Közélet

NAIH: nem kéne alaptörvényt módosítani a terrorvészhelyzet miatt

Több ponton is kifogásolta a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság a tervezett alaptörvényi módosítást. Máshogy és kevésbé titkosan kéne az egészet szabályozni.

A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) állásfoglalása szerint különleges jogrend esetén, például terrorveszélyhelyzetben sem lehet kormányrendelettel vagy miniszteri rendelettel információs alapjogot érintő szabályt előírni. A hatóság szerint az alaptörvény módosítása közügy, ezért nem tartják indokoltnak a tervezett módosítás nem nyilvánossá minősítését, és azt kérik,

a honvédelmi törvényben rögzítsék a terrorveszélyhelyzet lényegi meghatározását.

A NAIH – Péterfalvi Attila elnök által aláírt, csütörtöki, a hatóság honlapján közzétett – ajánlásában az alaptörvény tervezett hatodik módosításával kapcsolatos észrevételeit írta le. Emlékeztetnek arra, hogy különleges jogrend a rendkívüli állapot, a szükségállapot, a megelőző védelmi helyzet, a váratlan támadás és a veszélyhelyzet, és ide tartozna a tervezett terrorveszélyhelyzet is.

Hosszú távon nem maradhat a jogrend

A NAIH szerint különleges jogrend idején is irányadó az Alkotmánybíróság határozata, miszerint az alapjogokkal csak közvetett és távoli kapcsolatban lévő szabályozási tárgyköröket is jogszabályban kell rendezni. Követelmény, hogy a jogszabályok precíz és részletes szabályozást tartalmazzanak. A hatóság szerint nem elégséges, ha a sarkalatos törvény csak elnagyolt, keretjellegű szabályozást tartalmaz és a részletes szabályokat rendeletek tartalmazzák.

Felhívták a figyelmet arra, hogy különleges jogrend idején alkotott rendeletek nem irányulhatnak a jogrendszer hosszú távú, a különleges jogrend időtartamán túli megváltoztatására, és rögzíteni kell, hogy a bevezetett rendkívüli intézkedések hatálya (például elkobzás) fennmarad-e a különleges jogrend megszűnését követően.

Halasztott alapjogi igények

Az adatvédelmi hatóság közölte: az információs alapjogokból származó igények nem szűnnek meg a különleges jogrend idején, hanem “érvényesíthetőségük halasztást szenved”. Vagyis lehetővé kell tenni a rendkívüli helyzet után az utólagos jogérvényesítést vagy jogorvoslatot, visszamenőlegesen. Rendelkezni szükséges arról is, mi történjék a különleges jogrendben gyűjtött személyes adatokkal.

Az állásfoglalásban jelzik: nem egyértelmű, mit jelent egyes alapvető jogok különleges jogrend idején lehetővé váló, a feltétlenül szükséges mértéken túli korlátozása. Ennek kapcsán a NAIH azt javasolja az alapvető jogok biztosának, kezdeményezze az Alkotmánybíróság értelmezését. Célszerűnek tartják, hogy erről “a mértéktúllépési felhatalmazásról” szakmai-közéleti vita bontakozzon ki. A NAIH szerint a Novák Előd (Jobbik) által nyilvánosságra hozott tervezet “nem nyilvánossá” minősítésének feltételei nem állnak fent.

Az alaptörvény módosítása igenis közügy

Az alaptörvény módosítása egy demokratikus jogállamban minden állampolgárt érintő közügy, aminek előkészítéséről a demokratikus közvéleménynek joga van tudomást szerezni. Ha már a politikai pártok egyeztetnek a módosításról, akkor a tervezetet a nyilvánosság elé kell tárni – közölték, és felkérték a vezérkari főnököt a minősítés törlésére.

A honvédelmi törvény módosításáról közölték: rögzíteni kell a terrorveszélyhelyzet lényegi meghatározását és azt, hogy mik azok a küszöbfeltételek, amik esetén a terrorveszélyhelyzet elhárításához szükséges rendkívüli intézkedések hatályba léptethetők.

Egyértelműen kell meghatározni ezen helyzet kezdetét és végét. Azt is pontosan rögzíteni kell, mely állami szerv jogosult a rendkívüli intézkedés alkalmazására, mire terjed ki a hatásköre, mi az általa alkalmazható rendkívüli intézkedés lényege és milyen célból, kivel szemben, miként, milyen feltételekkel alkalmazható az – sorolták az észrevételeket.

A sajtóból értesültek a változtatásról

A NAIH ajánlásában azt is kezdeményezi, hogy a kormány biztosítson betekintést számukra véleményezés céljából a vonatkozó tervezetekbe. A hatóság közölte, hogy az alaptörvényt módosító tervezettel kapcsolatban nem tehet tartalmi észrevételt és javaslatot, szerepe annyi lehet, hogy jelzi, annak elfogadásával belső ellentmondás alakulna ki az információs alapjogokkal összefüggésben.

Közölték, hivatalból véleményezték az egyes törvényeknek a terrorveszélyhelyzettel kapcsolatos módosításáról szóló törvénytervezetet, a hatóság a tervezett módosításról a sajtóból értesült.

Ajánlott videó

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik