Közélet

Tragikus a magyar nők helyzete: két hónapig ingyen dolgoznak

Bizonyára mindenkinek van egy története arról, hogy a családjában, ismerősei, barátai között milyen igazságtalanság történt, mert egy nő ugyanazért a munkáért kevesebbet kapott, mint férfi kollégája. Felháborodunk ezen, aztán lapozunk, mintha mi sem történt volna. És valóban nem is történik semmi.

Ezen szeretne most változtatni a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASzSz) – kiállnak az egyenlő értékű munkáért egyenlő bért elve mellett, és kampányt hirdetnek.

Két hónapig ingyen dolgoznak a nők

Arról, hogy a nők mennyivel is kapnak kevesebbet ugyanolyan értékű munkáért, mint a férfiak, igen eltérő adatok állnak rendelkezésre, tudtuk meg a „Bérkülönbség – nem csak pénz” címmel hétfőn tartott konferencián a MASzSz női tagozatának vezetőjétől, Hercegh Máriától. Az Eurostat például 3-30 százalék közötti bérkülönbséget mutatott ki az Európai Unió különböző országaiban, az uniós átlagos bérkülönbség pedig 16,1 százalékos volt (ez a 2014-es legfrissebb adat).

Magyarországon összességben 15,1 százalékkal kevesebb bért kapott egy nő ugyanolyan értékű munkáért, mint egy férfi. Van egyébként javulás, mert 2013-ban 18,4 százalékos különbséget mutattak ki. Igaz, 2008-ban viszont ennél kicsivel jobb volt a helyzet, 17,5 százalékos eltéréssel. Más statisztikák Magyarországot nézve 3,8 és 31 százalék közötti különbségeket jeleznek.

Kiharaptak egy darabot

És nehogy azt higgyük, hogy minél képzettebb egy nő, annál nagyobb esélye van arra, hogy ugyanolyan értékű munkáért ugyanannyi bért kapjon, mint egy férfi, a menedzserek körében akár 50 százalékos is lehet a különbség. Meg azt se felejtsük el, hogy ez a nemek közötti eltérés később még erőteljesebben megmutatkozik a nyugdíjakban is, szintén a nők kárára.

Ha a 15,1 százalékos különbségből indulunk ki, akkor az lefordítva azt jelenti, hogy a nők éves szinten majdnem két hónapig ingyen dolgoznak. Ezért is lesz a MASzSz egyenlő munkáért egyenlő bért kampányának jelképe egy százforintos pénzérme, amiből „kiharaptak” egy darabot.

Sokkal több, mint pusztán meg nem kapott bér

A női tagozat elnöke szerint ez a meg nem kapott bér sok mindent jelent:

  • Az emberi méltóság sérelmét.
  • Azt, hogy pusztán azért, mert nő az ember, kevesebbet ér.
  • Azt, hogy „leosztályozzák” a női munkát.
  • Kiszolgáltatottá tesz.
  • Megbélyegez.
  • Diszkriminál.
  • Alacsonyabb nyugdíjat jelent,
  • és nincs semmi ésszerű indoka.

Hercegh Mária kitért arra is, hogy az EU alkotmányában rögzítették: egyenlő értékű munkáért egyenlő bér jár, nőknek és férfiaknak is. Sokat mondó, hogy a magyar Alaptörvényből ez a mondat ma hiányzik. Csak az szerepel, hogy a férfiak és a nők egyenjogúak, valamint hogy az esélyegyenlőség megvalósítását külön intézkedésekkel segítik. Persze ezek alapján is számon kérhető (lenne) a bérkülönbség, nemcsak nők és férfiak vonatkozásában, hanem pl. a közmunkásoknál is.

Arra is számos okot hallhattunk a konferencián, hogy vajon miért kap egy nő kevesebb bért. Íme néhány példa az elhangzottak közül:

  • Mert a társadalom „beárazta”.
  • Mert magasról teszünk az EU ajánlásaira.
  • Mert a munkaköri besorolás is torzít.
  • Mert a közszférában ugyan van bértarifa, de el lehet tőle térni.
  • Tól-ig béreknél garantált a különbség a nők kárára.
  • Mert titok, hogy ki mennyit keres, átláthatatlan a bérrendszer.
  • Mert míg a nők 100 helyett 80-at mernek kérni, addig a férfiak 130-ról indítanak.
  • A nők zöme eleve olyan pályát választ, ahol kisebb a bér.
  • A nőre hárul a családban a gondozás, ezért háttérbe szorul a munkaerőpiacon.
  • Részmunkaidő.
  • Üvegplafon.
  • Sztereotípiahegyek, stb.

Hercegh Mária szerint a megkülönböztetésre nemet kell mondani, azaz 1 százalékos különbség sem elfogadható. Kiindulópontként megbízható statisztikákra volna szükség (munkakörhöz köthető átlagbérek, nemek szerinti bontásban is), ahhoz pedig kötelező adatszolgáltatásra (pl. online Bérbarorméter, ami most önkéntes). A munkáltatókat pedig ösztönözni kellene.

Sokkal szegényebbek

A Policy Agenda (PA) politológusa, Kiss Ambrus szerint rendszerhibáról van szó, nem egyszerű anomáliáról, amit jogi úton kezelni lehetne. Társadalmi felfogásbeli különbség van a probléma mögött, és arra nem lehet számítani, hogy a munkáltatók majd lépnek ez ügyben, hiszen őket csak a profit érdekli. A kormány sem fog tenni, mert majd azzal jön, hogy a piac megoldja. És ha a szakszervezetek az üzleti tervet védik, akkor sem lesz eredmény – tette hozzá.

Beszédes adalékkal is szolgált annak érzékeltetésére, mit is jelent a bérkülönbség. Tavaly társadalmi szinten a magyarok 41,5 százaléka élt létminimum alatt (ezt a statisztikát a PA készítette, mert a KSH felhagyott vele). A kétszülős, gyerekes családoknál ehhez képest 58 százaléknyian szorultak a létminimum alá, míg az egyszülős családoknál, ami jellemzően anyát és gyerek(ek)et jelent, már 75 százalék volt az arány, vagyis négyből három család élt létminimum alatt.

Arra is felhívta a figyelmet, hogy a bérkülönbség több módon jelentkezik, vannak nagy területi, Nyugat- és Kelet-Magyarország közötti, nemek, vendégmunkás-hazai munkás közötti, illetve közmunkásokat érintő különbségek is.

Fotó: Thinkstock
Fotó: Thinkstock

Kilencből egy sem

Az Egyenlő Bánásmód Hatóságtól (EBH) Gregor Katalin bemutatta, hogy milyen jogszabályi helyek hogyan írják elő a védett tulajdonsággal rendelkezők (pl. nem, faj, vallási hovatartozás, stb.) védelmét, és példákat is hozott arra, mikor, milyen feltételek mellett bizonyítható az, hogy valaki diszkrimináció áldozata lett, illetve mikor nem. Az utóbbi 3 évben mindössze 9 olyan ügy volt, amikor nők tettek panaszt az EBH-nál bérezéssel kapcsolatos diszkrimináció miatt, és mind a kilencet elutasították, mert nem sikerült bizonyítani, hogy indokolatlan volt a különbség. Szerinte több megalapozott panaszra lenne szükség.

Ne értékeljék le a nőket!

A fordulat, hogy az alacsonyabb bérrel „leértékelik a nőket”, Gurmai Zita MSZP-s politikustól származik, aki az uniós szocialista párt nőszervezetének elnöke 2004 óta. Mint mondta, a kérdés az unióban sem megoldott még, de ott legalább foglalkoznak vele.

Hangsúlyozta, a szegénység nőarcú,és nem szűnik meg, hanem a nyugdíjra még tovább nyílik az olló. Beszélt arról is, hogy kvázi büntetik a gyerekes nőket, mert minél több gyereket vállal valaki, annál nagyobb bérkülönbséget tapasztalhat meg nőként. Kitért arra is, hogy már kicsi kortól belenevelik a gyerekekbe, hogy nőként kevesebbet érnek majd, amin szintén változtatni kell. Többek között megemlítette, mennyire nincs rendben, hogy bár több a diplomás nő, mégis hátrányban vannak a munkaerőpiacon.

Az EU-ban azt szeretnék elérni, hogy évente 2 százalékkal csökkenjen a nők és férfiak bére közötti különbség, amíg el nem tűnik. (Kordás László Magyarországra ilyen konkrét célokat még nem fogalmazott meg.) Gurmai Zita azt is megemlítette, hogy két férfi képviselőtársa a magyar parlamentnek be fog nyújtani egy indítványt, ami az egyenlő munkáért egyenlő bér elvét fektetné le.

A kormány nem volt fogékony a témára

Az Európai Unió 2014-ben kiadott egy ajánlást arra, hogyan, milyen lépéseken keresztül lehet elkezdeni és elérni a nők és férfiak közötti bérkülönbség felszámolását. A nyugati országok ezt az ajánlást még abban az évben a magukévá tették, és léptek is a cél érdekében. A magyar kormány azonban nem eddig állt be ebbe a sorba.

Mint a MASzSz elnöke, Kordás László megemlítette, kezdeményezésükre ugyan a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumán (VKF) a kérdést napirendre tűzte már egyszer, de ennél sokkal tovább nem jutottak. A kormány nem volt partner abban, hogy végigtárgyalják, és hogy cselekvési tervet készítsenek. Nem támogatták a szakszervezet azon javaslatát sem, hogy a munkáltatóknak adatot kelljen szolgáltatniuk az azonos munkakörben foglalkoztatottak béréről.

(Jelzés értékű, hogy a konferenciára meghívták a kormány és a munkáltatói oldal képviselőjét is, de ők nem jöttek el.)

Ne legyen titok

A MaSzSz női tagozatának elnöke szerint az elmúlt 26 évben a magyar társadalom és a szakszervezetek is részt vettek a bérek körüli titkolózásban. Többen is jelezték, szerintük sincs rendben, hogy nem lehet megtudni, hogy egy bizonyos munkakör mennyit ér, mennyit lehet keresni vele. Főleg, hogy az unióban van arra példa, hogy az álláshirdetéssel együtt a fizetést is fel kell tüntetni. Ez Magyarországon nincs így, ami hátrányba hozhatja a munkavállalókat és diszkriminációhoz vezethet Hercegh Mária szerint.

A szakszervezet most azt szeretné, ha lennének elérhető adatok (Bérbarométer), és ezek alapján azt is pontosan lehetne tudni, mekkora is a bérkülönbség férfiak és nők között. Véleményük szerint ez nem okozna jelentős pluszadminisztrációt – minimális kiegészítés kellene a jelenleg is kötelezően leadandó adatokhoz. A statisztika pedig arra is jó lenne, hogy a munkavállalók (férfiak és nők) előre tudnának tájékozódni róla, hogy adott munkakörben mennyi az átlagos bér egy-egy térségben.

Kampányt hirdet a szakszervezet

Rátérve a bértárgyalás témájára Kordás László megemlítette, hogy a kormány tavalyi ígérete ellenére az idén is előbb fogadta el az adó- és költségvetési törvényt, mint hogy a bérekről egyeztettek volna, így ez őszre maradt. Csakhogy emiatt megint csak egy behatárolt mozgástérben tudják majd érvényesíteni a munkavállalók érdekeit a bértárgyalásokon.

A MaSzSz már megkezdte a felkészülést az őszi bértárgyalásokra, és azt szeretné, ha a nők és a férfiak közötti bérszakadék csökkentéséről is egyeztetnének – tette hozzá. És ezzel párhuzamosan országos kampányt indítanak, amibe számos szervezetet bevonnának. Az elnök szerint ugyanis a piac nem fogja megoldani a problémát.

A másik céljukról sem tettek le: a MaSzSz évek óta szorgalmazza, hogy a minimálbér érje el a létminimumot. A szakszervezet 3 éves bérfelzárkóztatási programot javasolt, ami elől a munkaadók eleinte elzárkóztak, azonban mostanra már Dávid Ferenc, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) elnöke is 3-5 éves, béremelési, járulékcsökkentési csomagot szorgalmazott – idézte fel Kordás László.

A profit kárára is, de emelni kell a béreket

A szakszervezeti vezető szerint meg kell állítani a magyar munkavállaló kizsákmányolására épülő folyamatot, mert a munkáltató nem béremelésben gondolkodik, hanem abban, hogy vendégmunkásokat hozzon be az országba, akik aztán eszközként szolgálnának a bérek alacsonyan tartásához. Ez konzerválná azt a helyzetet is, hogy 500 ezer magyar külföldön keresi a boldogulás lehetőségét – tette hozzá.

A MaSzSz szerint csökkenteni kellene a bérekre rakódó terheket, hogy tudjanak emelni a vállalkozások, valamint belátható időn belül egy számjegyűvé kellene tenni a személyi jövedelemadót, legalább az átlag és az az alatt keresők részére – szögezte le.

Határozottan kiállt amellett is, hogy a munkáltatóknak egy olyan mértékű (gazdasági növekedést és inflációt meghaladó) bérfejlesztést kellene vállalniuk, amely valódi felzárkóztatást jelent, és képes itthon tartani a munkavállalókat, a fiatalokat. Ehhez nem kell más, csak a munkáltatóknak egyszerűen le kell mondaniuk a közösen megtermelt profit egy részéről. Szerinte ez lenne méltányos.

Ajánlott videó

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik