Az ügyész felfüggesztett szabadságvesztést, pénzbüntetést, a védelem felmentést kért perbeszédében hét, vesztegetéssel vádolt szülész-nőgyógyász és szülésznő ügyének harmadfokú tárgyalásán kedden a Kúrián.
Az eljárás közérdekű bejelentés nyomán indult. A Fővárosi Főügyészség vádirata szerint az Állami Egészségügyi Központ tizenegy nőgyógyász szakorvosa és két szülésznője azzal követett el vesztegetést, hogy pénzt kért kismamáktól 2007 áprilisa és 2008 júliusa között, legalább húsz esetben. A vádlottak tagadták bűnösségüket, többnyire úgy nyilatkoztak, hogy pénzt sosem kértek és nem is fogadtak el, ugyanakkor az eljárás adatai szerint műtősfiúk, szülésznők, nőgyógyászok kaptak kétezer és hatvan-nyolcvanezer forint közötti összegeket az ellátottaktól. A tanúként meghallgatott kismamák és családtagjaik arról számoltak be, hogy a kezelés során azt mondták nekik: “Ugye, tudja, hogy illik megköszönni a kezelést? Egy epidurális érzéstelenítést ötezer forinttal szoktak megköszönni. Itt egy szülés levezetéséért hatvan-nyolcvanezer forintot szokás fizetni.”
Tavaly márciusban a Fővárosi Törvényszék első fokon tíz szülész-nőgyógyászt ítélt el egyenként kétmillió forint körüli pénzbüntetésre, egy szülésznő pedig felfüggesztett szabadságveszést kapott. Akkor a bíró szóbeli indoklásában kiemelte: a tanúvallomások meggyőzően bizonyították, hogy konkrét összegeket kértek előre az államilag finanszírozott egészségügyi ellátásért, ami már nem csupán erkölcsileg elítélendő hálapénz, amit utólag, önként adnak a betegek, hanem bűncselekmény.
Az első fokon eljáró bíró felidézte, hogy több tanú az elmondása szerint magától nem adott volna pénzt, de úgy érezte, nincs választása, szinte utasították annak átadására.
A büntetőügy fellebbezések folytán a Fővárosi Ítélőtáblára került, ahol a vádlottak egy részét felmentették, a döntés jogerőre is emelkedett, más részüknek enyhítették a büntetését.
A harmadfokon a Kúria elé került vádlottak ügyében kedden az ügyész a bűnösség kimondását és büntetés kiszabását kérte, miután álláspontja szerint az államilag finanszírozott egészségügyi ellátásért a vádlottak burkoltan vagy nyíltan, de pénzt vártak el az ellátottaktól. Ez nem hálapénz – szögezte le az ügyész.
Ugyanakkor a védők a többi között azzal érveltek, a vádlottak csupán arról adtak tájékoztatást, hogy ott ki milyen ellátás után milyen ajándékot szokott kapni. Válaszoltak, amikor megkérdezték tőlük, hogy mennyit szokás adni.
Az egyik védő szóvá tette, hogy egy másik ügyben, ahol az eljárás adatai szerint ügyészségi fogalmazók vásároltak nyelvvizsgát, a vádhatóság megelégedett a vádhalasztással. Mások szerint nem lehet eltekinteni a társadalmi környezettől, a társadalom nagy része ugyanis hallgatólagosan tudomásul veszi az évtizedek óta alacsony orvosi fizetések ilyen jellegű kiegészítésének gyakorlatát.
Az egyik ügyvéd arra is felhívta a figyelmet, hogy már folyamatban van egy olyan törvénymódosítás kodifikációja, amely teljesen egyértelművé tenné, hogy a hálapénz, tehát az önkéntes, utólagos anyagi vagy más jellegű juttatás nem bűncselekmény, ha nem jár együtt kötelességszegéssel.
A Kúria – amely ebben az ügyben a szokásos háromtagú helyett öttagú tanácsban jár el – a határozathozatalt május 5-ére halasztotta.
