Merészet és meglepőt gurított Lázár János

Az RTL azzal gyanúsítja a Miniszterelnök Urat, hogy azért találkozik zárt ajtók mögött Vona Gáborral, mert nem akar vele együtt mutatkozni. Lázár ezt blődségnek tartja, majd sorolja a betanult szöveget, hogy közös fellépést akarnak, együttműködést, szövetségeseket.

Hol lesz a budai szuperkórház? Biztos hogy közel lesz az M1/M7-es autópályához, lesz csomópont, a terv, hogy közel legyen a 4-es metró megállójához, lesz buszközlekedés is. “Felmerül még a kötöttpály kiépítésének lehetősége is” – mondta Lázár. Két telek közül fog választani a kormány. Ötmilliárdba kerülne a telek megszerzése. A kelenföldi pályaudvarnál vasúti beruházások lesznek, növelik a parkolókapacitást. A kérdező felhozza, hogy a Dobogó az egyik lehetséges hely a kórházra, Lázár nem cáfol, nem erősít meg.

Hogyan lehet átalakítani a gazdaságot, hogyan lehet lemérni, hogy ez sikeres lesz? – kérdi a Figyelő. Lázár szerint az EU-nak van egy elvárásrendszere, azt kell figyelni. Ilyen arányú vissza nem térítendő támogatások 2020 után nem fognak rendelkezésre állni. Azt is állítja, van arról szól az EU-ban, hogy központosítják a támogatások kiosztását is. Fel kell készülni a változásokra – folytatja, és jól kell felhasználni a forrásokat. Az unió bizonyos szempontokat fontosnak tart. A vállalkozások támogatására kell most költeni, a kkv-szektort segíteni. Ha ez az összeg nem segít, “akkor nem tudom, mi segít”. Amikor a kormány elkészíti a 2018-as választási programját (merthogy kell lennie víziónak, “az a mondat, hogy folytatjuk, nem gondolom, hogy elég lesz”).

Romániában és tőlünk északra is nagy a növekedés, nálunk csak 2-4 százalék, ez kevés. 2018-ra kell egy olyan elképzelés, ami ehhez fog minket hozzásegíteni. Előbb-utóbb a magyar gazdaságnak a saját lábára kell állnia Lázár szerint, nem kell lélegeztetőgép. Versenyképessé kell válnia az országnak, még sok mindennek kell változni ehhez. A bérkérdéssel is foglalkozni kell majd, az alacsony bérek tarthatatlanok. Járulékcsökkentési tervek is vannak, de beruházásokkal is számolni kell, sőt ezekre kell a hangsúlyt fektetni. Mi lehet tehát új? Több beruházás és a bérverseny kezelése – summázik nagyot Lázár.

A Figyelő azt kérdezi, demokrácia van-e Magyarországon. Lázár szerint igen, külső támadásokról, hamis érvrendszerekről értekezik. Megkapja az amerikai sajtó is, ami ugyanazzal támadja megalapozatlanul a kormányt, mint az ellenzék. Hogyan lenne autokrata az a kormány, ami a választópolgárokhoz fordul egy kérdésben? Azt kihagyta, hogy más ügyekben görcsösen nem engedtek népszavazást. Szerencsére a liberális szó is elhangzik, de se Kovács, se Lázár nem köp a kárpitra.

Miért utasította el Molnár Gyula az alkotmánymódosítást? – cseng a kérdés, Lázár nem tud válaszolni. Viccelődik, egyelőre még csak a kormány álláspontját tudja tolmácsolni. Kovács hozzáteszi, a szocialisták nyáron még mást mondtak.

Földesi-Szabó László nemrég bemószerolta a Political Capitalt, hogy kapott pénzeket a Gyurcsány-kormánytól, mi van ezzel – akar mindent tudni a Pesti Srácok. Lázár szerint a nyilvánosság befolyásolása lehetett a cél. Szerinte dolgozott a P. C. nemzetbiztonsági ügyekben.

A Pesti Srácok jó helyen ül, jön a negyedik kérdés Spéder Zoltánról. “Azt remélem, jó lesz neki” – válaszol Lázár. Juhász Péter is előkerül, Lázár szerint néhány társának elment az esze, ez ripacskodás.

A ritkán kormánykritikus Pesti Srácok következett, milyen szövetségesei lehetnek Brüsszelben a Miniszterelnök Úrnak. A tagországok álláspontja Lázár szerint még nem világos. Szerinte a magyar modellt a környező országok támogatni fogják, a kritikákat és észrevételeket más államok is akceptálhatják. Magyarország szeretné, ha figyelembe vennék a határvédelemre fordított költségeinket. “Rugalmas szolidaritás”, ez Lázár János “új egysége”.

Akár a héten lekerülhet a napirendről a kvóta amúgy.

Kezdődnek a kérdések, persze Magyar Idők az első kérdező. A SIM-kártyák felhasználásáról még nem döntött a kormány. Az iskolák decentralizációjáról is beszélt Lázár, aki szerint még nem vonták meg a mérleget.

A Transparency International kritikáját visszautasítja. Eszerint a korábbi gyakorlatot megszüntetve a kormány megint alapítványokat akar létrehozni. Nem akar ilyet a kormány, csak egyetlenegyet, hogy legyen már Habsburg Ottó Dokumentációs Központ. Megállapodtak az örökösökkel, Habsburg Károllyal arról, hogy H. Ottó hagyatékát a Várban helyezzék el. Ez kifejezetten aktuális, mivel most lesz száz éve az utolsó magyar király megkoronázásának (IV. Károlyénak). Ebben nem volt vita a parlamentben Lázár szerint, korrektek voltak az ellenzéki pártok. “Nem lett volna méltó egy Habsburg Ottó Kft.-nek” a létrehozása – morbidkodott a miniszter.

Folyamatos egyeztetésben vannak kamarákkal, civil szervezetekkel, önkormányzatokkal a források felhasználások terén. Érik kritikák a kormányt, Lázár várja a konkrét észrevételeket, “amiket lelkiismeretesen kivizsgálunk”. Lázár szerint sokkal elszámoltathatóbb a mostani pályázatok kifizetése. Sok pályázatra 3-4-szeres a túljelentkezés. 2020 után bizonytalan a kohéziós pénzek felhasználása, addig kell EU-s pénzből átalakítani a gazdaságot.

Lesz egynapos kihelyezett kormányülés. Az apropó a Jó állam c. jelentés lesz, amit a Nemzeti Közszolgálati Egyetem készített. Foglalkozni akarnak az ország ergya versenyképességével is. Közbeszerzési Kerekasztalt is létrehívott a kormány. A közpénzek elköltésénél szigorítani akarnak, főleg a közbeszerzési törvényt.

8900 milliárd forintból tudunk 2020-ig fejleszteni – menőzik Lázár, aki ezeket a forrásokat a versenyképesség-növekedés és hatékonyságnövekedés céljaira költené. 1100 milliárdot már kifizettek, “ami nem rossz eredmény”. Több mint 6000 milliárdot megpályáztattak Lázár szerint, majd sorolja a számokat, hány pályázat, mennyit támogat a kormány stb. Ezekkel a számokkal vezetünk a visegrádi négyek között. A gazdasági versenyképességet és növekedést támogatná a hatalmas kifizetésdömping. Nincs szégyenkezni valónk Lázár szerint, nagyon jól tud Magyarország pénzt költeni. Bár Brüsszel lassítaná a tempót.

A KPMG pénzügyi tanácsadó cég fogja értékelni tanulmányban a 2007-13 közötti forrásfelhasználás minőségét, őket közbeszerzésen választották ki erre.

Újra előszedi a saját brüsszeli tárgyalását. 200 milliárd forint bevétel jöhet a költségvetésbe, ha az aszfaltügyet végre tisztázzuk az EU-val. 45-50 milliárdos bírsággal megúszhatjuk, de ez még felhasználható lesz Magyarország számára. Persze így is maradnak “kellemetlen ügyek”. A magyar kormány mindig tárgyalni akar – viccelődik Lázár.

A kormány szigorúbb feltételek mellett osztogatja már az EU-s forrásokat, új pályázatértékelői rendszert építettek ki. Eddig ezt kiszervezték vállalkozásoknak, amik “mindig találtak közös nevezőt a pályázatíró cégekkel”. Ezt megpróbálták megszüntetni egy törvénnyel, hogy EU-s pályázat értékelését csak állami tisztviselő végezheti, most 2365 ilyen ember él, egy transzparens listán megtekinthető a névsor.

Arról nem beszélt, miért kellett éveket várni arra, hogy átláthatóvá tegyék a pályáztatás rendszerét.

Hétfőn kérdésre elmondta Orbán, hogy várhatóan az alaptörvény novemberi módosítása megelőzheti az európai folyamatot, hogy legrosszabb esetben nem vonják vissza a kvótát. A kormány heti tevékenységét ez az ügy határozza meg, Pintér Sándor belügy- és Szijjártó Péter külügyminiszter is ezért lobbizott.

Nemzeti együttműködés, konszenzus, minimumprogram kell – fogalmaz szokatlanul az együttműködést általában elvető kormányzat egyik minisztere. A lényeg, hogy tartsák tiszteletben, hogy “mi nem akarunk bevándorlást”, mégha más államok nem is így gondolkodnak. Az alaptörvényt négy ponton módosítanák Lázár szerint, így mi határozzuk meg, ki tartózkodhat és élhet az országban. Az EU-val közösen gyakorolt jognak összhangban kell állnia a magyar alaptörvényben foglaltakkal, ez is fontos pont.

Molnár Gyula MSZP-elnök már egyeztetett Orbánnal, mostanság kezdődik Vona Gábor Jobbik-vezérrel való találkozója. A kormánynak fontos volt, hogy a szocialisták segítségét kérje a brüsszeli küzdelemhez – penget érzelmi húrokat a Miniszterelnökség vezetője. “Szükségünk van minden honfitársunk támogatására” – mondja Lázár. A kötelező kvóta kerüljön le a napirendről – ez lesz a Brüsszelbe utazó Orbán célja. Politikai értelemben halott a kvóta, ezt elismerte Lázár, de jogi értelemben még nem.

Azért késett fél órát a mai Kormányinfóval, mert Orbán Viktor pártelnökökkel egyeztet kvótaügyben. Közös főhajtást is kér 1956 hősei előtt, és megemlékezésre hívja a népet.

Más: az alaptörvény módosításáról Orbán szavait idézi: Magyarország önállósága, csak a magyar kormány népszavaztatott, illegális bevándorlás és egyéb kulcskifejezések sorjáznak. Orbán nemzeti ügynek nevezte a kvóta elleni fellépést, ezért kérte az ellenzéki pártokat az előterjesztés támogatására. Minél több ellenzékit akarnak megnyerni erre (ha szerencséjük van, az MSZP csak félrenyomja a gombot).

Kovács Zoltán köszöntött mindenkit, ő is szokatlannak nevezte az időpontot, majd Lázár János belecsapott a lecsóba. Magyarázatot ad először: másnap Brüsszelbe utazik és ott egy nehéznek ígérkező tárgyaláson az EU-s forrásokat és felhasználásukat nézik át. Csütörtökön Frankfurtba megy, “német tárgyalásaim lesznek” – mondta.