Ahogy arról korábban a 24.hu és a Budapest.24.hu is beszámolt, különféle kormányzati és fővárosi nagyberuházások miatt több ezer fát vágnak ki Budapesten. Három éve a Kossuth tér felújítása miatt taroltak le több tucat negyven-hatvanéves hársat; idén a Liget Projekt kedvéért a Városligetben, egy új, sokak szerint teljesen felesleges mélygarázs kedvéért pedig a József Nádor téren rántották be a láncfűrészt.
A fák kivágása ellen több párt és civil szervezet is felemelte a hangját – sajnos kevés sikerrel. Elképzelni is nehéz, milyen környezeti, egészségügyi és pszichológiai hatásai lesznek, ha az amúgy is kopár, szmogos, kényszeresen teletérkövezett város maradék zöldterületeinek is nekiesnek.
A legjobb befektetés
Az Egyesült Államok Erdészeti Szolgálatának (U.S. Forest Service) tudósai szerint a tömeges fakivágás a lehető legrosszabb, ami egy várossal történhet. David Nowak, a szervezet Syracuse-i kutatócsoportjának vezetője a Citylabnak nyilatkozva azt mondta, hogy a fásítás a legjobb befektetés, hiszen a zöld növényzet csökkenti a széndioxid-szintet, kiszűri a szennyező anyagokat a levegőből és nem utoló sorban oxigént is termel. A fás-bokros területek megfogják a forgalmat, növelik az ingatlanok értékét, csökkentik a városlakókat érő stresszt és mentális fáradtságot. A fák árnyékot adnak, lehetővé téve, hogy nyaranta rengeteg energiát spóroljunk meg a klímaberendezések használatán.
A legjobb dolog, amit egy várossal tehetsz az, ha elültetsz egy fát
– összegezte harmincéves kutatási tapasztalatait Nowak.
A kutató szerint már önmagában a levegő károsanyag-tartalmának csökkentése miatt érdemes eszeveszett zöldítésbe kezdeni. „A fák segítenek semlegesíteni a szennyezést és kivonják a levegőből a széndioxidot – fejtegette. – Ezzel egy igazán nagy probléma megoldásában segítenek nekünk.”
Százmilliókat spórolhatunk meg
Nowak a Forest Service i-Tree nevű programjának egyik kitalálója. Az ingyenes szoftver a GIS néven is ismert földrajzi térinformációs rendszer és egy sor bonyolult algoritmus segítségével lehetővé teszi a kutatók számára, hogy részletes nyilvántartást készítsenek a városuk faállományáról, és kiszámítsák annak konkrét dollárokban mérhető értékét.
A helyi tudósok a közelmúltban készítették el a Budapestnél jóval kisebb (és jóval zöldebb), alig 913 000 lakosú texasi Austin iTree-analízisét.
Fa=élet
Nowak és kollégái az iTree 2006-os bemutatása óta folyamatosan fejlesztik a programot. Ennek ellenére a városi faállománynak számos olyan jótékony hatása van, amit még nem sikerült „dollárosítaniuk”: mint a levegő hőmérsékletének mérséklése vagy az UV-sugárzás kiszűrése. „Megvannak a matematikai modelljeink ahhoz, hogy kiszámoljuk, milyen mértékben csökkenti egy négyzetméternyi lombtakaró az átlagos hőmérsékletet – magyarázta. – De a következő lépés, ennek a hatásnak a dollárra váltása már jóval nehezebb. Meg kell vizsgálnunk például azt is, hogy milyen hatással vannak az átlaghőmérséklet és a csúcshőmérséklet változásai az emberi halandóságra.”
Ráadásul még csak nem is ez a legnehezebb feladat, ami Nowak és csapata előtt áll. Szeretnék azt is kiszámolni, pontosan mekkora értéket képvisel az, hogy a városi zöldterületek jelentősen enyhítik a stresszt.
Közismert, hogy a zöld szín csökkenti a szervezet kortizoltermelését
– húzta alá a kutató.
Tarvágás helyett
Szerencsére számos olyan nyugati nagyváros van, amelynek vezetői komolyan veszik Nowak és munkatársai munkáját. Az iTree és a hozzá hasonló programok nagy segítséget nyújtanak a városvezetőknek a zöldfelületek megóvásában és bővítésében: az Egyesült Államokban Culver City, Santa Monica, Pittsburgh, San Francisco és Tampa is felhasználta ezeket saját zöldterület-kezelési stratégiájának kidolgozásakor.
A döntések alapja a pénz. Ez a szükséges rossz ebben a játékban
– magyarázta Nowak.
Sajnos, Budapest alapvetően más szemléletmódot képvisel. Pedig mi is rengeteg pénzt spórolhatnánk meg, ha a Liget Projekthez hasonló presztízsberuházások helyett inkább városi parkjaink megőrzésébe és a zöldterületek bővítésébe invesztálnánk.