Vona-ügy: “Még sok-sok ilyen sejtetés elő fog kerülni”

Lakner Zoltán politológus honnan szemléli a Vona Gábor lejáratását célzó kampányt?

Elsősorban elemzőként szemlélem, de ha a coming outolt közéleti szereplő szerepben szólítasz meg, akkor nyilván felmerül az emberben az, hogy megfogalmazható-e vádként a melegség, vagy miért dekódolják ezt vádként amellett, hogy az persze érthető, hogyha valaki nem azonosul egy identitással, egyszerűen nem az, aminek mondják, akkor jogosan tiltakozik. Ehhez nem kell feltétlenül rosszakat gondolni a melegségről. De ezt csak általánosságban mondom, mert ebben a konkrét esetben persze tudjuk, hogy a Jobbiknak a politikájában ez stabil, állandó elem.

Mármint, hogy rosszakat gondol a melegségről.

Igen, persze lehet, hogy a retorikában valamit enyhítettek, sőt, nemrég volt egy meleg szervezetek által szervezett beszélgetés, ahol először vett részt jobbikos politikus, és nyilván nem úgy adta elő a párt melegellenességét, ahogy elő szokták adni, de tartalmilag szerintem nem történt változás. Ebből következik az, hogy ha a pártelnököt egy ilyen pletyka éri, nyilván ez ellen tiltakozik.

Egy ilyen felvetés, pletyka okozhat valós politikai veszteséget?

Persze. Egy olyan pártról van szó, egy olyan politikusról, amelyik az LMBTQ közösséghez való tartozást nem fogadja el normálisként.

Csak ezért? Vagyis ha kiderülne egy MSZP-s, Együttes, LMP-s politikusról, hogy ehhez a közösséghez tartozik, az náluk nem okozna politikai veszteséget?

A Jobbikban igenis pont azért okoz ez károkat, mert egy melegellenes identitással rendelkező pártvezérről állítja ezt a kormánypárti sajtó.

Nyilván az egész erre lett kitalálva, vagyis a politikai károkozásra.

Mert az, hogy valaki az LMBTQ közösség vállalt tagja még mindig lehet dehonesztáló a magyar társadalom számára? Máshogyan kérdezem: változott Lakner Zoltán politológus élete és viszonya az őt olvasó emberekkel amiatt, mert coming outolt?

Igen, jobb lett. De persze, ez az én döntésem volt.

Én abban megengedő vagyok, hogy ha valakiről olyat állítanak, ami ő nem, és mégis azt mondják róla, hogy ő ezzel az attribútummal rendelkezik, akkor ez ellen tiltakozzon. Az, hogy ezt ennyire komolyan „kell” ebben az esetben visszautasítani, abban nyilván benne van, hogy a Jobbik beleásta magát egy melegellenes álláspontba.

Akkor valami olyasmi ez, hogy kampányol a menekültek ellen a kormány, miközben hatalmas pénzeket szakítanak egyes emberek azzal, hogy pénzért bárkit beengednek az országba. Apropó, a Jobbik pont azt kommunikálja, hogy ezért vette a szájára Vona Gábort Habony Árpád szinte összes médiaérdekeltsége.

A nyilvánosság első vonalába emelése ennek a dolognak minden bizonnyal összefüggésben van azzal, hogy a Jobbik most alkupozícióba került a Fidesszel, és tulajdonképpen kisakkozta Vona Gábor Orbán Viktort. Azt csak zárójelben jegyzem meg, hogy nem vagyok benne biztos, hogy ezt a taktikai csavart, vagyis, hogy miért és hogyan nem szavazta meg az alkotmánymódosítást a Jobbik, a saját választóik ilyen tempóban tudják követni.

De mindenesetre a tény, hogy ő meccsben próbál lenni Orbán Viktorral, kellő felháborodást válthatott ki a kormánypárti média irányítói körében.

Hova fut ki ez a történet?

Feltételezem, hogy még sok-sok ilyen ügy vagy sejtetés elő fog kerülni.

Ennek az elmúlt néhány hónapnak egy dermesztő sajátossága sok egyéb mellett, hogy a kormánymédia nagyon tudatosan elkezdett belemászni politikusok vagy politikai ellenfelek és közszereplők magánéletébe. Ez eddig nem volt divatban Magyarországon.

Ez ugye valós információk kiszerkesztését jelenti és pletykák felerősítését, amelyek rajtamaradnak a szereplőkön egyfajta kabátlopási ügyként.

Akkor ennek egy darabig nem lesz vége?

Mindannyian készüljünk fel, akik a nyilvánosságban ténykedünk.