Nem is percenként, hanem másodpercenként fut be egy-egy hívás tanulni vágyó felnőttektől az ország szakképzési centrumaiba. A két nappal ezelőtt meghirdetett ingyenes 300 órás nyelvi és informatikai képzésekre az egyik fővárosi centrumban már több mint 130-an jelentkeztek, de a hangulat vidéken is pont ugyanilyen felfokozott. Bár a képzési központokban tegnap hallottak először a kormány nagyszabású ötletéről, péntek délelőttre már egészen képbe kerültek, és kedvesen igyekeznek eligazítani az érdeklődőket.
Természetesen az összes (mintegy 700) képzőközpontot nem telefonáltuk végig, de beszéltünk többek között Győrrel, Egerrel, Szegeddel, Bajával, és a Siófoki Szakképzési Centrummal is, illetve szinte az összes budapesti helyet felhívtuk, ahol lehet majd ingyen tanulni.
Újságíróként, a hivatalos utat bejárva is megpróbáltunk információhoz jutni, de ez esetben mindenhol visszapattantak a megkereséseink, sem telefonon, sem emailben nem mondhatott senki semmit a sajtónak.
A Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivataltól sem nyilatkozhattak telefonon, helyette emailben kaptunk két linket a tanfolyamról, illetve ugyanitt feltehettük volna kérdéseinket. Mi azonban egyből a Nemzetgazdasági Minisztériumnak írtunk, többek között az alábbiak miatt:
- Pontosan milyen informatikai ismereteket oktatnak majd az egyéves képzés során?
- Hány főben maximalizálják a létszámot?
- Hány tanárra lesz szükség a képzések lebonyolításához? Elképzelhető, hogy a képzőközpontoknak új embereket is alkalmazniuk kell?
- Mennyi pénzből és milyen forrásból valósítja meg ezt a projektet az állam?
Válasz egyelőre nem érkezett, ha ez megtörténik, frissítjük a cikket.
Az ingyenes képzésről hivatalosan egyelőre ezeket lehet tudni:
- az OKJ-s képzések egy évig tartanak
- nappali vagy esti tagozatok indulnak, az esti tagozaton az órákat délutánonként, este vagy hétvégén tartják
- angol vagy német nyelvet oktatnak, emellett a jelentkezők tanulnak kisebb óraszámban informatikai ismereteket és közgazdasági, vállalatirányítási ismereteket is
- két szinten indulnak képzések: a Kis- és középvállalkozások ügyvezetője I. (OKJ 35 345 01) nevű képzésen kezdőről alapfokú nyelvvizsgáig lehet eljutni, a Kis- és középvállalkozások ügyvezetője II. (OKJ 55 345 01) képzésen alapfokú szintről középfokú nyelvvizsgáig
- az I-es szintű képzéshez alapfokú iskolai végzettség és bármilyen szakképesítés/szakmai végzettség (ide értve a régi szakközépiskolákban az érettségi bizonyítvánnyal tanúsított szakmai végzettséget is) kell
- a II.-es szintű képzéshez az előfeltétel az érettségi vagy szakközépiskolai érettségi végzettség és bármilyen /szakmai végzettség (ide értve a régi szakközépiskolákban az érettségi bizonyítvánnyal tanúsított szakmai végzettséget is), és B1 szintű nyelvtudás az oktatott nyelvből. A képzés megkezdése előtt képzésre jelentkező szintfelmérő teszten vesz részt.
- az esti tagozatos képzés végén a résztvevők OKJ-vizsgát tehetnek, de ez nem lesz kötelező, és aki nem vizsgázik le, annak sem kell fizetnie semmit.
Nevezetesen, hogy mindenki jelentkezzen a lehető leggyorsabban, mert rohamtempóban futnak be a hívások és a jelentkezési lapok. Ez utóbbi minden képzőközpont saját honlapján már a főoldalon megtalálható. Egyes helyeken ezt egyszerűbben, máshol kicsit bonyolultabban oldották meg, a Budapesti Műszaki Szakképzési Centrum weboldalán például nagyon felhasználóbarát a jelentkezés.
Aztán: az se keseredjen el, akinek nincs meg a bemeneti követelményekben előírt OKJ-s szakmai végzettsége, mert ezt orvosolja a rendszer. Pénztárkezelő és valutapénztáros végzettséget is lehet szerezni, szintén ingyen, majd ezek után csatlakozni lehet az eredeti, kis- és középvállalkozások ügyvezetőinek szóló képzésbe. Persze felmerül a kérdés, hogy ennek a plusz körnek vajon mi értelme van, de ezt inkább hagyjuk. Illetve fontos még, hogy az, aki ilyen módon szerzi meg az OKJ-s végzettséget, az csak az I-es szintű képzésre jogosult, ami pedig kezdőről alapfokú nyelvvizsgáig készít fel.
A 300 órás tanfolyamból, a hírek szerint úgy 90 informatikai képzés lesz. Ennek milyenségéről hivatalosan a NSZFH weboldaláról ennyit lehet tudni:
Az informatikai képzés célja, hogy a képzésre jelentkező megismerje az internet nyújtotta lehetőségeket, melyeket munkájában tud használni. Ismerjen internetes keresőmotorokat, azok segítségével képes legyen információkat gyűjteni, a megszerzett információkat elektronikusan továbbítani. Munkájában tudja használni a legismertebb elektronikus ügyintézési portálokat. Tudja használni a közösségi háló nyújtotta lehetőségeket mind személyes, mind munkahelyi célokra.
A szakképző központokban annyit mondtak, hogy tudomásuk szerint a Microsoft Office, a Word, az Excel és az Outlook használatára oktatják majd a résztvevőket. Amire egyébként, – egyeseknek bármely banálisan is hangzik – nagy szükség van ma Magyarországon.
A legutóbbi PISA-jelentés szerint a 15 éves magyar diákok hatvan százaléka digitálisan írástudatlan. Az Európai Unióban mi nyújtottuk a legrosszabb teljesítményt. És akkor azokról már nem is beszéltünk, akik már rég kijöttek az oktatás rendszeréből, nekik ugyanis még nehezebb pótolni ezt a tudást. Szóval alapvetően nagy szükség van az ilyen típusú képzésekre is, ám a képzés tartalmáról, a megszervezéséről, a tényleges hatékonyságáról azonban még semmit nem lehet tudni, így erről nem tudunk érdemben véleményt mondani, de egy biztos, hogy a magyar munkaerőpiacon ez jelentősen nem fog változtatni – nyilatkozta Horváth Ádám az Informatikai Vállalkozások Szövetségének oktatási igazgatója.
Az IVSZ már a következő lépcsőfokon munkálkodik. Ahogy korábbi cikkünkben kifejtettük ugyanis, az informatikai munkaerőhiányért jó részben a piramis legalja a felelős. A legnagyobb hiány azokból az emberekből van, akik középfokú szakmai végzettségűek, dolgoznak egy bizonyos területen, de rendelkeznek vagy egy adatkezelési vagy egy hálózatmenedzsmenti informatikai szakmai végzettséggel, amit tudnak alkalmazni. Példaként említhetnénk egy péket, aki képes egy robotkemencét üzemeltetni és programozni, vagy egy cipészt aki le tudja fejleszteni a saját weboldalát. Belőlük most úgy 10-15 ezer főre lenne szükség.
Horváth Ádámék pedig talán jó úton járnak, mert a folyamat és a tárgyalások elindultak, így hamarosan ilyen jellegű kiegészítő képzések is indulhatnak az állam támogatásával.
