Jelentősen nőtt a kormánypártok népszerűsége az elmúlt negyedévben, míg az MSZP támogatottsága a 2000 óta mért adatok szerint még soha nem volt ilyen alacsonyan – tartalmazza a Tárki legfrissebb, októberi kutatásának eredménye.
A Tárki felmérése szerint jelentős elmozdulások történtek a legutóbbi, júliusi pártpreferencia-kutatáshoz képest, ami a Fidesz-KDNP előnyének további növekedését hozta. A két kutatás között eltelt három hónap rendkívül intenzív időszak volt a menekültkrízis miatt, amiből, úgy tűnik, “a kormánypártok jelentősen profitáltak, a szocialista párt veszített, a többi párt népszerűségére pedig nem volt mérhető hatással”.
Történelmi MSZP-bukta
Közölték, a teljes népességen belül a kormánypártok júliusban 22 százalékos, októberben már 28 százalékos támogatottságot értek el, míg a legerősebb ellenzéki párt, a Jobbik népszerűsége a nyári 13 százalék után 12 százalékon áll. A baloldali pártok közül az MSZP 11 százalékról 7 százalékra esett, a többi párt támogatottsága “lényegében stagnál”. Az LMP mindkét hónapban 2 százalékot, a Demokratikus Koalíció (DK) 4 százalék után 3 százalékot ért el októberben, míg az Együtt és a Párbeszéd Magyarországért (PM) külön-külön 1 százalékot kapott mind nyáron, mind ősszel. Egyéb pártokra a megkérdezettek 1 százaléka szavazott volna októberben.
A pártválasztók körében októberben mért 14 százalékot is csak egyszer, 2010 novemberében érte el. Felhívták a figyelmet arra, hogy a teljes népességen belül a bizonytalanok és nem válaszolók tábora 45 százalék maradt, azaz csaknem minden második választópolgár nem tud, vagy nem akar élni választójogával.
Sokat köszönhet a Fidesz a migránsoknak
A pártválasztók körében a Fidesz-KDNP támogatottsága a júliusi 39 százalék után jelentősen, 51 százalékra nőtt. Az MSZP tábora 19 százalékról 14 százalékra esett, a Jobbik pedig 24 százalék után 23 százalékon áll októberben. A DK 8 százalék után 6 százalékot kapna egy mostani országgyűlési választáson, az LMP júliusban és októberben egyaránt 4 százalékon állt, az Együtt 2 százalékot követően 1 százalékot, a PM pedig továbbra is 1 százalékot kapna. Egyéb pártok júliusban összesen 2 százaléknyian szavaztak volna, ami októberre 1 százalékra csökkent.
A Tárki személyes kérdezésen alapuló adatfelvételét október 16. és 23. között készítette 1003 ember megkérdezésével. A véletlen minta reprezentálja az ország felnőtt lakosságát.
