Szerinte nem különös, hogy egy filozófus legyen a Közgáz élén. A hirado.hu-nak adott interjúban azt mondja, jó, ha egy rektornak határozott elképzelése van arról, hogy a világban, ahol élünk, mi számít tudásnak, milyen oktatási program kell. Filozófusként a szaktudományos megközelítéstől eltérő a tudásfelfogása. Nem veszi kész tényként, hogy
a közgazdaságtan annyira egzakt tudomány, mint ahogy az a társadalomban elterjedt, még akkor sem, ha benne van a matematika.
Lánczi természetesnek nevezi, hogy kezdetben ódzkodva fogadták, megosztó volt a jelöltsége, majd ellenszavazat nélkül, kihívó nélkül választották meg. Ezt az magyarázza, hogy egyetemi karrierje mellett a közéletből is ismert.
Minden, így még egy rektorválasztás is politikai kérdésként merül fel. Nem tudom egyébként, hogy a kritikusok akkor is ugyanezt mondták-e, amikor Mészáros Tamás volt a rektor, egyben az ÁPV Rt. elnöke,
Nem ideológus, nem értelmiségi
Azt csak egy értelmiségi klisének tartja, hogy a kormány fő ideológusaként tartják számon. Ő még értelmiséginek sem tartja magát, ideológusnak végképp nem. Szerinte azt, hogy éppen ki a fő ideológus a napi politikai érdekek döntik el.
Hol Tellér Gyulát nevezik annak, máskor Schmidt Máriát, valamikor meg engem, éppen azt, akit a kormánnyal nem rokonszenvezők szeretnének egy kicsit sárral bekenni.
Filozófusként azért nem tartja magát értelmiséginek, mert ezzel a szóval jellemzik már régóta azokat, akik kritikai potenciállal bírnak és
az ész univerzalitása alapján felhatalmazva érzik magukat, hogy megnyilvánuljanak közügyekben, befolyásolják azokat vagy akár meghatározzanak politikai irányokat. Természetesen mindenkinek lehet véleménye, el is lehet azt mondani vagy le is lehet azt írni – én is megteszem –, de a politikának van egy autonómiája.
Ez azt jelenti, hogy mivel a politikus dönt, övé a felelősség. Az értelmiségi lét csak egy politikai szerep. Akinek viszont nincs felelőssége, az ne csináljon úgy, mintha lenne – teszi hozzá.
A Corvinus (is) jobban teljesít
Saját szerepéről azt mondja, hamarosan rektor lesz (július 1-jétől – a szerk.) és tele van tervekkel. Közép-Európa legjelentősebb egyetemévé tenné a Corvinust. Bár ettől még messze van az egyetem, optimista. Szerinte a jövőben a Corvinus attól lehet vonzóbb, ha elsősorban olyan kérdésekkel foglalkozik,
Úgy látja, a régió országai nagyon hasonló problémákkal néznek szembe. Szeretné, ha több közép-európai diák jönne, és a magyar hallgatóknak is lehetőséget adna külföldön. Közös projektekben, kutatásokban gondolkodik, mert lát egy intellektuális rést Oroszország és az EU fejlettebb részei között, azt betöltve rá lehetne irányítani a figyelmet a régió gondjaira. Azt gondolja, három, öt éven belül már látható lesz, mire jutnak az új iránnyal.
Az interjúban Orbán Ráhel óráiról nem kérdezik, mégis kiderül, miért van szükség fiatal oktatókra. Mert ki kell tölteni egy generációs rést, mivel a rendszerváltás után kirajzás történt az egyetemekről. Sokan jobb lehetőségeket láttak a piacon, ezért mára egy generáció hiányzik a felsőoktatásból.
A 45 és 65 közötti korosztályban relatíve kevés a magasan minősített oktató, ami számos problémát okoz.
Rendet akar, több bér=több munka
Elismeri, hogy alacsonyak a tanári fizetések, tízből kilenc embernek ezért van második, harmadik állása. A stratégiai cél, hogy a bérek megközelítsék a külföldi egyetemeken lévőket. Ha ez így lesz, az egyetem majd joggal várja el, hogy oktatói csak nagyon szabályozott keretek között vállalhassanak munkát máshol.
A jövőben el kell majd dönteniük, hogy egyetem, vagy valami más. Az ugyanis nem megy, hogy a Corvinus egyfajta tb és egyéb kifizetőhely, de az oktatók nem itt fejtik ki az energiájukat. Rendet kell tenni, mert 26 év alatt nagyon kevés változott ebből a szempontból.
Az oktatóktól azért vár többet, mert az egyetem sokkal többre képes annál, mint hogy csak oktatás és kutatás folyjon a falai között.
Komoly projektekben kell részt vennie ahhoz, hogy pluszbevételhez jusson. Ha ezek nem kívül valósulnának meg, akkor egy új iparág jöhetne létre az intézményen belül. Ehhez azonban elengedhetetlen, hogy az oktatók súlypontja is bent maradjon. Ezt nekik is meg kell érteniük. Az egyetemi think tank tevékenység egyébként nem új keletű, most is vannak a Corvinuson projektek, de a jövőben intézményesültebben, és főként hatékonyabban kell csinálni ezeket.
Elitképzést akar
Azért térne vissza a közigazgatási és a jogi képzéshez, mert úgy véli, a pályán lévő közgazdászok visszajelzései is azt mutatják, hogy a gazdasági jogot valamilyen formában mindenképp be kellene emelni a közgazdászképzésbe, és mivel nagyon sok közgazdász az állami szférában helyezkedik el, ezért kellenek a közigazgatási ismeretek.
Minden országnak megvan a maga képzőhelye, ahol a gazdasági, politikai, közigazgatási elitet képzi. Ennek kellene nálunk is kialakulnia.
Lánczi szerint nem biztos, hogy új karokat kell létrehozni, elképzelhető az együttműködés más egyetemmel és azt sem zárja ki, hogy egy nagy budapesti egyetemé a jövő, amely több egyetemből jönne létre. Úgy könnyebb lenne irányokat kitűzni, programokat csatolni mögéjük.
Sok minden elképzelhető, ha vannak hozzá partnerek. Ez azonban a jövő zenéje.
Most a legfontosabbnak azt tartja, hogy nyugalom legyen a Corvinuson, induljon meg az építkezés. Az interjú vége felé árulja el, hogy nem is ő akart rektor lenni, a helyzet hozta így. Öt éve is pályázhatott volna, a külső politikai körülmények lényegesen nem különböztek; az egyetemi irányítás volt akkor más.
A Marx-szobor a helyén marad
Nem akart, most sem szeretne sokmilliárdos dolgok felett maga dönteni. Az egyetemi gazdálkodás a kancellárok előtt inkább kaotikus volt, mint rendezett. A pénzügyi fegyelem megtartásának terhe már nem a rektor vállát nyomja. Lánczi úgy véli, a Corvinus lehet egyszerre nemzetközileg nyitott és hazafias, hiszen érteni kell, milyen folyamatok és tendenciák zajlanak a világban, de kötelessége a magyar problémákhoz kapcsolódnia, hisz állami intézmény, és nagyrészt az állam tartja fent.
A Marx-szobor az egyetem múzeumában marad – mondja. Szerinte a Corvinusnak az 1948-as alapítása óta a jelenlegi már az ötödik neve és ideje már lehorgonyoznia egy identitás mellett, ami azt jelenti, vizuálisan is meg kell jelennie, mit jelent az egyetem, milyennek szeretnék látni önmagukat, a világot, és azon belül a Corvinust.
