Földalatti
Az 1896-os ünnepségek több hónapon át tartottak. Május 3-án Ferenc József nyitotta meg Európa első számú motorkocsis üzemű földalatti vasútját. Kevesen tudják, de az irány is más volt: mivel akkoriban még a balra tarts! elv volt életben, így – a mostanihoz képest – a másik oldalon kellett lemenni a szerelvényekhez. 1955-ben a 2-es metró építése miatt arrébb tették a Deák Ferenc téri állomást, a felszabaduló űr helyén található ma a Földalatti Vasúti Múzeum. A vonalhosszabbítást 1970-ben hagyták jó, és ’73-ban adták át az új, Mexikó úti végállomást. Többször felmerült, hogy a vonalat meghosszabbítják: a jobb átszállási kapcsolatok miatt a Vigadó tértől (2-es villamos) egészen az 1-es villamosig érne.
Műcsarnok
A Műcsarnokban folyamatosan vannak kiállítások (az egyikről mi is írtunk nemrég), az első pedig 1896. május 4-én nyílt meg – akkorra készült el ugyanis a Hősök terén álló épül Schickedanz Albert műépítész tervei szerint. Alapterülete 2300 négyzetméter, 1989-ben pedig a lépcsőjén történt meg Nagy Imre és társainak újratemetés előtti felravatalozása. A műemléképületet 1991-1994 között rekonstruálták, jelenleg pedig egyedül ez fogad látogatókat – a vele szemben álló Szépművészeti Múzeumot ugyanis éppen felújítják.
Iparművészeti Múzeum
Akinek volt már dolga a Corvin negyed közelében, az biztosan elmélázott már kicsit az Iparművészeti Múzeum díszes tetőszerkezetén. Az épületet Lechner Ödön és Pártos Gyula tervezték, az október 25-i megnyitón pedig Ferenc József is részt vett – ez volt a millenniumi ünnepségsorozat záróeseménye. A múzeum annyira elismert és népszerű volt, hogy két évvel később már Toulouse-Lautrec is kiállított benne.
Szabadság híd
A Szabadság hídról a szokásosnál többet cikkeztünk mostanában. Ennek a legfőbb oka az, hogy június közepén lezárták az autó- és villamosforgalom elől, így a gyalogosok és a bringások vehették birtokba. Volt itt minden: piknik, salsa és jóga is. Korábban Ferenc József híd, illetveFővám téri híd volt a neve, 1896-ban pedig ez volt a harmadikként átadott közúti átkelő. Létrejötte a Margit hídnak köszönhető: az ott beszedett hídvámokból telt az építkezésre. A villamosforgalom az átadás (október 4-e) után bő másfél évvel, 1898-ban indult meg, a 49-es villamos például anno a Nyugati és a Kelenföldi pályaudvar között közlekedett.
Budavári Palota
Június 6-án Ferenc József letette a Budavári Palota új, nyugati szárnyának (a mai Országos Széchényi Könyvtár épületének) alapkövét, majd a következő napon, 7-én 11:30-kor a király fogadta a főispánokat és a főváros küldöttségét a Budai Várban – írja az Országos Széchenyi Könyvtár blogja. 1987 óta része a Világörökségnek, kiépítése után pedig több mint ezer gazdagon díszített királyi lakosztály volt benne.
A Parlament kupolája
Bár már akkor is időszerű volt, az 1867-es kiegyezés után az Országház tervét lesöpörték az asztalról. 1896 viszont egész jó apropónak tűnt, így ki is írtak egy pályázatot, amit Steindl Imre terve nyert meg. A Kossuth teret akkor Tömő térnek hívták, arról pedig egy 1880-as törvénycikk rendelkezett, hogy az új épületet oda kell felhúzni – igaz, akkor nem szabták meg, hogy a Dunával párhuzamos vagy arra merőleges legyen. A Parlament kupolája az 1896-as ünnepségek alatt készült el (ekkor tartották az első ülést) és 96 méter magas lett- utalva az ezredfordulóra.
Konstantinápoly Budapesten
Viszonylag kevés információ maradt fent a Gellérthegy lábánál elterülő szórakozókomplexumról, az viszont igen, hogy a felsoroltak közül ez élt a legkevesebb ideig: tavasszal nyitott és ősszel (a szúnyoginváziónak és a pénzügyi gondoknak köszönhetően) be is zárt. A füzes-ligetes szigeten kávé- és pezsgőpavilonok, beöltözött szereplők, zenekarok és tűzijáték fogadta a vendégeket – írja az egykor.hu. Ma a Budapesti Műszaki Egyetem kampusza található a helyén.
Vajdahunyad vára
Az épületegyüttes Alpár Ignác tervei alapján készült el 1896-ra: a szoros határidő és a takarékosság miatt főleg fából épült meg. Mivel azonban meglehetősen népszerű lett, így 1904 és 1908 között tartósabb anyagokból újjáépítették. Mai, közkeletű nevét a legjellemzőbb részéről, a vajdahunyadi várat mintázó főhomlokzatáról kapta.
Nagykörút
Budapest ma már elképzelhetetlen a Nagykörút nélkül, de nem mindig volt ez így: egészen az 1867-es egyesülés utánig kellett várni, hogy felmerüljön rá az igény. A felülete 180 ezer négyzetméter. ami elég beszédes, ha mellétesszük azt, hogy a Városligeté 120 ezer körüli. Az építkezések 1872-ben kezdődtek, és mivel nem állt tőkeerős társaság mögötte, és a városnak sem volt elég pénze utakat kisajátítani és új épületeket felhúzni, utóbbiból az első tizenkét évben mindössze 23 épült. A körutat végül 1896-ban adták át (igaz, utána még építettek hozzá), az egyes szakaszok pedig a Szent István körút kivételével arról a városrésztől kapták a nevüket, amelyeken átvágnak (például a Ferenc körút Ferencvároson, az Erzsébet körút Erzsébetvároson).
Ybl Miklós szobra a Várkert Bazárnál
A szobrot a Magyar Mérnök és Építészegylet kezdeményezésére állították fel – írja a Budapestcity.org. Végül Mayer Ede terve nyert, a mű talapzata (440 cm) pedig mészkő, maga a szobor bronz és 310 centiméter magas. Ybl jobb kezében körző, a balban pedig tervrajzok láthatók. Szeptemberben avatták fel.
