Az AB honlapján szerdán közzétett határozat szerint tavaly áprilisban indítványozta védői kezdeményezésre a Szegedi Ítélőtábla a tényleges életfogytiglan hazai szabályozásának vizsgálatát, figyelemmel a strasbourgi emberi jogi bíróság gyakorlatára, amely szerint minden elítéltnek joga van arra, hogy már elítélésekor tudja, miként kell viselkednie ahhoz, hogy legyen esélye a szabadulásra, és ezt legalább 25 év elteltével időszakosan vizsgálni is kell.
Az indítvány benyújtását követően azonban módosult a magyar szabályozás, ezért az AB megszüntette az eljárást. Az új szabályozás indoka éppen a strasbourgi gyakorlat, lényege pedig, hogy 40 év elteltével automatikusan kegyelmi eljárás indul, amelyben vizsgálják a tényleges életfogytiglanra ítélt szabadulásának lehetőségét.
Az Emberi Jogok Európai Bírósága májusban mondta ki: sérti az emberi jogok egyezményét a tényleges életfogytiglani szabadságvesztés magyar szabályozása.
