Kikerült a Századvég-iratok újabb adagja a VS.hu-ra. A lap évekig pereskedett, hogy megkaphassa azokat a tanulmányokat, amelyeket négymilliárd forintért készített a Századvég a kormánynak. A legújabb cikk azzal foglalkozik, amikor a Századvég figyelmeztetni próbálta a kormányt a rossz döntésekre, de nem hallgattak rájuk.
- A kormány egyértelmű sikerként kommunikált munkahelyvédelmi akciótervéről azt írja, az nem más, mint „a meglévő Start-kedvezmények újracsomagolása”. Ám mivel már a meglévő rendszer is túl bonyolult volt, és túl sok adminisztrációt követelt, ez az új csomag csak tovább fokozza a fejetlenséget a rendszerben. „Sok fontosabb gazdaságpolitikai döntés azt az érzetet kelti, hogy improvizatív módon született. Véleményünk szerint a munkahelyvédelmi akcióterv is ilyen. Mivel a kormány az elmúlt két évben sorozatosan megsértette legszegényebb rétegek érdekeit, ennek hatására fokozatosan növekedtek a szociális feszültségek. Ezért most egyfajta tűzoltásként kitalálta a programcsomagot, amelynek a kormányzati cikluson belüli pozitív hatása azonban meglehetősen bizonytalan” – írják.
- Matolcsy György akkori nemzetgazdasági miniszter gyermekvállalási kedv ösztönzésére kitalált új Baby-boom koncepciójáról is ír a jelentés: az az elemzők szerint „inkább tekinthető helyzetértékelésnek, mint valódi megvalósítható programnak, mivel az állítások többsége nincs számításokkal alátámasztva, rövid távú szavazatmaximalizálásra épülő ötleteket tartalmaz, amelyek ráadásul óriási költségvetési forrást igényelnének.
- Az NGM nyugdíjpolitikája is megkapja a magáét, amiért a nyugdíjrendszer strukturális reformja ügyében nem történt semmilyen előrelépés. „Még mindig zajlik az iránykeresés, miközben 2013-tól az ígéretek szerint a járulékoknak már az új virtuális számlákra kellett volna befolynia.” Azt is írták, „remélhetőleg azért csúszik a konkrét intézkedések és a nyugdíjmodell bejelentése, mert a kidolgozói megértették, hogy a nyugdíjrendszer átalakítását nem lehet rögtönzött módon véghezvinni. A legégetőbb probléma a jelentés szerint jelenleg az, hogy azok az emberek, akik tisztességesen dolgoznak és járulékot/adót fizetnek idős korukra kapnak-e majd nyugdíjat.
- Az anyag egy későbbi fejezetében a kormány segélyezési politikáját is bírálja. A korábban pénzben járó segélyek és családtámogatások utalványformában történő kifizetéséről például azt írja: “A kormány már eddig is számos szigorítást és feltételhez kötést véghezvitt a szociális ellátások területén. Ha még tovább szigorítják a feltételeket, még inkább meg akarják szabni, hogy mit csináljanak, mit vegyenek a boltban az emberek, annak az lesz az eredménye, hogy szembefordulnak velük. Ha beosztják helyettük a pénzüket és nem kezelik őket felnőttként, annak tekintélyes mértékű szavazatvesztési következménye lehet.”
- Már 2012 júliusában, a Klik indulása előtt fél évvel jelezték, hogy a szervezet eredményes működése nagy hatással lesz a 2014-es választásokra, mivel „az új intézmény közel 160 ezer alkalmazottja homogén réteget alkothat, így önmagában képes lesz rá, hogy akár a következő országgyűlési választások eredményeit is befolyásolja vagy akár eldöntse.
- A rezsicsökkentésről is írtak: „Az energetikai szektor rendkívül tőke- és eszközigényes ágazat, a projektek megtérülési ideje többnyire igen hosszú, ebből következően a negatív üzleti eredményű vállalatok nemcsak, hogy nem fogják fejleszteni összetett műszaki berendezéseiket, de elképzelhető, hogy azok karbantartását, szinten tartását sem fogják kellőképpen ellátni. A magánvállalkozás profitérdekeit követve a szolgáltatásainak minőségén és biztonságán keresztül próbálja majd csökkenteni költségeit, egy esetleges csődhelyzettel pedig a lakossági ellátás biztonságát is veszélyeztetheti.” A folytatás pedig arra is kitér, hogy az ellátásbiztonsághoz a kiszámítható gazdasági, szabályozási környezet is hozzátartozik.
- 2013 februárjában a cégcsoport a korrupcióellenes stratégiájának hiányosságai miatt bírálta a kormányt, pontosabban, amiért az amúgy is kínos csúszással elkészült javaslat épp „a korrupciós veszélynek legjobban kitett politikai szférára nem kínál megoldást”. Az elemzés a kritikát közvélemény-kutatási adatokkal is igyekezett alátámasztani, vizsgálatokban mért 70 százalékos választói elégedetlenséget pedig azért is jogosnak nevezte, mert „az átlagember a korrupció gócpontját nem a hivatali ügyintéző korrumpálhatóságában látja, hanem sokkal inkább a politikai döntéshozatal folyamatában, amire az intézkedéscsomag viszont nem kínált érdemi megoldást”.
- A bajba jutott devizahiteleseknek szánt, 2013 tavaszán közel egyéves csúszással elkészült ócsai szociális lakóparkot szintén olyan ügynek látta a Századvég, ami inkább ártott, mint használt a kormány megítélésének. Azt írták, a devizahitelesek szegregálása a terület gettósodását eredményezheti.
- „2009 óta mind a szegénység, mind pedig a társadalmi egyenlőtlenség mértéke növekedett, a gyermekek pedig különösen nagymértékben kitettek a szegénység kockázatának, ami a társadalmi egyenlőtlenségek továbbörökítésének irányába hat” – írja a tanulmány a szegénységről.
