Közélet

A migránsozás miatt is kell a KDNP-nek a vasárnapi boltzár

Gyenge kísérlet a vasárnapi boltzár KDNP-s újratöltése, a társadalom egyszer már elutasította az ötletet, az meg is bukott. Akkor miért erőltetik ezt újra? Szakértőket kérdeztünk.

Semjén Zsolt, a KDNP elnöke hétfőn az ATV-nek azt mondta, sok százezer ember van, akit a vasárnap elvétele megfoszt attól, hogy a családjával lehessen.

Szerinte bebizonyosodott, hogy a vasárnapi boltzár miatt nem voltak elbocsátások, és az semmilyen negatív hatással nem volt a gazdaságra. Viszont szerinte a családok sokkal több időt töltöttek együtt hétvégén és még a turizmusnak is jót tett.

Nem adjuk fel, folytatjuk a küzdelmet, a kulcsdolog az, hogy a társadalmat kell meggyőzni a vasárnapi pihenőnapról

– mondta.

Egyszer már megbukott

Megkérdeztük a hipermarketláncok közül a Tescót, Spart, illetve a diszkontok közül a Lidlt és az Aldit, hogy kommentálják a KDNP régi-új ötletét, de nem kívántak nyilatkozni. Vámos György, az Országos Kereskedelmi Szövetség elnöke szerint, a társadalom többsége – felmérések szerint legalább kétharmada – nem támogatja a vasárnapi boltzárat. Azt mondta a 24.hu-nak, hogy az emberek többsége nyitvatartás-párti, és mégiscsak a vásárlók szavát kellene tiszteletben tartani ebben a kérdésben.

Szerinte a KDNP értékrendje olyan, hogy soha nem fognak letenni arról, hogy vasárnap kevesebbet kelljen dolgozni, például az építőiparban is. Hangsúlyozta: ez az értékrend önmagában pozitív, de ő más véleményen van.

Vámos úgy vélte, hogy a vásárlóknak és a gazdaságnak is az a jobb, ha nyitva vannak a boltok vasárnap. Szerinte Semjénnek önmagában igaza van, hogy nem voltak tömeges elbocsátások a boltzár miatt, bár ez nem pontosan fedi a valóságot. Az elbocsátás ugyanis munkajogi kategória, általában az alkalmazottakat szokták elbocsátani. Csakhogy a kiskereskedelemben főként vállalkozók dolgoznak, akiket nem elbocsátanak, hanem bezárják a boltjukat, azaz csődbe mennek. És tény, hogy a kormány miatt sok egyéni vállalkozó, segítő családtag, vagy négy főnél kisebb cég zárta be a boltját, mondta.

Háromezer kisbolt tönkrement, a foglalkoztatottak száma 15 ezerrel csökkent. Tehát a boltzárnak igenis volt negatív hatása a gazdaságra

–         mondta Vámos György a 24.hu-nak.

Vámos úgy vélte, a boltzár hozadéka volt az is, hogy a kis- és közepes vállalatok számára egyáltalán nem javultak a piaci lehetőségek, holott korábban volt egy ilyen kormányzati szándék, ti. az ő védelmükkel is indokolták a módosítást. Ma már látjuk, hogy ez éppen az ellentétes hatást érte el, mondta. Összességében a vasárnapi zárva tartás időszaka nem okozott piaci veszteséget a kiskereskedelmi szektornak, mivel a gazdaság fejlődésével, évi 5 százalékkal bővült a forgalom 2015-ben. Vámos a boltzár turizmust fellendítő hatásáról csak annyit mondott: ő nem turisztikai szakértő, de szerinte a nyitott bolt, például a Balatonnál, az éppen egy turisztikai vonzerő.

Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter, Simicskó István honvédelmi miniszter és Harrach Péter, a KDNP frakcióvezetője (b-j) a vasárnapi boltzár eltörléséről szóló javaslat szavazása előtt az Országgyűlés plenáris ülésén 2016. április 12-én. MTI / Kovács Attila
Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter, Simicskó István honvédelmi miniszter és Harrach Péter, a KDNP frakcióvezetője (b-j) a vasárnapi boltzár eltörléséről szóló javaslat szavazása előtt az Országgyűlés plenáris ülésén 2016. április 12-én. MTI / Kovács Attila

Mindent a migránsozás határoz meg

Politikai elemzők szerint a vasárnapi boltzár újratöltésével a migránsozás miatt ért kritikákat akarja tompítani a KDNP. Reiner Roland, az Integrity Lab politikai elemzője szerint az utóbbi időben felerősödött a keresztény értékek számonkérése a kormányon – köszönhetően Ferenc pápa menekültekkel kapcsolatos, befogadáspárti álláspontjának – ez alighanem a KDNP-n csapódik le leginkább.

Erre a kritikára lehet egyfajta kísérlet a szabad vasárnap gondolatának újraélesztése, egy pozitívnak szánt intézkedés, amelyet Semjén részben a kereszténységre hivatkozva akar bevezetni

– mondta a szakértő.

Reiner szerint politikai szempontból ugyanakkor erősen kétséges az egyszer már megbukott kísérlet újra felmelegítése. Egyrészt azért, mert a boltzár megosztó a kormányon belül – Varga Mihály kitartóan ellenzi -, másrészt a társadalom többsége valóban nem támogatja a vasárnapi boltzárat.

A tavaszi visszavonás taktikai jellegét Semjén Zsolt is elismerte: akkor a kormány jogosan félt attól, hogy az MSZP-s aláírásgyűjtés nagyon komoly lendületet kaphat, mondta Reiner. Kérdésre válaszolva elmondta: több ok is állhat annak a hátterében, hogy most jött elő ezzel újra Semjén.

Egyrészt ez láthatósági kérdés – a KDNP-nek nincsenek sikeres ügyei, a boltzárat már az előző, 2010-es ciklusban is akarták, akkor nem lett belőle semmi, illetve Hoffmann Rózsán keresztül sokáig a párthoz kötött oktatáspolitika az egyik legkevésbé sikeres terület.

A másik, politikai szempont az lehet, hogy az MSZP-s földügyi népszavazás úgy tűnik, sikertelen volt, így megerősödhetett az a vélemény a kormányzati körökben, hogy egyáltalán nem biztos, hogy egy esetleges vasárnapi boltzár eltörlésére vonatkozó kezdeményezés sikeres tudna lenni. Más kérdés, hogy mennyire lehet ezt a kettőt összehasonlítani: bár a földügynek próbáltak országos jelentőséget adni, mégis kevés embert érintett, a boltzár viszont lényegesen több választót érintett közvetlenül.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik