helyzetük javítására:
- jogegyenlőség megteremtése (a partner gyermeke örökbefogadásának lehetősége, jog a közös örökbefogadásra, a szexuális irányultságon és nemi identitáson alapuló hátrányos megkülönböztetés tilalmát rögzítő iránymutatások az örökbefogadásra való alkalmasság vizsgálata során);
- továbbképzések a pedagógusok és a szociális szférában dolgozó szakemberek részére;
- a sztereotípiák lebontása, a család fogalmának tágítása;
- a családok sokféleségét tekintetbe vevő hivatalos űrlapok és nyomtatványok;
- a béranyaság lehetőségének megfelelő szabályozása.
