Az Európai Bizottság egyes keleti tagállamok, köztük Magyarország ellenkezése miatt elállhat attól, hogy kötelező kvóták alapján osszanak szét 120 ezer menekültet az EU tagországaiban – jelentette bizottsági forrásokra hivatkozva a Reuters. A brit hírügynökség név nélkül nyilatkozó forrása szerint a kötelező kvóták bevezetése “már nem opció”.
A 120 ezres szám maradna, de önkéntes alapon osztanák el a menekülteket a tagállamok között. A Reuters idézte Dimitrisz Avramopuloszt, a migrációs ügyekben illetékes görög EU-biztost is, aki szerdán az Európai Parlamentben azt mondta: a bizottság célja az európai egység biztosítása a kérdésben.
Ha Magyarország nem akar részese lenni (az áthelyezési programnak), akkor más országokból is át tudunk helyezni menedékkérőket. Egyáltalán nincs hiány jelenleg Európában a menekültekből.
Magyarország mellett Szlovákia, Csehország, Románia és Lengyelország is ellenezte, hogy a tagállamok gazdasági ereje és lakosságszáma arányában osztanák el a Görögországba, Olaszországa és Magyarországra érkezett menekülteket.
Az Európai Unió Tanácsának soros elnökségét ellátó Luxemburg külügyminisztere, Jean Asselborn előzőleg még azt mondta, bár kétségkívül nem minden tagállam támogatja a kvótarendszert, de a lisszaboni szerződés értelmében erre nincs is feltétlenül szükség, a kérdésben minősített többséggel is lehet dönteni.
Orbán Viktor éppen a Reuters-hír megjelenése előtt mondta azt, hogy ha ez a döntés megszületik, azt el kell fogadnia Magyarországnak is, bár a kötelező kvóták terve szerinte ellentétes valamennyi uniós tagállam alapvető érdekeivel.
Készek vagyunk a kvótákról tárgyalni, de csakis önkéntes alapon, és csak akkor, ha vége van a menekültáradatnak.
A kérdésre, hogy a német és osztrák határellenőrzés bevezetése által igazolva érzi-e magát, a miniszterelnök ezt mondta.
“Magyarország uniós tagságának egyik legfurcsább története, hogy az elmúlt hónapokban egyetlen tagországként komolyan vette az EU közös szabályait, mégis bíráltak bennünket. Ez nevetséges. A kérdés nem az, hogy megerősödött-e a pozícióm, hanem az, hogy még érvényben vannak-e európai egyezmények? Örülök, hogy egyre több kormányfő követi a vonalamat. Mert ez az egyetlen útja a közös életnek az EU-ban.”
A legfrissebb Magyar Narancsban Török Gábor elemző éppen arról beszél, hogy az unió határait védő kormányfő jó eséllyel számít arra, hogy a heves támadások után hamarosan fordulat jöhet a megítélésében. A kormányfő a menekültüggyel áttörte a fölötte lévő üvegplafont, bőven alakulhat még úgy, hogy a végén az igazát visszhangozza majd Nyugat-Európa. Az elemző szerint az még nem világos, hogy a haszonszerző, számkivetett, vagy az EU politikusait felébresztő államférfi képe marad fenn róla.
