Csütörtök délután jelent meg az Együtt sajtóközleménye, amiben azt írták, az MTI már sokadik alkalommal elfelejtett tudósítani a párt sajtóeseményéről. Aznap volt ugyanis a Kossuth téren annak a vándorkiállításnak a megnyitója, ami Orbán Viktor vagyonosodását mutatja be. Az eseményre elment az MTI tudósítója, sőt, még kérdezett is a párt elnökétől, azonban végül mégsem adtak hírt az eseményről.
Hogy mire hivatkoztak? A párt állítása szerint:
Az eseménnyel kapcsolatban megkerestük az MTVA-t, hogy valóban ennek köszönhető-e, hogy nem tudósítottak a Kossuth térről, cikkünk megjelenéséig azonban nem kaptunk választ.
Polyák Gábor jogász, a Mérték Médiaelemző Műhely vezetője a 24.hu-nak azt mondta, természetesen létezik olyan, hogy szerkesztői szabadság, erre nyugodtan hivatkozhatnak is, de furcsa, hogy mindig csak olyan esetekben teszik, amikor kormánykritikus eseményről kellene tudósítani.
Szerinte a probléma az, hogy amíg sok médiaszolgáltató rengeteg forrásból dolgozik, regionális újságok és rádiók számára külön csomagot állít össze az MTI, így a befolyásuk a helyi médián keresztül jelentősen nagyobb annál, mint hisszük. És bár optimista gondolat az, hogy az újságírók több forrásból is tájékozódnak, szerinte ugyanakkor ez nem jelenti azt, hogy az emberek az elhallgatott információkról is értesülnének.
“Magyarországon alapvetően két csoportra oszthatóak az emberek, ha tájékozódásról van szó. Vannak azok a sajtóorgánumok, akiknek rendelkezésére áll rengeteg más forrás az MTI-n kívül, és vannak, akik kizárólag az állami hírügynökségre hagyatkoznak. Ilyenek például a regionális, helyi lapok. Nem biztos tehát, hogy azok vannak többen, akikhez eljutnak olyan hírek is, amiket nem közölt az MTI, sőt.”
Polyák szerint főleg a belpolitikai hírek és a menekültválság kapcsán az MTI nem hírügynökség, hanem kormányügynökség, a kormány üzeneteinek szócsöve.
Nem egy monopolhelyzetben lévő klasszikus hírügynökség logikája szerint gondolkodik a rendszer. Hanem abból indul ki, hogyan kell működnie egy kormánypropaganda gépezetnek.
Ellenzék, köszönjük a részvételt!
A jogász szerint a távirati iroda minden ponton “beteg”, így nehéz jogi megoldásokban gondolkodni vele kapcsolatban, viszont nem lehet egyedül a kormányt hibáztatni a hibás működési elvekért. Az MTI felett áll ugyanis egy kuratórium, amiben ellenzék által delegált tagok is ülnek, igaz, a döntést befolyásolni nem tudják, hiszen mindig kisebbségben maradnak.
Legalább hangosan sikítozhatnának, de nem teszik. Én sem értem, miért.
A Mérték Médiaelemző Műhely vezetője úgy gondolja, látni azokat a pontokat, ahol az ellenzéki tagok fel tudnának szólalni, kötelességük lenne jelezni a visszaélés szerű magatartásokat. Nem érti, miért ülnek ott, mi több, miért nem szólalnak fel. Szerinte a tagok vannak olyan pozícióban, hogy lenne súlya annak, ha kiállnának a többség ellen.
Pénzt kapnak azért, hogy ott ülnek, mondhatnák azt, hogy viszontlátásra, közpénzen ne hallgassak!
Nem ez az első eset, hogy összetűzésbe került egy párt és az MTI, legemlékezetesebb valószínűleg az, amikor nem hozták le az Együtt közleményét a Rogán-Portik ügyről. Ugyan Juhász Péter alperesként érintett is volt az ügyben, személyiségi jogokra hivatkozva nem közölték a hírt. Ráadásul ugyanebben az ügyben a minisztérium álláspontja megjelent az MTI-ben, de ebből is kimaradt Juhász. És míg magát a hírt nem hozták le, azt, hogy a minisztérium szerint egy szó sem igaz belőle, már igen.
Közpénzből közszereplő
Az LMP-nek sem kedvez sokszor a hírügynökség, bizonyítja ezt – a többi közt – az is, hogy nem közölték Sallai Róbert Benedek fakivágásokról szóló tiltakozó közleményét. Egyetlen név miatt: Tiborcz István. Orbán Ráhel férje úgy kapcsolódott az ügyhöz, hogy a hozzá köthető turai kastélynál is fakivágással indultak a munkálatok. Az MTI kifogása az volt, hogy Tiborcz nem közszereplő, a beruházás pedig magánterületen van. Ezért kérték az LMP-s képviselőt, hogy Tiborcz neve nélkül küldjék el újra a közleményt.
Csak hogy a teljes ellenzék felvonuljon, tavaly decemberben a Demokratikus Koalíció közleményét bojkottálták. Hiába mondta ki a bíróság, hogy Habony Árpád közszereplő, az MTI nem jelentette meg a párt “Miből jár egy feltételezett ibizai drogdiszkóba Orbán tanácsadója” című közleményét, a miniszterelnöki tanácsadó személyiségi jogaira hivatkozva.
Ha félremagyarázásról van szó, nincs politikai hovatartozás
Naiv lenne azt gondolni, hogy csak ellenzéki szereplők kerülhetnek szembe az MTI-vel, idén májusban még Kövér László is szembeszállt az állami hírügynökséggel. A Szoptatás Világnapjának tiszteletbeli fővédnöke úgy érezte, félremagyarázták szavait, amikor azt írták, szerinte az internet és a média halálos fenyegetést jelent a demokráciára. A házelnök ezt azon nyomban megtorpedózta, mondván, félreértelmezés vagy tudatos félremagyarázás történt. Az MTI gyorsan tanult a hibájából, javították a “félreértelmezett” tudósítást.
Feltehetően ezek miatt sem véletlen, hogy akárki nem dolgozhat a kormány hírügynökségénél. Májusban nyilatkozott egy volt MTI-s tudósító, Kárpáti János, aki akkor azt mondta, ajánlatos a felettesekkel előre megbeszélni, ki milyen kérdéseket tesz fel a kormány tagjainak. Kárpáti szerint ő azért nem mehetett el Orbán brüsszeli sajtóeseményeire (nem, nem a Kósáéra), mert olyat kérdezett tőle, amit nem egyeztetett előre. 1981 óta dolgozott az MTI-nél, 35 év után menesztették.
Ez nem közmédia, hanem kormánymédia
– fogalmazott az elbocsátott tudósító.
Azonban nem Magyarország az egyetlen, ahol szokatlanul egybemosódik a kormánymédia és a közmédia fogalma. Kínában például július végétől már csak az állami hírügynökség forrásait felhasználva írhatnak politikai ügyekről. A hatóságok szerint a független újságírás gyenge színvonala miatt volt szükség erre az intézkedésre, így bizonyos “érzékeny témákról” csak az állami hírügynökség anyagai alapján írhatnak.
A lényegből azért szerencsére nem maradunk ki
Amíg ilyen volumenű közéleti hírek ki-kimaradoznak az MTI repertoárjából, csütörtökön és pénteken például ezekről értesülhettünk az állami hírügynökségnek köszönhetően:
- Skarlát íbiszek keltek ki a Szegedi Vadasparkban,
- A bőrcsomósodáskór emberre nem veszélyes,
- Új csőröscetfélét azonosítottak a Csendes-óceánban,
- Egy horvát család verekedett össze Bükfürdőn,
- Merovin-kori temetőre bukkantak Észak-Franciaországban.
