Az Országgyűlésnek benyújtott törvénymódosítás a kiskereskedelmi szektorban történő vasárnapi munkavégzés tilalmáról szóló törvényt visszavonná. A szabályozás tekintetében mindenben visszaállítaná a 2015 . március 14-i állapotot.
Ismét az önkormányzatok dönthetnek majd arról, meddig lehetnek nyitva éjszaka az üzletek; a plusz 50 százalékos – csak a kiskereskedelemben érvényes – vasárnapi bérpótlékot viszont eltörölné a kormány a Munka törvénykönyvének módosításával. A vasárnapi munkavégzés tilalmát a kormány azért támogatta, mert egyetért azzal, hogy vasárnap „senkit se lehessen munkára kényszeríteni.” 2015-ben az is fontos cél volt, hogy „a kiskereskedelmi forgalom ne csökkenjen, a foglalkoztatottság nőjön, és a forgalom a multinacionális cégek felől a kisebb kereskedelmi egységek felé terelődjön.” Ezek a célok az előterjesztők szerint teljesültek.
Az emberek ellenében nem lehet
A vasárnapi munkavégzés tilalma
az embereket megosztó intézkedésnek bizonyult. Sokan vannak az ellenzői, és nem kevesen próbálnak politikai tőkét kovácsolni magunknak a megszületett törvény kapcsán. A kormánynak fontosak az elemzések, a vélemények, de a legfontosabb, hogy hogyan gondolkodnak a vasárnapi munkavégzés tilalmának elmúlt egy évéről a magyar emberek.
A miniszterek meg is állapítják, hogy hiába az eredmények, az elmúlt egy esztendőben a vasárnapi munkavégzés tilalma megosztó téma maradt, az embereket nem tudták meggyőzni.
Népszavazás kontra népszavazás
Mivel a vasárnapi munkavégzés tilalma kapcsán népszavazásra kerülhet sor, a kormány fontosnak tartotta mérlegelni, milyen “‘történelmi helyzetben kerül sor népszavazásra egy ilyen kérdésben”. A kormánynak a Brüsszel által szorgalmazott kényszerbetelepítés elleni egységes fellépés a legfontosabb. Sokak célja, hogy ezt az egységes nemzeti fellépést megakadályozzák. “Ezt megengedni felelőtlenség lenne” – írták az előterjesztők.
