Az egyházi tevékenység mellett politizálnak is?
Nem, és ez is inkább erkölcsi és emberi jogi, mint politikai kérdés. Az a küldetésünk, hogy a szegények szenvedésén enyhítsünk. Ezek az emberek iszonyatos dolgokon vannak túl,
Törökországban van egy hatszázezres menekülttábor, ahol emiatt már „elveszett generációról” beszélnek.
A tranzitzónában milyen állapotok uralkodnak?
Van meleg víz, étel, mosdási és pihenési lehetőség. A szögesdróton túli világhoz képest, ahol hideg van, sátrak, patkányok, étel- orvos- és gyógyszerhiány, kifejezetten szerencsés helyzet a tranzitzónában lenni, amennyiben valaki eljut odáig. Csakhogy a többséget egyszerűen nem engedik be. Napi tizenöt főről indultunk, aztán ezt levitték tízre, és megszüntették a hétvégi beléptetést, jelenleg naponta öt főt engednek be Tompán és Röszkén.
Mennyien várakoznak?
Több tízezer menekült van Szerbiában. Az úgynevezett magyar várólisták 2019-ig tele vannak, de ezek nem arról szólnak, hogy letelepedési engedélyt kapnak, hanem arról, hogy akkor talán átjöhetnek a szögesdróton. Az emberek többnyire az utolsó két hétben mennek a kerítés Szerbia felőli oldalára, hogy el ne szalasszák, amikor ők kerülnek sorra. Szerbia más részein több ezren várakoznak táborokban, illetve, ami a legszörnyűbb: szabad ég alatt, vonatsíneken, raktárakban, állomásokon. Nemcsak egyedülálló fiatal felnőttek, ahogy az a médiában gyakran megjelenik, hanem családok is, kicsi gyerekekkel, idősek, betegek, a többiek által cipelt mozgássérültek, a társadalom minden szegmense. Emberek poszt-traumatikus sérülésekkel, háborúból vagy nyomor elől menekülve, Szíriából, Afganisztánból, Pakisztánból, Iránból. Nekik próbálunk segíteni.
Képzeljük el, hogy a nyílt levelükre válaszul azt mondja a kormány: „rendben, de tessenek megmondani, hogyan kezeljük a menekültválságot”. Mi lenne a konkrét javaslatuk?
Olyan megoldásokat javasolnánk, amelyek a biztonságot egyesítik a szolidaritással, ahogyan Ferenc pápa jellemezte a Sant’Egidio (Szent Egyed) közösség és a valdens egyház által kezdeményezett humanitárius folyosót. Ezen keresztül lassan 700 szír menekült jutott át ellenőrzött, biztonságos körülmények között libanoni menekülttáborokból Olaszországba: főként családok, általában beteg gyerekkel. Hasonló megállapodásra készül a közösség a francia kormánnyal is. Az érkezők fogadása itt már elő van készítve, a gyerekek rögtön iskolába mennek, és pár hónap múlva már beszélik a nyelvet, tehát integrálódnak. Egyebekben pedig a kormánynak azt is javasolnánk, hogy minden döntésénél elsősorban a UNHCR, az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának a véleményét vegye figyelembe, valamint az idevágó uniós és nemzetközi humanitárius jogot.
Naponta hallani, hogy „meg kell védeni a keresztény Európát a migránsáradattól.” Németh Zoltán körmendi plébános, aki a plébániára befogadta a menekülteket, azt mondja, hogy a legtöbb támadást az egyházból kapta. Ezek a hangok a józanságot kérik számon „a migránssimogatóktól.”. A Szent Egyed közösséget nem érik ilyen kritikák?
Nagyon világos Ferenc pápa útmutatása ezzel kapcsolatban. Az én tapasztalatom, hogy az egyházi személyek felismerik: az irgalmas szamaritánusról szóló evangéliumi történetből a félholtra vert, útszélen hagyott ember testesül meg a menekültekben. Jézus arról beszél, hogy amikor az éhezőnek enni és a szomjazónak inni adunk, azt vele tesszük meg, és amikor megtagadjuk a rászorulótól a segítséget, akkor tőle tagadjuk meg. A józanság az, ha az ember hisz a saját szemének, és nem akarja a napnál is világosabb helyzetet egy olyan foncsorral eltorzítani, ami a félelmet és az idegengyűlöletet erősíti. Ha így haladunk tovább, negyven-ötven év múlva leszünk vagy hétmillióan a Kárpát-medencében. A születések száma nálunk a legalacsonyabb egész Európában. Szükségünk van a menekültekre demográfiai okokból is.
A behódoláselmélet szerint, ha muzulmánok árasztják el és „szülik tele” Európát, az már egy másik Európa lesz.
De ennek mi a realitása, milyen számokról és tényekről beszélünk? Németországban és Svédországban szó sincs behódolásról, ellenkezőleg, integrációról van szó. A svéd lakosságnak már 16-17 százaléka bevándorló, és nagyon nem tűnik úgy, hogy muzulmán hitre térne az ország. Itáliában a közösségünknek van egy olyan mozgalma, amit úgy hívnak, hogy Gente di pace, a béke népei. Ebben muszlim és keresztény fiatalok vannak vegyesen. Karácsonykor muszlimok főzik a karácsonyi ebédet, aztán a keresztények a muszlimoknak ramadán végén. Rengeteg dolgot tudnak együtt csinálni, ezek a muszlimok az olaszországi földrengés idején az elsők között mentek segíteni a bajbajutottaknak. A XXI. században a fiatal generációk a vallások egymás mellettiségét is képesek megélni.
Olaszországban több százezer menekült keresi azzal a kenyerét, hogy ellát idős embereket, bevásárol, gyógyszert visz nekik, kitakarít. Ez Magyarországon miért nem lehetséges? Vasárnap egy fiatal olajmérnök sráccal találkoztam Röszkén. Négy nyelvet beszél, most tanul magyarul. Itt szeretne letelepedni. A srácnak kihullott a haja bombázások alatt. Akikkel legutóbb találkoztam, mindannyian beszélnek angolul. Az egyikkel fészbukon is tartom a kapcsolatot. Azt reméli, hogy rövidesen bejut a tranzitzónába. De azt mondja, minden nap jönnek vissza emberek a magyar oldalról, vizesen, sárosan, éhesen és összeverve.
Összeverve?
Az a gyűlölet, ami az ilyen jelenségek mögött van, nem csupán a menekülteket érinti, ezt fontos tudatosítanunk. Naiv elgondolás, hogy ez a folyamat majd magától abbamarad. Ha ma a menekültekkel bánunk így, holnap már az állampolgároknak is ez lehet a sorsuk. Amúgy pedig nem lehet megállítani őket. Ha lezárják a tengeri utat, mennek a szárazföldön, lezárják a sík terepet, átmennek a hegyeken, mert sokkal borzalmasabb az, ahonnan jöttek, mint a vándorlás bármilyen viszontagsága.
Pillanatnyilag úgy látszik, hogy minél nagyobb a nyomás, annál keményebben próbál ellenállni a kormány.
Éppen ezért kell felvetni annak a lehetőségét, hogy bánjunk emberségesen a menekültekkel. Jó lenne, ha elgondolkoznának a döntéshozók, hogy az erőszak fokozása milyen következményekkel jár.
Ha a döntéshozók a menekültáradatból kovácsolnak politikai tőkét, nem valószínű, hogy szelíd hangú egyházi nyilatkozatok jobb belátásra bírnák őket.
Miért ne lenne elképzelhető, hogy akár az ilyen hangokat is meghallgatják? Mind a lelkiismeret, mind a józan ész az emberséges bánásmód és a nyitás mellett szól. Munkaerőhiány van, és a menekültek befogadása erre is megoldás lehet.
